Hírek
Ami az országnak rossz, miért jó Orbánéknak?
- Részletek
- Készült: 2016. május 26. csütörtök, 02:15
- Találatok: 1961
Újraiparosítás Fidesz-módra - A Fidesz által hirdetett újraiparosítás eredménye eddig annyi, hogy folyamatosan romlik a magyar termékek versenyképessége, ami nagyban hozzájárul a térség országaitól való gazdasági leszakadásunkhoz.
Csaknem öt éve jelölte meg az egyik fő stratégiai célként Orbán Viktor az ország „újraiparosítását”. Ennek az értelmezésével kezdettől fogva bajban voltak a gazdasági kérdésekhez valamit is konyítók, hiszen hazánk évtizedek óta egyértelműen iparosodott ország. Az ipari termelés hozzájárulása a GDP-hez ugyan csökkent, a szolgáltatásoké viszont jelentősen nőtt, de ez teljes mértékben megfelel a fejlett országokban lezajlott folyamatoknak, csak nálunk később következett be. Jelenleg a fejlett világban a nemzeti össztermék több mint felét adja a szolgáltatási szféra, az ipar valamivel több mint negyedét, a mezőgazdaság pedig csupán néhány százalékát.
Ennek a fejlődési útnak számos oka van, amelyek elemzésére és vitatására itt nincs hely kitérni, a lényeg az, hogy általános gazdasági trendről van szó, ami szoros összefüggésben áll az országok fejlettségi szintjével. Emiatt nem volt egészen világos, mit is ért a Fidesz újraiparosításon, de a kormányfő segített ennek megértésében: szerinte ez azzal érhető el, ha az EU-ban nálunk lesz a legnagyobb az ipar részesedése a GDP-ben.
Sajátos megközelítés ez annak fényében, hogy a mennyiségi mutatókat abszolutizáló szocialista érát idézi, amikor az volt a fontos, hány százalékkal nőtt a termelés, nem pedig az, mennyire érte meg termelni. A lényeg ugyanis józan ésszel az, mit és mennyire hatékonyan, mekkora hozzáadott értékkel, milyen minőségben tud előállítani az ipar, nem pedig a termelés aránya a nemzeti össztermékben. Ha ez az utóbbi a döntő szempont, a legfejlettebbek a Rákosi-korszakban voltunk, amikor az ipar adta a GDP mintegy mint felét.
Értelmetlen tehát százalékokkal mérni egy ágazat teljesítményét, a valós mérce a termelékenység és a versenyképesség, különösen egy olyan kicsi és nyitott gazdaság esetében, mint a magyar. A Fidesz-féle „újraiparosítási” értelmezés tehát kontraproduktív és nem használ a gazdasági fejlődésnek. Ezt sajnos a tények is alátámasztják: egy most közzétett brüsszeli elemzés szerint az exportmutatók alapján látványosan romlik világpiaci versenyképességünk.
| Egy hét eleji konferencián Bod Péter Ákos úgy jellemezte iparunk helyzetét, hogy lényegében összeszerelő műhely vagyunk, és éppen az hiányzik, ami a legfontosabb lenne: a mi hozzáadott értékünk és kreativitásunk. |
A dokumentum a 2004–2014 közötti külkereskedelmi adatokat veszi alapul, amelyek szerint egyedül hazánk részesedése csökkent a térség országai közül a világ exportjában. 2008-ig még nőtt a kivitelünk szerepe, a válság miatt visszaesett és azóta is csökken, és 2014-re a 2004-es arány alá esett. Ezzel szemben Romániáé duplájára nőtt, a visegrádiaké pedig 10–40 százalékkal emelkedett. Az okokra egyértelműen rámutat egy másik adatsor, amely szerint míg a többieknél egyre magasabb lett az exporton belül a drágább és jobb termékek aránya, addig nálunk drámaian visszaesett: a legfelső minőségi kategória részesedése a kivitelünkben 2009, azaz a válság mélypontja óta növekedés helyett 30-ról 23 százalékra csökkent!
A probléma tehát nem az Orbán-féle mennyiségi mércében, hanem a minőségben, a versenyképességben értékben rejlik. Egy hét eleji konferencián Bod Péter Ákos úgy jellemezte iparunk helyzetét, hogy lényegében összeszerelő műhely vagyunk, és éppen az hiányzik, ami a legfontosabb lenne: a mi hozzáadott értékünk és kreativitásunk. Más szakértők is hangsúlyozták, hogy rossz az irány, amerre haladunk, túlzottan egyoldalú és kiszolgáltatott az iparunk, ezért ha fékeződik például a járműgyártás, azt az egész gazdaság megszenvedi.
A hatalmas uniós források sem arra fordítódnak, amire kellene, nem a fenntartható fejlődést szolgálják, ezért törvényszerű, hogy nélkülük jelenleg nincs növekedés. Ezt persze a Fideszben is látják, Varga Mihály kedden arról beszélt, hogy külső források nélkül is biztosítani kell a növekedést. A fő hajtóerőként azonban ő is az újraiparosítási jelszót hangoztatta, ennek elősegítésére pedig a szakképzés átalakítását említette.
Rávilágított ezzel a legnagyobb bajra: a Fidesz és főként Orbán Viktor sajátos elképzeléseire. Mint a fenti adatsorokból egyértelműen kiderül, kitörni a mostani helyzetből csak a magasabb szintű, hatékonyabb termeléssel, a szürkeállományunk jobb hasznosításával tudunk. Ehhez viszont magasabb és sokoldalúbb képzettségre, a világpiaci folyamatokhoz való rugalmasabb alkalmazkodásra képes iparra és munkaerőre van szükség, azaz az oktatás és innováció fejlesztésére jóval többet kellene áldoznunk.
Ezzel gyökeres ellentétben azt látjuk, hogy a Fidesz évek óta pénzt von ki az oktatásból, ész nélkül államosít, leviszi az iskolakötelezettségi korhatárt, a szakemberek tiltakozása dacára szétveri és primitivizálja a középfokú szakoktatást, csökkenti a felsőoktatásban részt vevők számát, nem növeli a K+F kiadások arányát. Azaz rohamléptekkel halad az olcsó és alacsonyabb szintű munkaerő szaporításának irányába, amivel nemhogy a fejlődést ösztönözné, de hosszabb távra bebetonozhatja a leszakadási folyamatunkat. Ez az országnak csak árt, miért gondolják Orbánék, hogy nekik használ?
Cikk: http://www.168ora.hu/itthon/ipar-szolgaltatas-termelekenyseg-145877.html
Innovatív társadalom kell / 2016.05.27.Csak a nyitott, jövőorientált társadalmak képesek a sikeres alkalmazkodásra, hiszen versenyképességi tényezővé vált a társadalmi alkalmazkodóképesség – összegezte előadását a Világgazdaság e heti konferenciáján Inotai András, az MTA Világgazdasági Intézetének kutatóprofesszora.
Orbánt is meglepte a lesújtó GDP-adat, válságértekezletet rögtönzött / 2016.05.26.A kormányt és a nemzeti bankot is meglepte a péntek 13-án napvilágot látott, mellbevágó gazdasági növekedési adat. Következő szerdán a kormányzati illetékesek egymásnak adták a kilincset a miniszterelnöknél – írta a Figyelő.
Elkeserítő a magyar versenyképesség, eljár felettünk az idő
Csökkenő világpiaci részesedés, alacsonyabb minőség és romló versenyképesség: röviden így jellemezhető a magyar export 2008-as válságot követő időszaka. A folyamatok összhangban állnak azzal, ahogy Magyarország folyamatosan lefelé csúszik a világ versenyképességi rangsorában, szemben a lengyelekkel, csehekkel, vagy akár a románokkal.
Magyarország a régióból az egyetlen, melynek világkereskedelmen belüli exportrészesedése a 2004-es szintet sem éri el. Ezzel szemben Lengyelország részesedése több mint 40%-kal, Romániáé pedig több mint 105%-kal nőtt.
Míg régiós társaink exporttermékeinek euróban számított ára az elmúlt másfél évtizedben folyamatosan emelkedett, vagyis évről-évre nőtt a kivitt termékek árszínvonala, a hazai exporttermékek árváltozása stagnált. Ennek valószínűsíthető oka az lehet, hogy az export minőségi szerkezete nem tolódott el a magasabb hozzáadott értékű, drágább termékek felé.
Magyarország - Versenyképesség RankAz oldal aktuális és múlbeli adatokat, elorejelzéseket, statisztikákat, grafikonokat és a gazdasági naptár adatait tartalmazza - Magyarország - Versenyképesség Rank.
Kelet-Közép-Európa gazdasága német szemmelA KKVHÁZ VIII. Kelet-Közép-Európai Csúcstalálkozóján a megjelentek nem bántak kesztyűs kézzel a térség versenyképességével.
Zavar az ERŐ-ben - klikk!Kapcsolódó cikkeink:
Krónikus válság / Készült: 2016.05.21
Az úrhatnám elit bukása - Polgárság nélkül nincs felemelkedés, sem jólét? Nem, ez nem igaz. De Kelet-Európában a modernizáló ázsiai diktatúrák mintája biztosan nem működik, az itt felbukkanó diktátorok ehhez a munkához nem elég okosak. Felkészült elit nélkül viszont nem megy. Erről is ír A magyar polgár című kötetben Felcsuti Péter közgazdász, bankár. A 168 Óra pedig arról is kérdezte: az egész elit csapnivaló úgy, ahogy van?
Mellár: Orbán elárulta a konzervatív szellemi elitet / Készült: 2016.02.25
Egyelőre alig több egy baráti társaságnál, de az Orbán-rezsimet igazoló jobboldali értelmiségtől már határozottan elkülönül az a konzervatív szellemi csoport, amely Eötvös József nevét választotta. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. Őt kérdeztük.