Hírek
Százmilliárdok stadionfejlesztésekre, ürességtől kongó arénákra – A magyar reformok működnek!
- Részletek
- Készült: 2016. április 15. péntek, 08:47
- Találatok: 1901
Több százmilliárd forint stadionokra, ürességtől kongó arénákra, anyagilag teljesen fenntarthatatlan állapotok. A működtetés költségei végső soron jó eséllyel a központi büdzsét terhelik majd, tehát ha hirtelen nem kezdenek el tömegével járni a focimeccsekre, akkor a magyar adófizetőknek kell majd állniuk Orbán kedvenc hobbijának csekkjét.
Az is Orbán igen sajnálatos őrületének köszönthető, hogy ma vannak olyan települések Magyarországon, ahol sokkal többet költenek a focira, mint a közoktatásra. Ez a kormányzati politika azt az üzenetet hordozza magában, hogy ma Magyarországon, főleg a kistelepüléseken az út a felemelkedéshez nem az oktatáson, hanem a gyepszőnyegen keresztül vezet. Mindezek alapján tehát nyugodtan kijelenthető: a magyar reformok működnek!
Mennyi pénz ment el összesen a stadionokra meg a focira?
Eddig alsó hangon 90 milliárd forintot mehetett el különböző, labdarúgáshoz köthető létesítményfejlesztésekre, 2017-18-ig pedig további bő 160 milliárdnyi beruházás van betervezve. Ráadásul ebben nincsenek benne a következő két-három év tao-támogatásaiból ilyen célra szánt források, azaz nem lenne meglepő, ha a kormányzati ciklus végére elérnénk a 300 milliárdot – írja a Figyelő, amely a stadionpénzeknek és a létesítmények fenntartásának járt utána.
A jövőben csak az új létesítmények fenntartására tízmilliárdok mehetnek el évente, ennek fedezete pedig egyelőre erősen kérdéses. A működtetés költségei végső soron jó eséllyel a központi büdzsét terhelik majd, a csapatok, vagy - sok esetben önkormányzati - a tulajdonosok ugyanis képtelenek lesznek ekkora összeget kigazdálkodni. Változás csak akkor jöhet, ha hirtelen megtelnének a stadionok, erre sok esély azonban nincsen,
Hol vannak a nézők?
2010 óta nem nőtt, sőt, csökkent a meccsre járó szurkolók száma – írja a Népszabadság. A lap a Csányi-Orbán páros regnálásának kezdete, a 2010. őszi szezonkezdet óta lejátszott 1355 bajnoki mérkőzés látogatottsági adait vizsgálta. E szerint a mostani NB I-es mérkőzések átlagos nézőszáma ugyanúgy 2800 körül alakul, mint a 2010/11-es idényben, kicsit még kevesebb is.
Pedig a Magyar Labdarúgó Szövetség A megújulás évtizede 2010–2020 című stratégiája szerint 2015-ig ötezerre, 2016-ra hatezerre kellett volna növekednie ennek a számnak. Az új stadionok tehát semmiféle látogatószám-növekedést nem okoztak. Jó példa erre a debreceni Nagyerdei stadion, amely 14 százalékos kihasználtsággal működik, és olykor a forduló összes nézője elférne egy lelátón. A kihasználatlanság és a jegyárak szinten tartása miatt a kluboknak egyre nagyobb teher lesz majd a stadionok fenntartása, üzemeltetése.
Ennek fényében egyáltalán nem meglepő, hogy a bajnoki meccsek az élvonalban 80 év alatt sem hoznak annyi bevételt, amennyit most ennél a tucatnyi csapatnál beruházásokra költenek.
A másodosztályban egy kicsit még ennél is rosszabb a helyzet. A Figyelő kalkulációi szerint ott 110 évig kellene várni, hogy jegyeladásokból összejöjjenek a stadionprojektre szánt milliárdok.
Hogy mégis, milyen megoldás jöhet szóba, hogy teljesen összeomoljon az egész program? Tartsa mindenki az esküvő utáni lagziját a stadionokban! Fürjes Balázs, a kiemelt jelentőségű budapesti beruházások kormánybiztosa például így tett: a fideszes politikus a templomi esküvő utáni lagziját a Groupama Aréna rendezvénytermében tartották.
Stadinokok mindenhol
2016 valóban a stadionok éve lesz Magyarországon: szeptemberre elkészül az MTK új otthona, áprilisra lebontják a székesfehérvári Sóstói Stadiont, nemrég pedig kihirdették a szombathelyi stadion kivitelezőjét. Olyan „nagy múltú” futball klubok kaszálhattak rengeteg pénzt a miniszterelnök kedvenc hobbija miatt, mint például Mezőkövesd, Kisvárda, Kozármisleny, vagy az „állatorvosi ló”, azaz Felcsút.
Nemrég vehették birtokba a nézők a mezőkövesdi stadion új, nettó 600 millió forintért épült főlelátóját, ezzel befejeződött az ötezres aréna építése. Az Átlátszó számításai szerint a stadionépítés végösszege valahol nettó egymilliárd forint körül van. Az új lelátó 12 soros, 1500 férőhelyes, és a mostanáig üres két kanyar beépítésével további 220 helyet nyertek.
Kozármislenyben kétezer fő befogadására alkalmas, 800 ülőhellyel rendelkező futballstadion épül fel az év végéig 440 millió forintos állami támogatással. A harmadosztályú csapat meccseire 2014-ben átlagosan százhatvanan látogattak ki. Hogy mégis, miért épülhet itt fel a stadion, annak okait Fónagy Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára árulta el: többek között „Kozármisleny sportszerető város”, illetve olyan csodálatos eredményeket ért el a csapat, minthogy 7 éven át játszottak az NB II-ben, ezalatt kétszer másodikok lettek, és az NB III-ban az első évben szintén másodikak lettek. Ezekért az eredményekért már tényleg megérdemeltek egy új stadiont...
Tao-pénz is csurdogál...
A Népszabadság számítása szerint az idén eléri a 300 milliárd forintot a sportszervezeteknek a tao-rendszeren keresztül kifizetett közvetett állami támogatás összege. Eddig összesen 286,2 milliárd forintról adtak ki támogatási igazolást. Az egyeduralkodó továbbra is a 11,1 milliárdot gyűjtő, Orbán Viktor alapította, Mészáros Lőrinc vezette felcsúti akadémia.
A felcsúti sportkomplexum hamarosan már új kazánházzal is büszkélkedhet, amely Puskás Akadémia két edzőpályájának talaját fogja majd fűteni. Az egész rendszer kivitelezése potom 3,1 milliárd forintba kerül sajtóhírek szerint, amelyhez az Akadémia 2,55 milliárd forintos tao-támogatást kért és kapott is.
Az mfor.hu számolta ki, hogy jóval több pénz jut a miniszterelnök kedvenc sportjára több településen, mint mondjuk amennyi pénzt az önkormányzat köznevelés támogatása jogcímen kap. Felcsút esetében tavaly 1,7 milliárd forintnyi tao-t szedett össze. Ezzel szemben az 1791 fős népességű Felcsút 52,7 millió forintot kapott tavaly köznevelésre.
Kisvárda csapata esetében is hasonló dolgokat lehet felfedezni. Míg 2013-ban 33 millió, 2014-ben 135 millió tao-pénzt kapott, addig 2015-ben már 1,26 milliárd forintnyi összeget is lehívhatott a csapat. Az mfor.hu számításai szerint ez az összeg is 4,7-szerese annak, amit a város a köznevelésre kap. Tavalyi költségvetésük szerint erre a célra 267,1 millió forint jutott. Mezőkövesd esetében ez „csak” a duplája: tavaly összesen 427,3 millió forintos tao-támogatást kaptak, ezzel szemben a város a köznevelésre 222,7 milliós közpénz jutott. Úgy tűnik, hogy ezeken a településeken egyértelműen a felemelkedéshez nem az oktatáson, hanem a gyepszőnyegen keresztül vezet az út.
Szúrd ki! Különben pattog! - klikk!
Kapcsolódó cikkeink:
Transparency: átláthatatlanul ömlik a közpénz Felcsútra / Készült: 2015.10.23
Óriásstadionok kisvárosokban, követhetetlenül ömlő pénzek, uram-bátyám viszonyok az állam és a sportszövetségek között – a korrupciós gyakorlatokat vizsgáló Transparency International most lezáruló vizsgálata több mint vészjósló következtetéseket tartalmaz. Az egész rendszer abszolút nyertese egy Felcsút nevű település és sportegyesülete.
Amire mindig van pénz: megint milliárdokat öl az állam a fociba / Készült: 2015.07.25
Végre elkezdődött az NB I-es bajnokság: kevesebb csapattal, és a több néző reményében kevesebb televíziós közvetítéssel immáron az új M4-es sportcsatornán. Az első fordulóban megrendezett MTK-Puskás Akadémia mérkőzés a 159 fős nézőszámával valószínűleg már el is hozta az idény negatív nézőcsúcsát. A Fidesz stadionépítési őrületének köszönthetően egyébként e két labdarúgó klub csak az új arénájukra összesen 8,3 milliárd forintot kaptak, a mostani 12 csapatos NB I-es stadionokra pedig közel 75 milliárdot tettünk félre.
Tao: a korrupció melegágya? / Készült: 2015.05.19
A tao-nak köszönhetően, bevezetése óta évente 50-70 milliárd forint a költségvetés helyett a látványsportokban landol, azon belül is a fociba kerül az összeg oroszlánrésze. Jelenleg annyi biztos, hogy 2016-ig lehet még a tao-n keresztül forrásokat csepegtetni a magyar fociba. Ha tényleg vége lesz a tao-nak, az egyesületeknek meg kell tanulniuk a piacról bevonni forrásokat, valamint az adóforintok elköltése helyett támogatókat találni.
Akkor sem közpénz: Utólag tették Orbán-kompatibilissé a Felcsút jelentését / Készült: 2014.09.05
Adminisztrációs hiba miatt tűnt úgy, hogy közpénzből épült a felcsúti stadion. Szerencsére a hibát utólag javították: a tulajdonos alapítvány 2012-es beszámolójában bő egy évvel annak leadását követően egyszerűen átírtak egy számot.