Hírek
Ezért fizetett a kormány négymilliárdot – Századvég-akták I.
- Részletek
- Készült: 2016. április 11. hétfő, 20:18
- Találatok: 2040
■ Csaknem háromévnyi pereskedés után a VS újságírója februárban megkapta azokat az elemzéseket, amelyeket a Századvég készített a kormánynak 2012–2014 között 4,1 milliárd forintért.
■ Több mint 77 ezer oldalnyi iratot kaptunk és dolgoztunk fel az elmúlt hetekben, ezek háromnegyede azonban olyan közvélemény-kutatási nyersanyag, amelynek szakértők szerint az iratok közt nem is lenne keresnivalója. A 21 gigabájtnyi adathalmaznak így csak a negyede – alig 18 ezer oldal – a valódi elemzés.
■ A dokumentumokat átadás előtt átkonvertálták, hogy se másolni, se keresni ne lehessen bennük, és az átalakítás miatt azt sem lehet lekövetni, hogy az anyagok mikor keletkeztek.
■ Jogi fenyegetéssel is próbálták megakadályozni, hogy feldolgozzuk és közöljük a tanulmányokban foglaltakat.
■ A mostani, bevezető írás után délben közzétesszük sorozatunk első, a cégcsoport közvélemény-kutatásairól szóló darabját, hamarosan pedig az összes iratot nyilvánosságra hozzuk, immár technikai korlátozások nélkül.
Háromszor tagadta meg 2015 novembere és januárja között a Miniszterelnökség a jogerősen kiperelt századvéges tanulmányok átadását arra hivatkozva, hogy az óriási adatmennyiség miatt az anyagok összerendezése nagyon időigényes. A szervezetet vezető Lázár János visszatérően harmincezer oldalról beszélt, de a tárca egyik munkatársa hatvanezret említve mondta le az egyik találkozót, amelyen az iratokat kellett volna átadniuk.
Amikor februárban végre hozzájutottunk a tanulmányokhoz, az addig emlegetettnél is jóval több, közel 78 ezer oldalnyi dokumentumot kaptunk az átadott hét pendrive-on.
Nem kellett sokat bogarásznunk azonban, hogy kiderüljön: az anyagoknak csak a negyede valódi tanulmány vagy elemzés, az adatmennyiség háromnegyedét – majdnem 60 ezer oldalt – a cégcsoport által végzett közvélemény-kutatások nyersanyagai teszik ki.
Ezekről az úgynevezett kutatási gyorsjelentésekről a következő cikkünkben külön is szó lesz. Az egyenként több száz, de nem ritkán több ezer oldalas dokumentumokról itt most csak annyit, hogy önmagukban használhatatlanok, a tanulmányokhoz csatolásuk több, közvélemény-kutatásban jártas, a VS.hu által megkérdezett szakértő szerint olyan,
mintha egy újságíró a jegyzeteit adná le a szerkesztőnek.
A méret a lényeg
Az oldalszámok felduzzasztásában a gyorsjelentések formátuma is segített: az alábbi képen jól látszik, hogy ugyanaz a szöveg, amely a Századvég 36-os betűmérettel írt összefoglalójában egy teljes oldalt kitesz, 3 sort sem töltött ki, amikor a leggyakoribb,12-es betűmérettel gépeltük be a szövegszerkesztőbe.
A válaszokat összegző diagramokat pedig akkorára nagyították, hogy egyenként kitegyenek egy oldalt: az általunk kérdezett szakértők közül többen felnevettek, annyira amatőrnek és nevetségesnek találták az átlátszó, oldalszám-szaporító tálalást.
Hatástalanított dokumentumok
A pendrive-ok rövid böngészése után az is világossá vált, hogy miért tartott olyan sokáig a Miniszterelnökségen az „iratrendezés”: az összes, eredetileg nagyrészt Wordben készült dokumentumot átalakították ugyanis nagyméretű PDF-ekké.
A változtatás lényege, hogy a dokumentumok ettől kezdve már nem szövegként, hanem képként viselkedtek, vagyis semmilyen, a feldolgozáshoz szükséges műveletet nem lehetett végezni rajtuk.
A teljes biztonság kedvéért a műveleteket külön-külön is letiltották, se keresni, se másolni nem lehetett a szövegben, sőt, amivel még informatikus kollégánk sem sokszor találkozott: a nyomtatás funkciót is inaktiválták.
Az egyes fájlok mérete ráadásul annyira megnőtt az átalakítással, hogy a közkeletű visszakonvertáló programok – amelyek a képeket beolvasva újra kereshető és másolható szöveget állítottak volna belőlük elő – rendre feladták velük a küzdelmet.
Az átalakításból azon túl, hogy feldolgozhatatlanná tették vele a szöveget, egy további haszna is volt a Miniszterelnökségnek: az eredeti fájlok metaadatai ugyanis – vagyis, hogy az anyagokat mikor, esetleg kik írták és módosították – mind elvesztek a konverzióval. Így az összes kiperelt, 2012 és 2014 között született dokumentum ugyanazt a 2015. 12. 07-i és 08-i dátumot viseli, amikor átalakították őket, vagyis felderíthetetlen, hogy az anyagok valójában mikor keletkeztek.
Ez utóbbi azért lett volna érdekes, mert a Századvég előző ciklusbeli munkájára rálátó források szerint a szerződéskötés után a cégcsoport jó ideig nem végzett érdemi tevékenységet (a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium [NFM] ezt 2012 márciusában az Indexnek el is ismerte), így elképzelhető, hogy több anyagot utólag, az elszámolás után készítettek.
A cégcsoport egyébként 2011 decemberében kötötte meg a szerződést az NFM-mel, az első anyagok azonban csak 2012 márciusában készültek (kivéve néhány, egy külső cégnek kiszervezett februári közvélemény-kutatást).
Nem bízták a véletlenre
A tanulmányok használhatatlanságáról még egy további módon igyekezett gondoskodni a Miniszterelnökség: amikor lapunk munkatársa februárban végre átvehette a kiperelt anyagokat, meglepő fordulatra bukkant az átadás-átvételt igazoló jegyzőkönyvben. Az aláírandó papír utolsó bekezdésében arra figyelmeztettek, hogy a Kúria ítélete csak az anyagok megismerését teszi lehetővé, a felhasználását nem, a kitétel megszegése esetén pedig polgári és büntetőjogi következményekkel fenyegettek...
Teljes cikk: http://vs.hu/kozelet/osszes/ezert-fizetett-a-kormany-negymilliardot-szazadveg-aktak-i-0411
Nem hallgatott a kritikákra a kormány - 2016.04.17. - A kormány kultúrpolitikáját is bírálta a Századvég. A milliárdos kormányzati megbízásokat elnyerő kutatócég tanulmányait három év pereskedés után a vs.hu újságírója szerezte meg. A Századvég kritizálta például a kormány kitüntetéspolitikáját és kinevezésekkel sem volt elégedett. A kormány szerint természetes, hogy a tanácsadók a döntések előnyeire és hátrányaira is felhívják a figyelmet. Az MSZP-nél azt mondják, felesleges volt milliárdokat adni a Századvégnek, ha úgysem hallgatnak rájuk. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/nem-hallgatott-a-kritikakra-a-kormany
VS: A többség a stadionépítések ellen volt - 2016.04.13. - Politikai kockázatot látott a Századvég a Klik létrehozásában, és közvélemény-kutatásokkal bizonyították, hogy az emberek többsége nem támogatja a stadionépítéseket, és hogy a trafiktörvény nem változtat a fiatalok dohányzási szokásain. Ezeket azonban a döntéseknél a kormány nem vette figyelembe. Ez derül ki a VS.hu összeállításából. 3 év alatt milliárdokat fizettek ki a cég munkájáért. A kormány szerint többféle szempontot kellett mérlegelniük. A Párbeszéd Magyarországért szóvivője szerint a kormány felelőtlenül pazarolta el a közpénzt. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/vs-a-tobbseg-a-stadionepitesek-ellen-volt
Az ATV Start vendége Fodor Gábor elnök, Liberálisok.
Rovó Attila politikai rovatvezető, vs.hu
Az ATV Start vendége Tordai Bence szóvivő, PM.
A legfontosabb információ, ami kiderült a VS.hu által közreadott dokumentumokból, hogy a feltételezések, amelyek arra vonatkoztak, hogy a Századvég által elvégzett munkák nem érnek semmit, azok megalapozottak voltak, mondta Bodnár Zoltán az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. A Liberálisok hűtlen kezelés gyanúja és közérdekű adat visszatartása miatt feljelentést tesznek a VS.hu által közölt századvéges tanulmányok ügyében. A párt szerint a sajtóban nyilvánosságra hozott adatok alapján a Miniszterelnökség nyilvánvalóan törvényt sértett, amikor ...
Haszontalan iratok is lehetnek tanulmányok - 2016.04.11. - Haszontalan adatokat tartalmaz a Századvég által 4 milliárd forintért készített tanulmányok háromnegyede. Ezt állítja a vs.hu, amelynek újságírója több éves pereskedés után kapta meg a 77 ezer oldalnyi adatot. Ebből a lap szerint mindössze 18 ezer tartalmaz érdemi elemzést, a többi töltelékanyag. A kormány szerint a kutatásokat felhasználták, és megérte a pénzt. A PM hűtlen kezelés miatt feljelentést tesz. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/haszontalan-iratok-is-lehetnek-tanulmanyok
Kapcsolódó cikkeink:
Nekilátunk a Századvég átvilágításának / Készült: 2014.11.10
2012 decembere óta nem adja ki a kormány, hogy milyen munkáért fizet a Századvég Gazdaságkutató Zrt.-nek közel ötmilliárd forintot. Annak a cégnek, amelyet a 2010-es választások előtt hoztak létre, és ahol olyan személyek fordulnak meg, mint Giró-Szász András volt kormányszóvivő, Lantos Csaba, a Heti Válasz volt tulajdonosa, Szalay-Bobrovniczky Kristóf, a Heti Válasz volt lapigazgatója, vagy éppen Habony Árpád, a Fidesz kommunikációs guruja. És amely cégről Mellár Tamás korábbi kutatási igazgató azt mondta, hogy „az egész műhely csak egy pénzmosoda.”
Találják ki, hogy mit támogat teljes mellszéleséggel a magyar lakosság? Na, mit? És ki kutatta ki ezt? Na, ki? / Készült: 2014.02.15
A Magyar Nemzet arról ír, hogy a Századvég kikutatta:
“Szakértő” úr haknizik / Készült: 2013.10.11
Nincs lényegi kifogásom az ellen, ha egy párt “közismert” politikusa időnként vidéki hakni-körútra indul, s annak egyes állomásain akkorákat hazudik, hogy ihaj. Az ilyesmit az ember a “helyén” kezeli, s bár szívesen megrázná az illetőt, mint Krisztus a vargát, nem különösebben háborodik fel a dolgon. Ám amikor ugyanezt egy, a “független értelmiségi” álorcáját magára öltő valaki teszi úgy, hogy a vélelmezhető szakértelmével visszaélve tudatosan igyekszik megvezetni tájékozatlan embereket, s mindezt súlyos állami milliárdokkal kitömött zsebbel, az nem csak gusztustalan, de egyenesen gyalázatos is.