Hírek
Így költöttek el 7-16 milliárd uniós forintot a semmibe vezető utak építésére a magyar-román határon
- Részletek
- Készült: 2015. április 08. szerda, 06:18
- Találatok: 1824
A Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban (HURO) becslésünk szerint legkevesebb 7 milliárd, más becslések szerint 16 milliárd forint uniós támogatást költött el a két szomszédos ország olyan utak megépítésére, amelyek a semmibe vezetnek, autó csak elvétve jár rajtuk, értelmük és hasznuk egyaránt erősen megkérdőjelezhető. A magyar oldalon az útépítési tenderekkel a kormányváltás óta szárnyaló Duna Aszfalt Kft. nyert nagyot, ez a cég kapta a legtöbb pénzt a programból.
Hallottak már önök a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programról (HURO)? Ha nem, ne keseredjenek el, nincsenek egyedül, sőt. Van olyan település, ahol bár a HURO-ból megnyert százmilliókból (eurómilliókból) rakták rendbe az utakat, a helyiek mégsem tudtak semmit a programról. Mivel ezek a projektek a híradásokba se nagyon kerültek be, így joggal hihette azt bárki, hogy problémák se voltak körülöttük. Pedig voltak, elég nagyok.
2004-es csatlakozása óta Magyarország összesen 7 ezer milliárd forint (nettó 23 milliárd euró) támogatást kapott az Európai Uniótól. Ez hatalmas összeg, fel lehetne építeni belőle például 1842 darab felcsúti stadiont. Romániával hasonló a helyzet, 2007-es csatlakozása óta az ország sereghajtó, 60 százalék alatti abszorpciós (felhasználási) rátával is összesen mintegy 6 ezer milliárd forint (20 milliárd euró) uniós támogatást hívott le. A pénzt mindkét országban különböző alprogramok keretében osztották szét. Ezeket a kezdetektől kiemelt figyelem kísérte, ami nem meglepő: több milliárd euró cserélt gazdát, csak a magyar Környezet és Energia Operatív Programban (KEOP) 4,3 milliárd euróról (300-as árfolyammal számolva 1300 milliárd forintról) volt szó.
Míg a reflektorfény ezekre a nagy költségvetésű alprogramokra irányult, addig a nyilvánosságtól szinte teljesen elzártan működtek a kisebb büdzséjű uniós programok, így a HURO is, amely egy régebbi uniós program folytatásaként, 2007-ben indult, és hét évig tartott. A programban magyar és román partnerek vehettek részt, a fő cél a határmenti térségek közös fejlesztése volt. A megvalósításra 64,5 milliárd forintot (215 millió eurót) kapott a két ország az Európai Regionális Fejlesztési Alapból (ERDF).
Az Átlátszó a HURO-ból finanszírozott pályázatok közül elsősorban a kivitelezésre és a kommunikációs feladatokra kiírt tendereket vizsgálta meg, korábbi tapasztalataink alapján ugyanis ezek azok a területek, ahol a leggyakrabban fordulnak elő korrupciógyanús esetek.Több mint 300 közbeszerzést néztünk át, és mintegy 40 állami, önkormányzati szervhez nyújtottunk be közérdekű adatigényléseket. Emellett Magyarországon és Romániában egyaránt háttérbeszélgetéseket folytattunk az érintett megyék politikai-gazdasági életének szereplőivel, és a programot belülről ismerő szakemberekkel.
Segítőink, forrásaink kivétel nélkül nevük elhallgatását kérték.
A HURO első felhívását 2008 októberében, egy igen viharos időszakban hirdették meg. A világgazdasági válság éppen elérte Magyarországot, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök megszorításokat jelentett be, és azt, hogy a kormány az IMF-hez fordul. Románia ekkor szintén a világgazdasági válsággal küszködött, és a súlyos pénzügyi helyzet miatt az Emil Boc vezette akkori román kormány ugyancsak drasztikus megszorításokat készített elő.
Míg első körben 85 nyertes projekt összesen 3,9 milliárd forint (13 milló euró) uniós támogatást kapott, addig a másodikban már jóval nagyobb volt a tét: ennek az összegnek majdnem a tízszeresét osztották szét, 30 milliárd forintot (101 millió eurót). A harmadik-negyedik programban visszatért a szerényebb költségvetés, előbbiben 4,8 milliárd forint (16 millió euró), utóbbiban 5,4 milliárd forint (18 millió euró) uniós támogatás talált gazdára. Az ötödik, egyben utolsó felhívásban aztán a büdzsé újra megnőtt, a pályázók 20,1 milliárd forintot (67 milló eurót) kaptak az Európai Regionális Fejlesztési Alapból.
Kapcsolódó cikkek:
- Határokon átívelő sajtószolgáltatásban is nagyot alkot a dinnyekartelles fideszes
A magyar-román közös uniós pályázattal, a HURO-val foglalkozó cikksorozatunk második részében a kommunikációs pályázatokat vesszük szemügyre. Feltűnik Simonka György fideszes képviselő, és azt is megtudjuk, mi jön ki 112 ezer eurónyi pályázati pénzből.