Hírek
Gyakran Ismételt Kérdések a KEHI norvégalapozásáról
- Részletek
- Készült: 2014. július 30. szerda, 17:27
- Találatok: 1501
Most, hogy már mindenki levelezik mindenkivel a Norvég Civil Támogatási Alap pénzeinek KEHI-vizsgálata ügyében, emellett a támogatásokban részesült civil szervezetek megható miniszterelnöki üzenetet is kaptak, érdemes áttekinteni, hogy melyek is a szerintünk helyes válaszok az ügyben felmerülő kérdésekre. Megpróbáljuk közérthetően összefoglalni a viszonylag összetett jogi helyzetet, amelyben új fejlemény, hogy a vizsgálattal érintett szervezetek után Székely László ombudsman sem talált a vizsgálatot megalapozó szabályt a jogrendszerben.
Kinek mi köze van hozzá, hogy mire költik a norvégok a pénzüket?
Nem gondoljuk, hogy minden külföldi állam vagy állami szerv által nyújtott támogatás közpénznek számítana a magyar jog alapján: például a japán, esetleg azeri állami ösztöndíjat elnyerő egyetemistának bizonyosan nem kell a nyilvánosság előtt elszámolnia ezzel a pénzzel itthon. A közpénz, illetve az ezzel járó nyilvánosság azonban nem állhat meg azoknál a pénzeknél, amelyek átfolynak a magyar költségvetésen. Különösen vicces előzmény, hogy amikor pont ugyanezen az alapon érveltünk amellett, hogy a költségvetésbe befolyt adót a támogatás mértékével csökkentő tao-támogatások közpénznek minősülnek például a támogatott fociakadémiáknál, akkor azt a miniszterelnöki álláspontot ismertük meg az ügyben, hogy csak az gondolkodik így, aki kommunista.
Márpedig itt szerintünk nagyon hasonló a helyzet ahhoz, mint amit a tao-támogatásoknál láttunk. A Norvég Civil Támogatási Alapból elköltött pénz nem fut át a magyar költségvetésen, ennek ellenére közpénz. Nem is uniós közpénz, de ahhoz nagyon hasonló a szerepe, hiszen az NCTA egy olyan finanszírozási rendszer része, amelynek keretében Norvégia, Izland és Liechtenstein hozzájárul a gyengébben fejlett és újabb uniós tagországok felzárkóztatásához. A három nem EU-tag donor állam élvezi a szoros gazdasági együttműködés előnyeit az Európai Gazdasági Térség keretében (amit az EU tagállamai, köztük hazánk nyújt nekik, és ami természetesen komoly, bár pontosan ki nem fejezhető gazdasági értékkel bír számukra), ezért az Európai Bizottsággal kötött megállapodásban általuk vállalt pénzügyi hozzájárulásuk lényegében ugyanazt a funkciót tölti be, mint amit a Strukturális Alapokból (azaz „uniós pénzből”) történő kifizetések.
Így – bár a támogatást nem a Strukturális Alapokba fizetik, illetve a donorok mind az EU-val, mind a kedvezményezett tagállamokkal szemben fenntartották a támogatási célok meghatározásának, a program lebonyolításának és ellenőrzésének jogát – az NCTA-támogatásokkal kapcsolatos kérdések nem csak a donor országokban, hanem Magyarországon is mindenkire tartoznak. A mindenkibe természetesen beletartozik a HírTV, a Magyar Nemzet, a Pesti Srácok, sőt – politikusi és magánemberi minőségükben egyaránt – Lázár János vagy Csepreghy Nándor is.
Messze nem azzal van a gond tehát, hogy kormánypárti politikusok vagy a kormányhoz – de legalábbis a KEHI-s informátorokhoz – közel álló újságírók vitatják egyik vagy másik NCTA-program létjogosultságát, elmondják, hogy szerintük mit lenne érdemes támogatni, kritizálják a támogatási rendszert vagy szemléznek a pénzügyi elszámolásokban talált számlák között. Szebb lenne persze, ha a támogatott szervezetek politikai függetlensége, a döntéshozatal pártatlansága és a közpénzfelhasználás hatékonysága miatti aggódás a hazai vagy a hazai intézmények által elköltött, az NCTA-pénzek sokszorosát kitevő uniós támogatások esetében is megjelenne, de ez nem érinti azt, hogy ezek amúgy megfelelő színvonalon és keretben hasznos viták lehetnének.
Teljes cikk: http://atlatszo.hu/2014/07/30/gyakran-ismetelt-kerdesek-a-kehi-norvegalapozasarol/
Kapcsolódó cikkek:
- Lázár János próbál kicsit közelebb araszolni a norvég pénzekhez
Augusztus 15-től a Miniszterelnökséghez kerül a Széchenyi Program Irodától (SzPI) a norvég alap nemzeti kapcsolattartó feladata. - Ez nem a külföldi urakat szolgáló civil zsoldosnak csorgatott norvég pénz, hanem a másik, 35 milliárdos keret, amiből környezetvédelmi beruházások, kutatás-fejlesztés és hasonlók mennek. És amit azóta nem fizetnek a norvégok, hogy Lázár János és élcsapata elkezdte szívatni a magyar civil szervezeteket. Sőt, a norvégok addig tárgyalni sem hajlandóak a pénzek kifizetésének újraindításról, amíg a KEHI le nem állítja a vizsgálatát a civilek ellen. - A norvég alap újra pénzt oszt, a KEHI neveket akar
Újra oszt pénzt a Norvég Civil Támogatási Alap (NCTA): a második pályázati körben összesen 136 civil szervezetet támogattak mintegy 4,3 millió euróval, azaz nagyjából 1,3 milliárd forinttal. A pályáztatást bonyolító Ökotárs Alapítvány pénteki sajtótájékoztatóján ugyanakkor az is kiderült, hogy a támogatott szervezeteknél továbbra is vizsgálódik a KEHI, és olyan szenzitív személyes adatokat is bekérnek, amelyeknek biztosan nincs közük annak eldöntéséhez, törvényesen használták-e fel a norvég pénzjuttatást.
Ligeti: Piros pontot kap az ombudsman - Közzététel: 2014. júl. 29. - Piros pontot kap az ombudsman, mert válaszolt arra a beadványra, amit a Transparency International fogalmazott meg a KEHI eljárásával kapcsolatban - mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában Ligeti Miklós.
Hírvita - 2014.07.28. - Elsíbolt norvég pénzek?