Hírek

Békesi László: A maffiaállam gazdaságpolitikája

Véget ért a második Orbán-kormány négyéves ciklusa.Itt az ideje a sokoldalú analízisnek és értékelésnek: hogyan működött, mit tett és mit ért el az Orbán-rezsim az elmúlt négy évben?

Az objektív elemzők körében széles körű konszenzus alakult ki: Orbánék sem elsöprő választási győzelmük előtt, sem kormányzásuk időszakában nem rendelkeztek átfogó, koherens gazdaságpolitikai programmal.

Ez a sommás értékelés sokáig megalapozottnak tűnt. A kormány ad hoc gazdasági döntései, minősíthetetlen színvonalú gazdasági törvénykezése, káros, sokszor irracionális lépései, ellentmondásos, gyakran hazug kommunikációja mind-mind ezt a vélekedést látszott igazolni.

Az Orbán-rezsim szembement mindennel, amit a szakma egy reális kormányzati gazdaságpolitika feltételeinek és elemeinek tekint.Fütyült az ország gazdasági adottságaira, a világgazdaság változásaira, a gazdasági munkamegosztás és együttműködés hazai és nemzetközi követelményeire, a jogbiztonságra, stabilitásra és kiszámíthatóságra, a fiskálismonetáris és jövedelempolitika összhangjának követelményére, a gazdaság szereplőinek az érdekeire, döntéseinek társadalmi hatásaira, jövőbeni következményeire.

A világméretű subprime-válság menedzselésének gyakran szokatlan vagy új típusú módszereit ürügyül használva félredobták a legalapvetőbb közgazdasági törvényszerűségeket is, arcátlan provokációval „szellemi innovációnak, kreatív, modern megközelítésnek” titulálták az abszurd unortodox módszereket.

A minden elemében populista, voluntarista gazdaságilépéseket a magyar nép lelkéhez közel álló patrióta gazdaságpolitikának, a nemzeti érdekek és szuverenitás, valamint a családok és magyar emberek védelmének, bátor képviseletének kiáltották ki. / es.hu

Az Orbán-rezsim gazdaságpolitikai gyakorlatának motívumait kutató elemzők sokáig kézenfekvő magyarázatnak tekintették azt az alaptételt, hogy Orbánék számára az abszolút prioritás és egyben végcél a hatalom megszerzése ésmegtartása. Ennek rendelnek alá mindent és mindenkit, eszközül használva egyebek mellett a gazdaságpolitikát is.

Nyilvánvalónak tűnt, hogy egy reális, koherens gazdaságpolitika meghirdetése és megvalósítása gátolná, de legalábbis fékezné a hatalom monopolizálására törő rezsim akaratának megvalósítását.

Ez a vélekedés mindaddig kielégítő magyarázatnak látszott, amíg alapos szociológiai, társadalom-lélektani és politológiai elemzéssel Magyar Bálint be nem vezette a posztkommunista maffiaállam fogalmát, és le nem írta működésének célját, lényegét.

Ez az értelmezési és fogalmi keret szükségessé és egyben lehetővé teszi, hogy új megközelítésben vizsgáljuk Orbánék elmúlt négyéves gazdaságpolitikai tevékenységét és annak következményeit.

... A rezsim eredményesen manipulálja a társadalom többségét. Harsogó sikerpropagandájával, a média monopolizálásával elkábítja híveit, reménnyel tölti el a sorsuk jobbra fordulásában bízókat. A megalapozott kritikák leperegnek róluk, nem érik el a félrevezetett többség ingerküszöbét. Gátlástalanul játszanak a tömegeket motiváló érzelmekkel, a szimbolikus politizálást is felhasználva a keserűvalóság palástolására.

Az összkép lesújtó. Ma mindössze egy dologban lehetünk biztosak: a magyar gazdaságpolitika gyökeres megváltoztatásához, az ország felemeléséhez mindenekelőtt az Orbán-rezsim leváltására van szükség. Enélkül nincs esély az újjáépítésre, a felzárkózásra, szebb és jobb jövőre.

Forrás: http://www.es.hu/bekesi_laszlo;a_maffiaallam_gazdasagpolitikaja;2014-03-06.html
Cikk: http://penzugykutato.hu/sites/default/files/Békesi%20László%20A_maffiaallam_gazdasagpolitikaja.pdf

Kapcsolódó cikkek:

  • Magyar polip – a posztkommunista maffiaállam
    ... Ma Magyarországon posztkommunista maffiaállam van. E kifejezésben a posztkommunista a keletkezésének körülményeire és kiinduló feltételeire utal, a maffiaállam pedig a működésének természetét határozza meg. Ami a Fidesz első kormányzása alatt – 1998–2002 között – elindult, majd 2010 óta kiteljesedik, azt leginkább az egykori Szovjetunió utódállamainak többségével lehetne rokonítani. A feltörekvő Fidesz azonban a Szovjetunió utódállamaihoz képest kerülő úton közelíti ezt a – hatalom és személyes vagyon együttes koncentrációjával jellemezhető – modellt. Míg az egykori szovjet köztársaságok posztkommunista rendszereiben a párt- és titkosszolgálati elit egy része természetes egyszerűséggel nőtt át immár nemcsak politikai hatalommal, de vagyonnal is rendelkező elitté, addig a Fidesz – mint későn jövő, új politikai ragadozó – csak erőszakos elitcsere révén kerülhetett ilyen helyzetbe. Sőt, ehhez neki még a liberális demokrácia intézményrendszerét is fel kellett számolnia. Nagy kérdés, hogy a többi közép-kelet-európai országban nem indulhatnak-e be a magyar példához hasonló folyamatok.
  • Az Orbán-rendszer gazdasági hatásairól
    Az Orbán-rendszer hazánkat visszafordította abba a zsákutcába, ahonnét a rendszerváltáskor sikerült kitörnünk. A felnőttek között újra növekedni kezdett azoknak az aránya, akiknek megélhetése közvetlenül a politika döntésétől függ, míg a piaci jövedelemmel rendelkezők száma és aránya legjobb esetben is stagnál.


Megjelenés ideje: 2014 márc. 19. - Békesi László óriáscikket írt az Élet és Irodalom-ba A maffiaállam gazdaságpolitikája címmel, amelyben nemcsak annyit tesz, hogy egy logikára felfűzi mindazokat a gazdaság- és társadalompolitikai jelenségeket, amelyeket az elmúlt négy évben hónapról hónapra, de szétszórva megfigyelhettünk az Orbán-kormány gyakorlatában, és amelyek lényegét - láthatóan - oly sikeresen lefedték az ideológiai szólamokkal, nemzetről, függetlenségről, gazdasági fejlődésről, rezsiharcról, nemzetközi összeesküvésről. A neves közgazdász, egyetemi tanár logikusan és mindenki számára