Hírek

Rizsa nélkül a rezsiről

MacKayA brit nagykövetség konferenciáját, amelyről a tudósítás szól, hivatalosan "Energiáról mellébeszélés nélkül" címmel rendezték meg pénteken Budapesten a találmányi hivatalban. A britek korrekt emberek: mellébeszélés nem is volt – a politikai aktualitásokat igyekeztek kikerülni, néhány tabudöntésre azonban így is sor került.

A meghívott előadó, David MacKay, az University of Cambridge épületenergetikai tanszékének professzora és a brit kormány főtanácsadója igazi ismeretterjesztő sztárnak számít a megújuló energiáról írt tényfeltáró könyvével (Sustainable Energy - Without the Hot Air), akiről a Wikipéria azt is szükségesnek tartja megjegyezni, hogy vegetáriánus, és az ún. Erdős-száma 2, azaz már volt közös publikációja olyan kutatóval, aki együtt publikált Erdős Pál matematikussal)./ Hargitai Miklós

MacKay azzal szereti sokkolni a közönséget, hogy a megújulókkal kapcsolatban elvégzi azokat a számításokat, amelyeket mások nem. Például kiszámolta: abban az esetben, ha csak az utak mellett termeszthetnék az üzemanyagnövényeket, akkor (az Európában szokásos 1200 liter/hektáros terméshozammal számolva) ahhoz, hogy Angliában az autók kizárólag bioüzemanyaggal közlekedjenek, minden egyes útsáv mellett egy 8 kilométer széles termőföld-csíkot kellene kialakítani, ami nyilvánvaló képtelenség. Vagy: ha Németország kizárólag a biomasszára alapozná az energiaellátását, akkor, az ország teljes területét is beültethetnék gyorsan növő energianövényekkel, az sem lenne elegendő a mai fogyasztási szint fenntartásához. (Az ilyesfajta sarkítás használhatóságát jelzi egy analóg gondolatmenet: ha a világ teljes energiafelhasználását atomerőművekből szeretnénk biztosítani, akkor a jelenleginél ötvenszer több nukleáris reaktornak kellene üzemelnie, és statisztikailag valószínűsíthetően már legalább száz Csernobil-Fukusima-szintű atombaleset történt volna, a Föld jelentős része pedig lakhatatlan lenne a sugárszennyezés miatt.)

... Kaderják Péter, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont igazgatója (aki az első Orbán-kormány idején az Energiahivatal vezetője volt) a kormányzati rezsicsökkentés újradefiniálásával keltett feltűnést. Mint kifejtette, a gazdasági válság óta több mint 30 százalékkal csökkentek Európában a piaci energiaárak, amiről sem az előző, sem a mostani kormány nem vett a közelmúltig tudomást. Szerinte az egyharmados árcsökkentést az állami energiahatóságnak kellett volna kikényszerítenie, már évekkel ezelőtt. (Ehelyett az történt, hogy a közületi fogyasztók áramszámlája továbbra is változatlan, illetve az utóbbi időben még nőtt is, a lakossági fogyasztók esetében pedig 2010-2011-2012-ben összesen 20 százalékkal nőttek, 2013-ban pedig eddig 6,7 százalékkal csökkentek az árak a KSH szerint, vagyis a kormányváltáshoz képest még mindig jócskán pluszban vagyunk.) Kaderják hangsúlyozta, hogy a piaci árak esése rontja a megújulós projektek megtérülési kilátásait – meg a nukleáris beruházásokét is, természetesen. Szerinte az egyik leghatékonyabb takarékossági eszköz, ha a lakossággal tudatosítják, hogy mennyit fizet az energiáért – ez önmagában 2-3 százalék fogyasztáscsökkentést eredményez. Ha még a csúcs- és völgyidőszakokra vonatkozó eltérő árazással is kombinálják, a visszafogás akár a 8-10 százalékot is elérheti. A módszer olcsó, környezetileg fenntartható, de nagyon nehéz politikai haszonná konvertálni.

Teljes cikk: http://nol.hu/tud-tech/rizsa_nelkul_a_rezsirol

Kapcsolódó cikkek:

  • Marnitz István: A méreg a lényeg
    Ezt azért nem gondoltam volna. Több száz energiaipari konferencia után az emberben már kileng a kamuméter. Érezni, amikor az energiaipar és udvari ellenzéke – politikusok, hivatalnokok, tudósok, független szakértők, fogyasztói képviselők, szakszervezetek satöbbi – adott koreográfia szerint lyukat beszélnek a hasamba.