Hírek
Tömegesen csúsznak le a kisvállalkozások
- Részletek
- Készült: 2013. november 09. szombat, 19:59
- Találatok: 1186
Magunkhoz képest jobban teljesítünk, de a versenytársakhoz képest nem - mondta Vértes András, a GKI Gazdaságkutató elnöke a Világgazdaság vállalati hitelezésről szóló konferenciáján.
Egy elveszett évtized van mögöttünk, az uniós csatlakozás óta nem zárkóztunk fel vásárlóerő-paritásban az EU-átlagához. Ennek okai a szakértő szerint a felelőtlen kormányzás és a felelőtlen ellenzék volt 2008-ig, azt követően a válság, 2010 óta pedig a hibás gazdaságpolitika. Ebben az időszakban visszaestünk a versenyképességi listákon, visegrádi éllovasból leszakadó balkáni állammá váltunk.
Magyarország a beruházásokban leszakadóban van, egyedül a feldolgozóipar beruházásai emelkedtek az elmúlt időszakban, az összes többi nagy ágazat 15 évvel ezelőtti szinten van a beruházási volumen tekintetében.
Ilyen körülmények között képtelenség növelni a GDP-t vagy a foglalkoztatottságot. A legfőbb gond a jogbiztonság hiánya, az üzleti szféra nem érzi azt, hogy hosszú távon megtérülhet itt a befektetése. 13 új adót vezettek be, az ágazati adók meghaladják a nemzetgazdaság profitadóját, a bankadó önmagában magasabb, mint a társasági adó a teljes gazdaságban. Ez megrendíti a tulajdonbiztonságot, ami gátolja a beruházásokat. Az államosítási és versenyellenes kormányzati magatartás sem szokványos, más országokban versenyt generálnak, és szabályozással szorítják le az árakat a közműszektorban.
Az idén Magyarországon mindössze 8 ezer új lakás épült, ami nagyon kevés. Az is probléma, hogy a legjobb, legvállalkozóbb szellemű munkaerő kivándorol. A multinacionális cégek sokkal jobban viselik a rossz gazdaságpolitikát, mint a kisebb vállalkozások, amelyekre tömeges lecsúszás jellemző.
Teljes cikk: http://www.vg.hu/gazdasag/makrogazdasag/tomegesen-csusznak-le-a-kisvallalkozasok-415394
Kapcsolódó cikkek:
- Ön szerint Magyarország jobban teljesít? Szavazzon!
Megkérdeztünk a pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkárt, Kisgergely Kornélt és a Buadpest Alapkezelő befektetési igazgatóját, Duronelly Pétert a Budapest Economic Forumon, hogy egyetértenek-e a kormány által szlogenné emelt állítással miszerint: Magyarország jobban teljesít.
- Orbánnak még van egy-két húzása, aztán megyünk a bóvli alá
Ha a magyar kormány nem hagy fel a bankok agyonadóztatásával és kizsigerelésével, könnyen a bóvli alatti kategóriák fenekén találhatja magát - lényegében ezt üzente a Moody's hitelminősítő legfrissebb jelentésében. - Az Európai Bizottság e héten napvilágot látott ország-értékeléséből győzelmi jelentést faragott a Fidesz. A kormánypárt szerint "végre Brüsszelben is ugyanazt jelentik a számok, mint Budapesten", "az Unió is elismeri a magyar gazdasági modell sikerességét". A valóság azért ennél kicsit szomorúbb képet fest. Brüsszel szerint valóban kilábalt a recesszióból az ország, azonban a GDP-előrejelzések alapján még 2014 végére sem érjük el a 2011-ben megtermelt bruttó hazai össztermék színvonalát. Emellett az összeállításból kiderült: a Bizottság nem igazán bízik a kormány államadósság ellen vívott szabadságharcában, így idén még emelkedni is fog a GDP-hez viszonyított ráta. Arról pedig a hazai kormányzati aktorok mélyen hallgatnak, hogy az anyag egyértelműen kimutatja hazánk gyorsuló leszakadását a régiós versenytársaktól. - Magyarország sokkal rosszabbul teljesít
A mindenhol folyamatosan az arcunkba tolt “Magyarország jobban teljesít” szlogennel ellentétben Magyarország kifejezetten rosszul teljesít. Zsiday Viktor, a Plotinus Alapkezelő vezetője az EKB és az EU adataiból kiszámolta, hogy teljesítettünk a térség országaihoz képest 2009 és 2013 között. - Az elmúlt négy év kumulatív, vagyis felhalmozott GDP-növekedése Magyarországon 1,7 százalék volt, miközben Lengyelországban 12, Szlovákiában 10,5, Romániában 4, Bulgáriában 3,5, Csehországban pedig 2,3. De még a teljes EU-átlag is 2,4 százalék volt. Magyarországnak gazdaságának sikerült a legkevesebbet nőnie négy év alatt a környéken. - Cél nélkül tengődnek a magyar kisvállalkozások
A magyarországi kis- és középvállalkozások (kkv-k) számára az üzleti terv a kötelező rossz, amit − például hitelfelvételhez − el kell készíteni, ám utána lényegében senki sem törődik vele − derült ki a CIB Bank Zrt. megbízásából a GfK Hungária által végzett kutatásból. Ezt támasztja alá az az adat, hogy bár a kkv-k 80 százaléka rendelkezik elvben üzleti tervvel, ám 63 százalékuk olyan "apróság" hatására sem módosította stratégiai elképzeléseit, mint az elmúlt évek válsága, sőt a terveit átvizsgáló 37 százalék közül is mindössze 18 százalék azon vállalkozások aránya, amelyek tudatosan terveznek és nem a kényszer szülte az üzleti terv módosítását.