Hírek

Megdöbbentő számok: a magyarok közel fele szegénységben él

A romák, az egyedülálló szülők és a legfeljebb általános iskolát végzettek helyzete a legrosszabb. Ráadásul egyre nehezebb kitörni a szegénységből. A magyar népesség 47 százaléka él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU 2020 stratégia által definiált mutatószám szerint - derül ki a Tárki frissen publikált jelentéséből. A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők különösen felülreprezentáltak a legfeljebb általános iskolát (73 százalék) háztartásfővel élők, az egyedülálló szülős háztartásban élők (73 százalék), valamint a roma háztartásfővel élők (92 százalék) között. Ugyancsak az átlagosnál több szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő található azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő aktív korú, de munkanélküli vagy gazdaságilag inaktív (90 százalék).

A magyar népesség körében 2009 és 2012 között jelentős, statisztikailag is szignifikáns mértékben nőtt a relatív jövedelmi szegénységben élők aránya. Tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. Míg a megelőző időszakban Magyarország az alacsony szegénységű országok közé tartozott az Európai Unión belül, a 2012-es adatokat a 2010-es Eurostat-adatokkal összevetve megállapíthatjuk, hogy a hazai szegénység előfordulása már az EU-átlaggal megegyező volt tavaly.

Ráadásul nemcsak a szegénység kiterjedtsége, de annak mélysége is növekedett az elmúlt három évfolyamán. A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22 százalékról 26 százalékra emelkedett ebben az időszakban. Vagyis a szegények nem csak többen lettek az elmúlt időszakban, hanem távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kikerülhessenek. Az is kiderül az adatokból, hogy a 2000-es évek elejéhez képest több mint kétszeresére emelkedett a nélkülözők aránya.

Cikk: http://www.vg.hu/kozelet/tarsadalom/megdobbento-szamok-a-magyarok-kozel-fele-szegenysegben-el-403257

Folytatás:

  • Kiderült: A szegényeknek még kevesebb pénzük lett az Orbán-kormány alatt
    A legfelső jövedelmi tized (decilis) részesedése nőtt az összes jövedelemből, miközben a legalsó tizedé csökkent az elmúlt években. A Gini-index jelentősen emelkedett, ami a társadalmi rétegek közötti egyenlőtlenség növekedését mutatja, derül ki a Tárki kutatásából. - Összességében a háztartások átlagjövedelmei 1-2 százalékkal csökkentek reálértéken. A jövedelemeloszlás két szélén az átlaghoz képest lényegesen eltérő tendenciák következtek be. Míg a legalsó decilis (tized) átlagjövedelmei nominális értékben is estek, addig a legfelső két decilis átlagjövedelmei reálértékben nőttek.