A nemzet lelkiállapota Semjén szerint
- Részletek
-
Készült: 2022. március 21. hétfő, 13:54
-
Találatok: 1778
Semjén Zsolt formában van. Nem arra gondolunk, hogy kigyúrta volna magát, bár a békemenetes képein mintha kicsit szikárabb volna a megszokottnál, hogy az ember eszébe ötlik: eszik ez rendesen? De nem is az anyai aggódás vizslatja velünk miniszterelnök-helyettesünk állapotát, hanem, hogy mégis csak az ország második embere, s ha a főnökét valami érné az elkövetkező két hétben, hozzá kerülne a karmesteri pálca. Így egyáltalán nem mindegy a halmazállapota, de a szellemi legalábbis. Erre mondjuk, hogy formában van, mert alapvetéseket fogalmaz meg, mint valami iskolát alapító filozófus. Vagy inkább Jung kisunokája.
A kollektív tudattalan után megszületett a Semjén-féle doktrínában a „nemzet lelkiállapota” mint értékmérő fogalom, bár abban egészen biztosak nem vagyunk, hogy egy nemzetnek lenne közös és egylényegű lelkiállapota, a téren pedig pláne kétségeink vannak, hogy ez valami módon mérhető lenne, főleg úgy, ahogyan Semjén teszi. Felújított templomot avatott a fővadász.
Mit is tehetett volna mást egy szép tavaszi hétvégén vadászidény híján, bár nem tudjuk, van-e szezonja a házi rénszarvasnak momentán. Maga az avatás aktusa hozta formába egyébként Semjént, mint ahogyan mindahány párt-, és eszmetársa formába kerül rend szerint ilyen alkalmakkor.
Legyen a közösségnek átadandó objektum két méter út, vagy kiszippantott budi, ezek állapotba kerülnek, s mint valami napkeleti bölcsek, dől belőlük a jegyezni való okosság. „Egy nemzet lelkiállapotát pontosan mutatja templomai állapota” – ez például most a fővadászból bukott ki, mint fentebb mutatott alapvetés. Más is volt, elhangzott még ez, az, amiket később szőrmentén megemlítünk, bemutatva a bizonyságot arról, milyen formában (elkeserítő) van miniszterelnök-helyettesünk kajla tudata. De az első mélázni való a nemzet lelkiállapotának mérése a templomok milyenségével olyan bődületes baromság, hogy ennél egy pöttyet többet időzünk.
A kollektív lelkiállapot az egyénekéből adódik össze meglátásunk szerint, s ha azt nézzük, hogy például Orbán leginkább kitekerné Gyurcsány nyakát, vagy ugyanígy tenne az éhező Mészárossal, illetve mondjuk a tüntető pedagógus Káslerrel és vice versa mindahány, akkor ebből az fakad, hogy a magyari nemzet kollektív lelkiállapota a másik nyakának kicsavarási szándékában írható le, ami nem egy lányregény. Semjén viszont ennél tovább megy, és a nagy, közös, felhőtelen boldogság és megelégedett böfögés feltételéül azt állítja elibénk, hogy a templomok legyenek felújítva. Ekkor – Semjén szerint – mindenkire egyként süt a langyos napsugár.
És ettől elandalodunk magyari boldogságunkban. Téves kiindulópont, mint ahogyan helytelen, illetve rossz szándékú erőltetett hamisítás a keresztény Magyarország – mint közös gyökér – mantrázása, lévén hazánkban a hívők, pláne a templomba járók aránya azokhoz képest, akik inkább Tescóba mennek vasárnap, elenyésző. És fogy. Magyarország egyáltalán nem keresztény, a szavazópolgárok zöme ateista, vagy legalábbis agnosztikus, ha nem is tud róla. Boldogsága tehát a templomok állapotától egyáltalán nem függ már csak azért sem, mert hiába a csillivilli épület és benne a bűbájos plébános, ha amúgy üresen áll.
Egyszerű, tényszerű dolgok ezek, s ha Semjén ez alkalommal még azzal is dicsekszik, hogy a NER háromezer templomot újított fel és kétszázat épített, akkor csak arról tesz bizonyságot, hogy az ezekre fordított összeg fölösleges pénzkidobás volt. Természetesen azon kívül, amit szokás szerint ebből is elloptak, mert ez már csak ilyen profán, és egyáltalán nem szakrális dolog. Ezen túl szép dolog ez a rekatolizáció, ami felé buzgalom mutatkozik, de eredménytelen. Akinek annyi a hite, hogy pisszeg a templomban, viszont belerúg a koldusba és lop, az nem Jézusban, sem Jehovában, de még a Nagy Manituban sem hisz, hanem Orbánban.
Mint ahogyan a felújított templomok szószékéről is az ő dicsőségét zengik a lefizetett papok. A NER a javunkat és a lelkünket akarja, viszont egyiket sem adjuk, Semjén tehát kitörölheti a valagát a nem létező nemzeti lelkiállapotával, amely, ha volna is, nem attól függene, hogy a templomnak dohos vagy friss malterszaga van. Semjén kiinduló tétele és a belőle levont következtetés is hamis, mint ahogyan az egész manus az ájtatos pátoszával és vadászati világkiállításával. Itt áll előttünk egy értékelhetetlen – vagy nagyon is az – organizmus, aki, ha nem lenne Orbán seggében, hírből sem ismernénk. Az ő karakterológiája tehát annyi, hogy ott van, azon a helyen, amit az elébb mondtunk.
Kapcsolódó cikkeink:
Gulyás G. és a sötétség / Készült: 2022.02.21
Annak idején, boldogult úrfikoromban a kádári televízió vetített egy portréfilmet a néhai Lékai bíborosról. Érdekes műalkotást láthattunk, amiből megtudhattuk a magyar főpap jelmondatát, ami ez volt: „A megnyesett fa kizöldül”. A főpap azért választotta ezt élete iránymutatásának, hogy ezzel fejezze ki elgyötört és üldözött egyházának feltámadását, ma pedig látjuk, hogy nemcsak zöld lett az a nyüves fa, hanem már egy egész esőerdő borítja kies hazánk földjét. Tele papagájok és mindenféle zajos élőlények hangjával, akkora a kakofónia, hogy az ember a saját hangját is alig hallja. Szent szánkók állnak a téren, és nyolc pap szentel fel egy budit.
Szenteltvíz / Készült: 2022.01.08
A hét képe minden bizonnyal az volt, amikor Semjén Zsolt bárgyú képpel állt, tartotta a szenteltvizes edényt az aktus során, amikor Orbán Viktor irodáját újra megszentelték a Karmelita kolostorban. A mai feudális Magyarországon divat a megszentelés, egy sarki budi nem kezdheti meg működését anélkül, hogy maskarába öltözött papok ne terítsék be kellékeikkel, amely alkalmak mindenféle szakralitásuk ellenére annyira profának, hogy az ember szinte érzi az ammónia szúrós szagát, amely majd a budit a használat során a tömjén illata helyett és után beteríti.
Gyilkosságok gyerekeknek / Készült: 2021.09.24
Tudjuk-e, hogy holnap nyílik Semjén panoptikuma kitömött hullákkal és levágott fejekkel a falakon, ami borzalmas giccset vadászati világkiállításnak neveznek úgy, hogy ugyan vadászati, de nem világ? De szereti a NER mindenben a leg, leg, legnek feltüntetni magát, ebben mért ne tenné, ráadásnak azzal a hencegő hazugsággal, hogy egymillió népek tódulnak majd oda. Mert az a torz képzet, minden magyari embernek az a bakancslistás álma, hogy házi rénszarvasokra és tenyésztett fácánokra lődözzön. Ugyanis közbevetésként azért ne feledjük Lázárt. Mert mindenki csak Semjénre gondol, a helikopterére és a többire, ám és de azonban pár éve Lázár is megmutatta a magyarok dzsentri istenét.
