A miniszterelnök május 3-ával megbukott…
- Részletek
-
Készült: 2020. május 01. péntek, 16:00
-
Találatok: 2012
„Az nem megy, hogy bejelentem: május 3-a a járvány magyarországi csúcsa, majd másnap bejelentem, hogy egy nappal később, azaz május 4-én érettségi vizsgák következnek, aztán néhány nap késéssel azt is, hogy kinyitnak a strandok. Azt is mondták, hogy a járvány ugyanazon a szinten marad, de ez nem egyéb, mint összevissza beszélés. Ennek megfelelően kell értékelni az október-novemberi jóslatot; ennek pont ugyanannyi a valószínűsége, mint amit eddig mondott” – ezt nyilatkozta a Hírklikknek Falus Ferenc volt tiszti főorvos Orbán Viktor péntek reggeli rádióinterjúja kapcsán, amelyben a miniszterelnök bejelentette, hogy ősszel visszatér a vírus. Azt is mondta a szakember, hogy semmi nem indokolja a veszélyhelyzet fenntartását.
- Orbán Viktor pénteken reggel azt nyilatkozta az állami rádióban, hogy október-november körül visszatér a koronavírus járvány. Mennyire megalapozott ez a jóslat?
- Pont annyira megalapozott, mint ahogy azt mondta, hogy május 3-án tetőzik a járvány.
- Azaz ez is csak egy hasraütés?
- Nyilvánvalóan. A május 3-a sem jött be. Nem értem, miért kell neki jósolgatni?
- Még bejöhet a május 3-a; két nap múlva minden adat felugrik hirtelen. Én nem lennék meglepve, ha így lenne.
- Az, hogy felugrik minden, az lehetséges, de hogy utána csökkenni fog az aligha valószínű. A csúcs különben nem azt jelenti, hogy akkor ugrik fel, hanem azt, hogy onnantól kezdve csökken.
- Erre mondta azt Müller Cecília, hogy május 3-a után egy platón fog mozogni, legalább három hétig a járvány.
- Nézze, azzal, hogy most kinyitották a vidéket, és felbiztatták az embereket, hogy menjenek, mozogjanak, ráadásul a strandok megnyitásával erős kockázati tényezőt is beemeltek, van esély arra, hogy emelkedjen a fertőzöttek száma, de a csúcs, akár mit is mond a tiszti főorvos asszony, az azt jelenti, hogy onnan kezdve kevesebb lesz a megbetegedés. Lehet itt plató, vagy bármi, a 3-a csakis azt jelenti, hogy onnan kezdve nincs emelkedés. Ezért nyugodtan kijelenthetjük, hogy május 3-val a miniszterelnök megbukott. Legalább is, mint delphoi jós. Ez tehát nem jött be. Az ugyanis nem megy, hogy bejelentem: május 3-a a járvány magyarországi csúcsa, majd másnap bejelentem, hogy egy nappal később, azaz május 4-én érettségi vizsgák következnek, aztán néhány nap késéssel azt is, hogy kinyitnak a strandok. Azt is mondták, hogy a járvány ugyanazon a szinten marad, és ez nem egyéb, mint össze-visszabeszélés. Ennek megfelelően kell értékelni az október-novemberi jóslatot; ennek pont ugyanannyi a valószínűsége, mint amit eddig mondott.
- Pénteken azt is mondta a miniszterelnök, hogy az első csatát megnyertük a vírus elleni harcban…
- Ez speciel igaz.
- Milyen értelemben?
- Járványügyi szempontból korán, vagyis megfelelő időpontban lett lezárva az ország, igaza volt a kormánynak akkor, amikor még az iskolák működését engedélyezte. Azzal viszont, hogy az ellenzék kikényszerítette az iskolák bezárását, ez elősegítette azt, hogy a lakosság komolyan vegye a szociális távolságtartást, amivel már akkor el lehetett nyomni a járvány, hogy az lényegében meg sem kezdődött. Ezzel megszerezték azt az időt, hogy kellő mennyiségű eszközt szerezzenek be, és felkészüljenek arra, hogy ha tömegessé válik a megbetegedés. Az más kérdés, hogy itt túl is teljesítettek: az ágyszám kitakarítás például már nem volt szükséges lépés.
- A megnyerést úgy is értelmezhetjük, hogy amit korábban elmulasztottak, ezen idő alatt igyekeztek pótolni, nem?
- Ez így van. A tíz év elmaradást, hogy üresek voltak a katonai és egészségügyi rajtárak, nem volt bennük megfelelő készlet, vagyis, amikor szükség lett volna rá nem tudtak maszkokat biztosítani az állami raktárakból, nos hirtelen ezt kellett pótolni. Most se pótolták még, most sincs minden nagykereskedőnél, patikában elfogadható áron védőfelszerelés, de legalább a raktárak már tele vannak.
- Úgy is igaz a járvány elleni győzelem, hogy azt a késést, amit akár a beszerzések, vagy más intézkedések területén elszenvedett a kormány, azt sikerült behozni. Mert kezdetben bizonyosan nem vették komolyan a járvány-fenyegetettséget, hisz ön már jóval korábban kijelentette: Magyarországra is betör majd a vírus, miközben mások bagatellizálták a veszélyt.
- Kétségtelen: amikor én erről nyilatkoztam, azt követően nagyjából öt hétig nem történt semmi. Vagyis március 11-ig Orbán Viktor egyáltalán nem vette komolyan a járványt. Azóta kétségtelenül sikerült bepótolni sok mindent, ennyiben lehet beszélni győzelemről.
- Azt elképzelhetőnek tartja, hogy azért beszél Orbán Viktor október-novemberről, hogy fenn tudja tartani a rendeleti kormányzást, a veszélyhelyzetet?
- A veszélyhelyzet nem áll. Ez nem kérdés. Vagy jogilag kérdezi?
- Igen.
- A veszélyhelyzetet nem kell fenntartani. A felhatalmazási törvényre nincs mentség.
- Én azt kérdeztem öntől, hogy vajon lehetséges-e, hogy azért tolja ki a miniszterelnök a vírusveszélyt az év végére, hogy indokolja, miért kell életben tartania a veszélyhelyzetről szól törvényt.
- Fogalmam sincs, hogy miért mondja. Csak annyit tudok, hogy, amit most mond, azt nekünk nem kell elhinnünk, már csak azért sem, mert amiket eddig mondott, azok sem bizonyultak igaznak. Ha kiáll a szakértői csapat, és valamilyen adatokkal indokolja a bejelentését, akkor lehet majd ezekre a szakértőkre hivatkozni, de hogy csak így bedobjon valamit a köztudatba, annak nincs semmi jelentősége. Azt mond, amit akar. Ami pedig a veszélyhelyzet fenntartását illeti, amire, ismétlem semmi szükség nincs, mivel minden döntést meg lehet hozni enélkül is, csak azért tartja fontosnak, hogy ha véletlenül megbetegszik valaki a képviselők közül – mint például az angol, vagy az orosz miniszterelnök -, és ezáltal nem lesz meg a kétharmados többsége,akkor se legyen megkötve a keze. Különben miért kell fenntartani a veszélyhelyzetet? Elkölthettek idáig töbszázmilliárd forintot beszerzésekre, amelyekkel egyébként nem számoltak el, de most már ezen is túl vannak.
- Összességében látunk valami kifutását a vírusnak?
- Mire gondol?
- Hogy változatlanul keveset tudunk a jövőről, keveset a vírusról, tehát addig, amíg nem lesz gyógyszer és vakcina, addig megjósolhatatlan, hogy mikor lesz vége?
- Sok mindent tudunk a vírusról, az is egy tudás, hogy tudjuk, nincs hozzá gyógyszer és vakcina, de azt is tudjuk, hogy lesz vakcina, mert most már egyre több országban kísérleteznek, és elkezdődött a vakcina kipróbálása. Pont ma reggel találkoztam a hírrel, hogy Németországban is elkezdték a fázis 1, fázis 2 vizsgálatot az oltóanyaggal. Azt tehát kijelenthetjük, hogy előbb-utóbb lesz oltóanyag, az más kérdés, hogy mikorra lesz belőle megnyugtató mennyiség, azaz megfelelően biztonságos oltóanyag. Az még sokára lesz.
- Ebben mer jósolni?
- Nem hiszem, hogy a jövő nyár előtt lesz ilyen.
- Akkor az a veszély valós, hogy vissza-viszatérhet a járvány?
- Igen, és ennek kezelésére helyes döntés a csiki-csuki, vagy a húzd meg ereszd el stratégiája. Ennek a határa pedig az egészségügyi kapacitás. Nyilvánvalóan nem a tizenötezres kapacitásra kell számolni, de ha az ötven lélegeztetett beteg helyett 150 lesz, és a 11 halott helyett lesz mondjuk nyolcvan, attól még nem fog összedőlni az ország.
- Pálinkás József azt nyilatkozta, hogy ő nem a fertőzöttek számából, hanem a gépen lévőkéből állít fel modellt arra nézve, hogy milyen állapotban van az ország. reális ez a megközelítés?
- Minden megközelítés reálisabb, mint amivel most találkozunk. Jelenleg ugyanis nincs semmiféle adatunk arra nézve, hogy mennyi a fertőzöttek száma. A közölt számokkal kapcsolatban rendre elhangzik, hogy feltehetően annál hétszer-tízszer, vagy huszonötször nagyobb a fertőzöttek száma. Akkor fogunk többet tudni, ha most beígért 12 ezres tesztelés után lesz egy szám, ami alapján lehet kalkulálni arra, hogy hány fertőzött van valójában az országban. De akkor is csak azt fogjuk tudni, hogy nagyjából hányan eshettek át a betegségen, de hogy hány beteg van, azt nehéz lesz továbbra is kiszámolni.
nepszava.us
A járványszigor enyhítése még súlyosabb helyzethez vezet / 2020.50.01.
Magával ragad mindenkit a szigor enyhítésének hangulata, amelynek semmi köze nincs a vírus terjedéséhez, mert az nem javult. Az elért eredmények a szigornak voltak köszönhetők. Magyarországon is az első ijedtségnek és a kormányzati hazudozásnak: Magyarországon a tesztelésekkel való manipulációnak köszönhetően senki nem tudja, valójában hány fertőzött, hány beteg és hány halott van. Ebben az esetben a hazug győzelmi jelentések melletti kinyitás életveszélyes. - Igaz, ennek mértékéről és következményeiről soha nem fog megtudni semmit a magyar ember, mert Orbán az információ szabad áramlásával áll háborúban, nem a járvánnyal. A világtendencia az, hogy a vírustól függetlenül enyhítenek a szigoron, mert a gazdaság súlyos összeomlásától tartanak. Az elmúlt két hónap szigora elégségesnek bizonyult arra, hogy az egészségügyi rendszerek túéljék a járványt és ne omoljanak teljesen össze. Magyarországon ezt is könnyen megoldották, hagyták jobbára meghalni azokat, akik rossz állapotba kerültek. A manipulált halálozási arány is nagyon rossz.
hirklikk.hu
Önként bezárva lenni / 2020.05.01.
A mostani április – közéleti értelemben – egy nappal korábban kezdődött, hiszen a parlament március 30-án úgy fogadta el az úgynevezett „felhatalmazási törvényt”, hogy az másnaptól léphetett érvénybe. Magyarország lakóinak elsöprő többsége ekkor már két hete szokhatta a rendkívüli állapotokat; a valóságos határnapot az iskolák bezárása jelentette. - Igaz, ezt is úgy kaptuk a nyakunkba, hogy reggel még magának a kormányfőnek sem volt arról fogalma, hogy majd este éppen ezt a drámai változást lesz kénytelen bejelenteni. A semmihez sem hasonlítható intézkedésekhez lassanként hozzászokó lakosság így ezt az újonnan intézményesített rendkívüli állapotot is úgy fogta fel: még bármi megtörténhet. Igen sokakban volt is némi félelem afelől, hogy mit is jelent ez a „felhatalmazás” a mindennapi életünkben. Nos, egy hónap elteltével, érdemes szétválasztanunk a többség számára megélhető mindennapi életet, s ettől megkülönböztetni a hatalmi/politikai szféra történéseit. S valahol, igen távol, pedig a külvilágban zajló eseményeket.
index.hu
Európa Tanács: Orbán az EU-ban példátlan ellenőrzést épített ki a média felett / 2020.05.01.
A közmédia a kormány szócsöve lett, a független újságírókat egyre többet zaklatják - az Európa Tanács 2020-as értékelése a magyar sajtószabadságról. - "A közmédia Oroszországban, Lengyelországban és Magyarországon a kormány szócsövévé vált, amely kényelmes propagandaeszközként működik a választások előtt és alatt" - állapította meg az Európa Tanács friss jelentése a média helyzetéről Európában. A dokumentum azt is hozzáteszi, hogy a "
2019-es választások során a lengyel és magyar kormányok olyan módon avatkoztak bele a médiaszektor - főként a közmédia - működésébe, hogy azzal a kormánypártok komoly szavazati előnyre tettek szert." A 2020-ast jelentést az Európa Tanács újságírók biztonságát segítő platformja adta ki a sajtószabadság május 3-i világnapja alkalmából. (Az Európa Tanács egy 47 tagú nemzetközi szervezet, és független az Európai Uniótól, nem szabad összekeverni az uniós állam- és kormányfőkből álló Európai Tanáccsal.)
www.atv.hu / videó
Felerősödhet a járvány a korlátozások után? / 2020.04.30.
Az Egyenes Beszéd vendége Falus Ferenc korábbi országos tisztifőorvos (Skype-on).
Kapcsolódó cikkeink:
Harmadikán, délután negyed ötkor / Készült: 2020.04.20
Cili néni eléggé meggondolatlanul tegnap délelőtt még azt operatív törzsezte, hogy hosszú lesz a járvány, az elején vagyunk, nem látni a végét, szóval mondta bele a bizonytalanságait a kamerába, meg azt határozottan, hogy a panelproli levegőzzön az erkélyen. Napsütéses, szeles tavaszi nap volt, a madarak csivatoltak, felhők szálltak az égen, és közöttük megbújva ott settenkedett a szentlélek, aki suttyomban megszállta Orbán Viktor Mihályt. Beléje költözött mintegy, és megadta neki azt a képességet, amit amúgy embernek soha, hogy biztosan lássa a jövendőt, ilyképp hatalmat nyerjen a halál felett. Mert az élet fölötti minden jogok és igazgatások már amúgy is a birtokában vannak immár tíz, kurva hosszú éve.