Hírek
Itt az új szabály, amivel elvehetik az EU-s pénzt a korrupt és önkényeskedő országoktól
- Részletek
- Készült: 2018. május 03. csütörtök, 04:50
- Találatok: 1542
Szerdán bemutatta az Európai Bizottság, hogy milyen költségvetést javasol 2021-2027 közöttre az EU-nak.
Magyar szempontból az volt a legizgalmasabb kérdés, hogy tényleg benne lesz-e egy konkrét terv arról, hogy a korrupt tagállamoktól elvehetik a támogatásokat.
Tényleg benne van.
A javaslat szerint ha egy tagállam kormánya
- rosszul működteti a pályáztatással foglalkozó hivatalait,
- ügyészsége és nyomozói nem járnak el alaposan az EU-s pénzekkel kapcsolatos csalások ügyeiben,
- nem garantálja a bíróságok függetlenségét,
- nem előzi meg, illetve nem bünteti a csalásokat és a korrupciót az EU-s pénzek gyanús elköltéseinél,
- vagy nem működik együtt az OLAF-fal és az EU ügyészségével,
akkor jöhet a pénzcsap elzárása, meghatározatlan időre, egészen a korrupt és csaló rendszerek kijavításáig.
Nem a büntetéshez, hanem a büntetés elmaradásához kellene minősített többség az országok között
A pénz elvétele úgy nézne ki, hogy az Európa Bizottság jelez, ha valahol gondot lát, aztán legalább egy hónapot ad a problémás tagállamnak, hogy tegyen valamit, ám ha ez elmarad, vagy ezzel elégedetlen a Bizottság, akkor elveszi a pénzt.
A pénz elvételéhez ráadásul nem kellene a tagállamok kormányait tömörítő tanács kifejezett egyetértése. A pénz elvonását a tanács csak akkor tudná megakadályozni, ha minősített többséggel vétózzák meg a bizottsági büntetést. Ez azt jelentené, hogy a tagállamok legalább 55 százalékának kellene a büntetés ellen szavaznia, de úgy, hogy a vétózok területén éljen az EU lakosságának legalább 65 százaléka.
Ez azt jelentené, hogy Lengyelország és Magyarország nem tudná tovább megvédeni egymást, amikor a többiek a jogállamiság leépítése miatt fellépnének ellenük.
Az állami beruházásoktól vennék el a pénzt
A pénzt csak olyan pályázatoktól vennék el, amelyek állami intézményeket, infrastrukturális beruházásokat érintenének, vagyis például az erasmusos diákoknak nem kellene hazamenniük, és a pályázatokon győztes vállalkozók is megkapnák a pénzüket, ha nem állami építkezésekre nyerték azokat.
A bizottsági javaslatban az is benne van, hogy külön pályázati alapokat nyitnának meg a civileknek, a demokratikus értékek terjesztőinek, a jogállamiságért küzdelmet vívóknak, a kulturális és nyelvi hagyományok ápolóinak. Vagyis csupa olyanra is menne EU-s pénz, ami magyar kormányt a legjobban idegesítette például a norvég alapok körül.
Magyarországot már az összes olyan kifogással megvádolták az utóbbi években, amelyek mind büntetéseket vonhatnak maguk után a mostani javaslat szerint.
Nem általános, de nagyon erős felhatalmazás lenne ez
Fontos ugyanakkor, hogy a javaslat alapján nem általában vizsgálnák a jogállamiság helyzetét, hanem kifejezetten az EU-s pénzek elköltése körüli csalásokat szankcionálnák csak. 
Még a bíróságok függetlensége a legtágabban értelmezhető terület, hiszen itt általában is tehet megállapításokat a Bizottság. Viszont a civil szervezetek elleni törvényt, vagy a CEU kicsinálását közvetlenül nem lehetne ezután sem szankcionálni ezzel a rendszerrel.
Ugyanakkor az is igaz, hogy nem nehéz korrupciót találni a pályáztatási rendszerben Magyarországon, elég csak erre a tanulmányra rápillantani, hiszen eszerint 8 év alatt 2-3 ezer milliárd forint tűnt el a magyar közbeszerzéseknél. Vagyis ha általában látja veszélyben a demokráciát a bizottság, akkor könnyen találhat valami EU-s pénzosztási hibát egy olyan ország esetében, mint Magyarország, és ezzel minden eddiginél rövidebb pórázra vehetik Magyarországot.
Eddig alig volt büntetési eszköze az EU-s intézményeknek a renitens tagállamokkal szemben. Ami felmerült, az vagy egymás mellett elbeszélő levelezésekben és nyilatkozatokban merült ki, vagy ami komolyabb következményekkel kecsegtetett, azt olyan bonyolult volt érvényesíteni, hogy eleve irreális volt elképzelni, hogy valaha lesz értelme az eljárásnak.
A mostani recept alapján viszont nagyon gyorsan tudná büntetni az Európai Bizottság a korrupciót és csalást elnéző kormányokat. Kérdés, hogy a javaslat átmegy-e az EU-s intézményeken, főleg a tanácson.
Nagy Kelet - Nyugat vita lesz ebből
A keletiek nyilván utálni fogják az ötletet, csakhogy a nyugatiak, különösen a németek, hollandok, franciák, dánok és svédek, vagyis a legtöbb pénzt befizetők, erősen ragaszkodnak hozzá. A következő hónapok vitái arról szólnak majd várhatóan, hogy ezek a nyugati országok a kohéziós pénzek további kifizetését ehhez a javaslathoz kötik majd, és a keletieknek azzal kell szembenézniük, hogy sokkal kevesebb pénzt kapnak, ha nem mennek bele a korrupt módszereik szankcionálhatóságába.
Eleve kisebb a torta
A britek kilépése miatt a Bizottság az eddigi 1 százalékról 1,11 százalékra emelte GNI-arányosan az országok tagdíját, de ez még így sem lesz elég az eddigi szint fenntartására.
Az agrártámogatásokat és a szegény országoknak járó kohéziós pénzeket így is 5 százalékkal csökkentenék az eddigiekhez képest.
Sokkal több pénz menne viszont az eddigieknél határvédelemre, és a menekültek beilleszkedését segítő programokra.
Létrehoznának egy új, 25 milliárd eurós keretet, amit kifejezetten olyan strukturális reformokra lehetne csak költeni, amiket az európai szemeszterekben, vagyis a bizottsági ajánlásokban szerepelnek. Ezzel tovább kötnék a tagállamok kezét abban, hogy mire lehet EU-s pénzt költeni.
Létrejönne egy 30 milliárd eurós hitelalap is, amivel a bajban lévő kormányokat segíthetnék ki, ez egy apró lépés volna az európai IMF megteremtése felé.
A bizottság azt is javasolja, hogy bizonyos adókból (főleg környezetvédelmi díjakról lenne szó) bizonyos részt közvetlenül az EU szedhessen be, és így saját bevétele is legyen az EU-nak, ne csak a tagállami tagdíjakból gazdálkodhasson.
Óriási vita indul most nyilván a tagállamok között, de az is biztos, hogy ezeket a javaslatokat nem csak úgy kitalálták az EU bürokratái, hanem alaposan felmérték az országok igényeit, és igyekeztek valami kompromisszumos anyagot készíteni.
A javaslatért felelős Gunther Oettinger német biztos többek között Budapesten is járt egyeztetni. Akkor még azt mondta, hogy nem látja a jogi megoldást arra, hogy a jogállamisági elvárásokat összekössék az EU-támogatások kifizetésével. Mostanra viszont megtalálták azt a paragrafust, ami alapján az EU-s pénzek kezelésében valamilyen módon érintett intézmények helyzetét mégis csak össze lehet kapcsolni a kifizetésekkel.
g7.24.hu
Az államot százmilliókkal megkárosító cégháló működött az új miniszter lakásán / 2018.05.03.Bártfai-Mager Andreának nincs információja a lakásán működtetett cégbirodalomról, pedig volt férje és gyerekei is szerepet játszottak benne. - Balogh Family - A miniszterré kinevezett Bártfai-Mager rózsadombi ingatlana az egyik központ helye volt a cégbirodalomnak, amelyet Balogh egy interjúban „Balogh Familynek” nevezett. Erre az lehet a magyarázat, hogy több forrásból is úgy értesültünk, Balogh és Bártfai-Mager korábban házastársak voltak, több közös vállalkozásuk is volt. Két gyerekük is van, akik szintén aktívan üzletelnek: 26 éves fiuk és 22 éves lányuk együtt szintén több mint tíz cégben töltenek be vezető szerepet.
hvg.hu
Orbán ellenfele egy mondatban összefoglalta, miről szól az új EU-büdzsé / 2018.05.03.Guy Verhofstadt az Európai Parlament plénuma előtt fordította le a bizottsági javaslatot. - "Az európai pénzt arra kell szerintem használni, hogy segítsen felemelkedni az országok gazdaságát és polgárainkat, nem pedig arra, hogy Orbán úr családtagjai kapják meg, vagy hogy egy futballstadiont építsenek belőle a választókörzetében."
hirtv.hu /
Orbán felel érte / 2018.05.02 .
Pénzt bukhatnak a korrupt tagok - 2018.05.02. - Tényleg elvenné az uniós forrásokat a korrupt tagállamoktól az Európai Bizottság. A 28 tagú testület egyhangúlag fogadta el szerdán az ezt a szabályt is tartalmazó új uniós költségvetési szempontokat. Ráadásul az eddigi gyakorlat helyett nem kellene az összes tagállam beleegyezése a büntetéshez, hanem épp fordítva: a büntetés elkerüléséhez lenne szükség többségre. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/penzt-bukhatnak-a-korrupt-tagok
index.hu
Megfizethetünk érte, ha nincs rendben a magyar jogállam / 2018.05.02.Közzétette a javaslatát az Európai Bizottság a 2021 utáni uniós költségvetésre. - „Ez az eszköz lehetővé teszi az unió számára, hogy felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon. Ilyen határozatra a Bizottság tesz majd javaslatot, és az elfogadásáról a Tanács fordított minősített többségi szavazással dönt” – áll az Európai Bizottság közleményében. Ez azt jelenti, hogy például Magyarországnak a többi nemzeti kormánnyal összefogva minősített többséget kell gründolnia ahhoz, hogy leszavazhassák az Európai Bizottság javaslatát, ha a Bizottság Magyarországra alkalmazná az új eszközt. - Ez első hallásra olyan vad ötletnek tűnik, amit még egy elkötelezett föderális Európa-párti miniszter is kétszer meggondolna. Ezért az EUrologus arra számít, hogy ha valóban életbe lép egy ilyen pénzügyi szankcionáló eszköz, akkor megengedőbb szavazási módszert fognak hozzárendelni.
g7.24.hu
A magyarok megkerülésével fagyaszthatják be az uniós pénzeket, ha sérül a jogállam / 2018.05.02.Közzétette az Európai Bizottság az EU 2021-2027-es költségvetését. Megvágják benne a Magyarországnak fontos kiadásokat, és nagy illiberalizálódás esetén meg is vonhatják őket. - Most már hivatalos, az Európai Bizottság tényleg a jogállamiság tiszteletben tartásához kötné az uniós pénzek felhasználását. Ez a 2021-2027-es új uniós költésvetést ismertető dokumentumból derült ki, amelyet ma hoztak nyilvánosságra Brüsszelben. A jogállamiság tiszteletben tartása egyértelmű üzenet a magyar és a lengyel kormánynak. (Egyébként elég érdekes, hogy pont a két rendpárti populista vezetésű országban tiltakoznak teljes erővel a joguralom kritériummá emelése ellen.)
g7.24.hu
Brutálisan függ az állam az uniós forrásoktól, a cégeknek járó pénzt is magának akarja / 2018.02.28.Dróton rángatja a magyar beruházási számokat az EU-s források beáramlása. - Teljesen kiszolgáltatottá vált a magyar állam és a gazdaság az uniós támogatásoknak. Hiába állítják vezető kormányzati politikusok, mint például Orbán Viktor miniszterelnök, hogy uniós források nélkül is remekül teljesít a gazdaság, a számok mást mutatnak. A gazdasági növekedési ütemének egyik legfontosabb mutatója, hogy a cégek mennyit ruháznak be, hiszen ebből szűrhető le, hogy mennyi pluszérték jön majd létre a rákövetkező években, amely végső soron a GDP bővüléséhez vezet.