Hírek
A menekültek távoltartására öt ponton akarják módosítani az alaptörvényt - Nemzetközi sajtó
- Részletek
- Készült: 2016. november 06. vasárnap, 20:01
- Találatok: 1341
A Le Monde úgy tudja, hogy a menekültek távoltartására kedden csupán öt apró ponton akarják módosítani a magyar alaptörvényt, ám a szöveget úgy fogalmazták meg, hogy az bosszantsa Brüsszelt – írja a külföldi lap.
A nemzetállam elsődlegességét hangoztató Orbán Viktor miniszterelnök a kvótareferendum érvénytelensége miatt folyamodik a szavazáshoz. Az egyik kezdeményező, Gulyás Gergely azt mondja, hogy a változtatások összhangban állnak az európai és a nemzetközi joggal. Ugyanakkor arra hivatkozva bírálja az unió áttelepítési tervét, hogy az érintettek 80 %-a nem talál helyet magának a befogadásra jelentkező országokban. A Fidesz alelnöke szerint ez mindent elárul az EU elképzeléséről, ugyanakkor megerősíti a magyar álláspontot. A Jobbik osztja, hogy át kell írni az alkotmányt, de csak azzal a feltétellel, hogy töröljék el a letelepedési kötvények rendszerét. Orbán Viktor ezt meg is ígérte, ám tagadta, hogy ily módon engedne a zsarolásának - tudósít a külföldi lap. Így most az LMP két képviselőjét győzködi, hogy támogassák az indítványt, mert akkor meglenne a kétharmad. A baloldal szerint a helyzet azt tükrözi, milyen nehézségekkel küzd a kormányfő hat év után. Bárándy Gergely felhívja a figyelmet, hogy az alkotmánymódosítás nem visszamenőleges hatályú, azaz nem érinti a tavaly jóváhagyott uniós programot. Ugyanakkor a jelek szerint Orbán arra számít, hogy az Európai Bíróság elutasítja a vonatkozó magyar keresetet. - számol be a Le Monde.
Az újság nyugtalanítónak nevezi a magyar sajtóban végbemenő koncentrációt, így azt, hogy egy kormányfő közeli cég szerezte meg a Népszabadságot. A korábbi osztrák tulajdonos gazdasági okokra hivatkozva zárta be a lapot, ám Pető Péter főszerkesztő-helyettes szerint a valóság az, hogy Orbán Viktor vette le a térképről a legnagyobb ellenzéki újságot és számolta fel a szerkesztőséget, pedig az hírforrás volt az egész magyar média számára. Úgy fogalmaz, hogy a fejlemény fordulat a magyar demokrácia számára, amelyet 2010 óta tönkrevertek. Az új lapgazdának, a mindössze 6 hónapja működő Opimusnak semmiféle tapasztalata sincs az újságírás területén. Vásárhelyi Mária úgy látja, hogy a Fidesz mostantól információs monopóliumot élvez. A miniszterelnök az év végéig megszerzi a nagy regionális orgánumokat. Igaz, megmaradnak az internetes oldalak, meg tovább él egy-két lap, de ezekkel épp az a hatalom célja, hogy a sokszínűség látszatát keltse. Ám már nem zavarják a Fidesz uralmát, mert kicsi a közönségük.
Magyarországon a lakosság hatalmas többsége nem tud idegen nyelveket, nem használja az internetet és a televízióból tájékozódik. Az állami média a végrehajtó hatalomtól függ és Vásárhelyi szerint az olimpia idején sugárzott propagandadömping bizonyította, hogy milyen irányban igyekszik befolyásolni a közvéleményt. Az RTL továbbra is piacvezető, miután nem sikerült térdre kényszeríteni, de megpróbálják elcsábítani a bemondóit illetve igyekeznek távol tartani a riportereit az eseményektől. A Le Monde megjegyzi, hogy az újságírók kényszerzubbonynak tartják a vonatkozó sajtótörvényeket. Az ország 5 év alatt 48 helyet esett vissza a sajtószabadság nemzetközi rangsorában, amire sehol másutt nincs példa az unión belül. Brüsszel a jelek szerint mégsem kíván közbelépni. Vásárhelyi Mária erről azt mondja: lassanként felismerjük, hogy az európai közösséget kizárólag a gazdasági szálak tartják össze. Ez nagy csalódás azoknak az értelmiségieknek, akik oly sokat reméltek 89 után.
Die Presse
Móra Terézia szomorúnak tartja, hogy Magyarországon az emberek kétharmada jobboldali beállítottságú. A Fertőrákosról elszármazott, Berlin közelében élő és német nyelven alkotó írónő abból az alkalomból nyilatkozott, hogy szerdán ő tartja a Bécsi könyvhét megnyitóját.
Mint mondta, ha hazalátogat, szülőfalujában a helybéliek képtelenek megérteni a németországi befogadás kultúráját. Komolyan elhiszik, amit a magyar állami média terjeszt, hogy ti. 2 millió menekült jön az országba. Az irodalmár úgy gondolja, hogy a Népszabadság bezárása után nem maradt olvasható napilap a piacon. Viszont ő maga azért nem akarja kifejteni véleményét a magyar sajtóban, mert úgy gondolja, hogy erre vannak nála hivatottabbak, akiknek számít valamit a szavuk. Viszont előfordult, hogy egy női magazin számára készülő interjúban a politikára terelődött a szó, ám az újságíró azonnal kikapcsolta a felvevő berendezést, és nyíltan megmondta, hogy ez náluk nem fér be. Móra Terézia fontosnak tartaná, hogy az ország feldolgozza a közelmúlt történetét, a háborús időket, a munkaszolgálatosok sorsát, a kitelepítéseket. Utóbbinak saját családja is áldozatul esett, ám végül nem kellett elmenniük, de mindenüket elvették. Úgy gondolja, hogy a szemtanúk közül még jó páran itt vannak, csak meg kellene őket kérdezni.
http://www.lemonde.fr/actualite-medias/article/2016/11/05/en-hongrie-la-concentration-des-medias-inquiete_5025936_3236.html?xtmc=hongrie&xtcr=2
http://www.lemonde.fr/actualite-medias/article/2016/11/05/en-hongrie-la-concentration-des-medias-inquiete_5025936_3236.html?xtmc=hongrie&xtcr=2
http://diepresse.com/home/kultur/literatur/5113330/Die-Alten-im-Dorf-wissen-noch-alles?from=suche.intern.portal
Szelestey Lajos/Klubrádió
Cikk: http://www.klubradio.hu/cikk.php?id=16&cid=203973