Hírek
Az ötvenedik évforduló után ‘56 hatvanadik évfordulóját is ellopják a magyar néptől
- Részletek
- Készült: 2016. október 21. péntek, 05:05
- Találatok: 1367
Vasárnap akár arra is készülhetne az ország, hogy lerója a tiszteletet önmaga és ‘56 hősei előtt. De nem ez fog történni. Ugyanis ‘56 emlékezete biztosan nem arról szól, hogy az emlékezés csúcspontjaként az országot végletekig megosztó miniszterelnök beszéljen. Persze nem az a gond, ha egy miniszterelnök beszél egy állami ünnepségen, de hogy ő legyen a fő beszélő, rajta kívül csak egy másik államfő beszéljen, megemlékező ne legyen, és a 60. évfordulóról szóló hirdetések csak a miniszterelnök fellépését reklámozzák, nem ünneplés, hanem propaganda.
Amikor ‘56-ról beszélünk, egy forradalomról és egy szabadságharcról beszélünk, és a hozzá kapcsolódó rengeteg szörnyűségről is, de beszélünk a pátosztól is, amely elengedhetetlen, ha egy ország vagy egy közösség közösen akarja megélni történelmét, és töltődni akar belőle.
‘56 kapcsán emlékezünk a mártírként meghalt miniszterelnökre, Nagy Imrére és társaira, emlékezünk a pesti srácokra, a kórházakban dolgozó orvosokra és ápolókra, a munkásokra, és mindenkire, aki vérét vagy személyes jövőjét adta a forradalomért, vagy hazája elhagyására kényszerült.
Pontosan ezért ‘56 egyszerre baloldali és jobboldali forradalom is, hiszen azokon a napokon minden párt és ideológia képviselői ott voltak az utcán, még ha a forradalom intézményeinek vezetői szinte kizárólag baloldaliak, sőt legfőképp maguk a kommunisták voltak, még úgy is, hogy az előző évtizedben nem kevés bűnt követtek el. Ettől függetlenül ők is a közös országunk mártírjai.
Csakhogy erre a közös országra idén, a 60. évfordulón nem emlékezik a hivatalos állami propaganda.
A milliárdos kampányból, amit a 60. évfordulóra költenek, úgy tűnik, csupán ‘56 hősei maradnak ki. Wittner Mária és Pongrácz Gergely még csak-csak megjelenik, meg valami utalás a pesti srácokra, de más nem nagyon.
Hol vannak ‘56 hősei? A halk szavú Magyarország kampánydalból, amire milliókat költöttek? Hol van a közös emlékezetünk abban, hogy Ákos és Nagy Feró hakniznak egyet az évforduló napján? Hol van ‘56 pátoszos egysége abban, hogy október 23-a csúcseseménye az, hogy Orbán Viktor mond beszédet a Kossuth téren? Hol van ‘56 tisztelete akkor, amikor a miniszterelnök saját, menekültekkel kapcsolatos politikáját méri 56-hoz. Akkor, amikor Orbán 1956 és 1989, illetve 2015 között mer párhuzamot húzni? Hol van az ‘56-ban létező baloldal akkor, amikor Bayer Zsolt beszélget állami pénzen, önkormányzatól kapott ingyen térre felhúzott Pesti Srácok portál parkjában arról, hogy ‘56 a baloldal bűne volt?
Sehol nincsenek ezek. Marad a pőre hatalomszerzés, a gyenge propaganda, amelyben Orbán azt próbálja elmagyarázni, hogy ő ‘56 örököse. Ennyi maradt: a vasárnapi Fidesz-beszédre (lófaszt állami ünnepség) felhívó filmbe bevágták Orbán képét Nagy Imre újratemetésén.
Ellopták ezt is, és gyenge propagandává tették, amelybe csupán ‘56 hősei és ‘56 eszméi nem férnek bele.
A Kettős Mérce a Gólya Közösségi Presszóval és a Közélet Iskolájával közösen emlékezik a magyar nép dicsőséges októbereire, 1918-ra és 1956-ra, a Szabad Október fesztivál keretében.
Október 22. és 29. között megemlékezéseket, beszélgetéseket, szabadegyetemet, történelmi sétákat szervezünk a magyar történelem talán legszebb, a baloldal emlékezetére leginkább méltó események emlékére.
Emlékezzünk közösen az Őszirózsás forradalomra és az 1956-os népfelkelésre!
A teljes esemény eventje itt: https://www.facebook.com/events/180423839070302/
Tíz éve a jobbos értelmiség jogosan mondta, hogy az 50. évforduló elveszett az őszödi beszéddel, a tüntetésekkel, a rendőri erőszakkal. Most mit mondhatunk, amikor a Szabad Nép igáját levető, 1956 november 24-én még sztrájkoló Népszabadságot (amelyet később valóban átállítottak a pártállam szolgálatába), épp most szünteti meg Orbán, újabbat rúgva ezzel a sajtószabadságba.
Megérdemlik a füttyszót október 23-án.
Lehet-e velük ünnepelni? Ünnepelhetik-e egyáltalán ők ‘56-ot? És hogy merészeli bármelyik hatalom is ‘56-ot saját képére kisajátítani, amikor az pont a nép lázadása volt a hatalom ellen?
Ma a magyar nép semmit nem kaphat abból, ami valóban ‘56 volt, semmit nem kaphat abból, ami a mostani évforduló jelmondata is: amikor egy nép azt mondta, elég. Mert a nép nem csupán Rákosira mondott nemet ‘56-ban, hanem igent mondott egy igazságos társadalomra. Tudta a kőműves, a munkás, a paraszt és az értelmiségi, mi az érdeke abban, ha elkergeti a zsarnokokat. Nem véletlenül alakultak a munkás- és értelmiségi tanácsok, amelyek kezükbe vették az önigazgatást, kezükbe vették saját sorsukat!
Mára semmi sem maradt a közösség szabadságából, amiért az egyén feláldozhatja magát. Ezt a pátoszt pedig vasmarokkal igyekeznek elfojtani most is.
Mert ‘56 üzenete nem az, hogy legyőzzük a menekülteket, vagy legyőzzük a komcsikat, vagy legyőzzük az EU-t. ‘56 üzenete az, hogy összefogva tudunk a legnagyobb bajból, elnyomásból is kitörni, és elindulni egy igazságosabb társadalom felé!
Erről kell beszélni, és nem arról, a hatalmasok hogy facsarják maguk képére a magyarok forradalmát.
"Ez itt az én hazám..."- A művészetet is bevonják az ünneplésbeA Pesti Vigadóban Októberi emlékezés címmel nyílt kiállítás, természetesen Balog Zoltán humánminiszter és Fekete György akadémiai elnök aktív részvételével. A miniszter egyebek között arról beszélt, hogy a művészetnek olyan eszközei és inspirációi vannak, amelyek segítségével képes felmutatni az igazságot. Fekete György szerint pedig a tárlat a művészet sokszínű eszközével erősíti azt a kötelességérzetünket, hogy 1956 örökségéhez méltón éljünk, alkossunk és fogjuk egymás kezét ebben a viharos európai szélben. Bízzunk benne, a művek erősebbek a szóvirágoknál.
Kritikus tömegEl kell érkeznie annak a pillanatnak, amikor Orbán hívei már úgy érzik magukat, mint a megszállók egy idegen országban, ahol minden sötét zugból az ellenállók golyója leselkedik rájuk. - Tekintélyes tudósok és kevésbé tekintélyes politikusok azon vitatkoznak, hogy már diktatúra-e az Orbán-rendszer vagy még nem. Meg azon vitatkoznak, hogy legyőzhető-e Orbán demokratikus eszközökkel. Meg azon, hogy választási győzelem esetén van-e jogi alapja annak, hogy a demokrácián elkövetett kétharmados erőszakot feles törvényekkel megsemmisítsék. Meg azon, hogy a jogi megsemmisítést a legyőzöttek bevonásával vagy nélkülük kell-e elvégezni. Meg azon, hogy jogszerűen ki lehet-e rúgni az életfogytiglan bebetonozott legfőbb ügyészt és az összes kilenc évre kinevezett komisszárt. Érthető az aggodalom, mert – ahogy sokan kifejtették – kétharmadnál kisebb arányú győzelem esetén az orbáni törvények és az orbáni beépített emberek lehetetlenné teszik a kormányzást.
Emlékmű a kutyafuttató mellett - 2016.10.20. - Egy budai kutyafuttató mellé helyezték át a Forradalom lángját a Parlament elől. Erről a 444.hu írt először. A műalkotást az 1956-os forradalom negyvenedik évfordulóján avatták fel a Kossuth téren. A tér átépítésekor azonban elbontották, és a Nagy Imre téren állították fel. Az átépítés vezetője szerint a lángnak azért kellett mennie, mert a Kossuth tér háború előtti arculatát akarták helyreállítani. Az 56-os emlékbizottság korábbi elnöke felháborítónak tartja az új helyszínt. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/emlekmu-a-kutyafuttato-mellett