Hírek
Csömör a politikától
- Részletek
- Készült: 2016. szeptember 22. csütörtök, 00:44
- Találatok: 1348
Mindig csodálkoztam, amikor valaki azt mondta, hogy belecsömörlött a politikába. Hát hogy lehet ilyet mondani, amikor a közélet olyan izgalmas dolog, kezdve a közösségi célok kitűzésétől a fontossági sorrendek megállapításán keresztül a politikusok jelleméig vagy jellemtelenségéig - megannyi érdekes dolog. És lám - sose hittem volna - belecsömörlöttem abba, amit ebben az országban politikának hívunk, a tömegmanipulációba, a hirdetett elvek és eszmék és a gyakorlat ellentmondásiba, a politikusok hazudozásaiba, ostobaságaiba, önzésébe, pénzhajhászásába, az empátia teljes hiányába. Belecsömörlöttem a mai Magyarországba.
Pedig igazán szeretem ezt az országot, no persze nem mai formájában, mert ezen sok szeretnivaló nincs.
Én azt a Magyarországot szerettem, melyben az emberek ha nem is gondtalanul, de megéltek, ahol a nép jókedvűen, de kritikusan szemlélte a hatalmat, ahol az embernek tartása volt, mert lehetett, ahol nem kellett koldusokat kerülgetnem, ahol a tisztességesen dolgozó cigányember gyerekéből tanár, orvos, gyógyszerész lehetett, ahol az ember felemelhette a hangját, ha igazságtalanság történt vele.
Ami itt ma politika - közélet - címen megy, az egy rossz kabarétréfa és egy még rosszabb történelmi forgatókönyv újjáéledése, egyszerre tréfás és szánalmas, de valahol félelmetes is.
A jelenlegi kurzus ugyanis rászabadította a társadalomra a gyűlöletet, az egyik legutálatosabb és legkártékonyabb emberi érzelmet, mely elveszi az ember eszét, megszünteti a gátlásokat, előhozza az emberből az állatot, és bár ma még csak a majmot, de egy majomcsorda is éppen elég kegyetlen tud lenni, ha nekiveselkedik.
Tulajdonképpen unalmasnak lenne mondható, ha nem lenne olyan embertelen.
Orbán bajban van, hiszen reményeivel ellentétben egy istennek se akart elindulni az egymillió menekült Líbiából, kihegyezett szexuális vággyal, hogy megerőszakolja Sári nénit Jászkarakószörcsögön, elvegye a munkahelyedet és végigkergesse a plébános urat a falun.
Az ilyen, ha meglát egy szoknyát, nem bír magával, aztán ha kiderül az igazság, legfeljebb legyint egyet, mint az öreg székely, mikor a fiához vágott balta az anyósa fejébe áll bele: esse rossz!
De a néphülyítés is olyan, mint a szotyolaköpködés: nem lehet abbahagyni, és ha nem akarjuk, hogy a nép gyanút fogjon, hogy hülyének nézték, egyre emelni kell a tétet.
Első ütemben a kerítést kerítéssel kell körbevenni, amelyik öt méterrel magasabb lesz, mint az égig érő vascsicsergő, aztán a tövébe toborozni kell őröket, akik arra vigyáznak, hogy szorgos népünk ne szállíthassa a drótot a MÉH-be.
Minőségi állomány kell erre a feladatra, alapkövetelmény, hogy a jelentkező pofozni tudja a migráncsokat, a gyerekeiket meg rugdalni, ne sajnáljon senkit, de dolgozzon meg a sztárgázsiért az Orbán-huszárok soraiban!
Ha kész az új kerítés is, hát jöhet a terrorcselekmény.
első ütemben fel lehet robbantani Semjén kukáját, aztán jöhet Handó Tünde küszöbje, majd be lehet bizonyítani, hogy az Orbánt megmerényleni szándékozók egyenesen Aleppóból érkeztek, esetleg be lehet robbantani a Parlament egyik kapuját, vagy a Nemzeti Bank üdvöskéjének hamvas ártatlanságát.
Olyan unalmasak már ezek a primitív furfangoskodások, az ócska hazudozások, a faluszéli rongyrázás, hogy az ember (pláne a teve...) csak csodálkozik - van még ember, aki elhiszi ezeket a hülyeségeket?
De van, sajnos, és egyre többen vannak, mert a szép új világ már kinevelt egy új, jelszavakon szocializálódott generációt, akik előregyártott propaganda-paneleket esznek és hülye sztereotípiákat böfögnek vissza.
De unalmas az ellenzék is, amikor egy párt négytagú vezetősége képezi a tagságot is egyúttal, és a párttagság egynegyede kilép magából nagyhirtelen...
Vagy itt ez a választási bizottsági részvétel: nem igaz, hogy nem lehetne minden szavazókörbe delegálni egy nyugdíjast, csak az a baj, hogy az ellenzéki pártok képtelenek megszólítani saját szimpatizánsaikat, olyan pedig, hogy az ellenzék közösen állítson ellenőröket, nem is létezik.
Mint ahogy az sem, hogy kiverekedjék a levélben, vagy elektronikus úton végrehajtható szavazás lehetőségét a külföldön dolgozók részére.
Ellenben előhúzzuk a kalapból Putyint, mint ellenséget.
Néha már azt hiszem, hogy egy-egy politikusnak nem arról kellene orvosi bizonyítványt hoznia, hogy épeszű, hanem az a politikusi pálya előfeltétele, hogy szalajtson a delikvens, mint a rigalánc.
Közben megy a sikerpropaganda: ez a világ a létező világok legjobbika, mindenki remekül él, a fizetések emelkednek, az egyetemeken tanuló cigányok száma megduplázódott, pedig saját lábra állt már az az évfolyam, amelyikben felülreprezentált volt a részvételük...
Hogy honnan tudják, hogy hány cigány hallgató van?
Fogós, ravasz kérdés.
Egyelőre még nem kötelező a származás és a vallás feltüntetése az osztálynaplókban, pedig igény volna rá...
Olvasgatom naponta a híreket, de nehéz témát találni.
Ijesztgetik a népet, a cigányokat azzal, hogy a migráncs miatt kevesebb lesz a segély, kényszer-betelepítésekről delirálnak, jóllehet, akiket be kellene fogadnunk, azokkal csak addig lenne dolgunk, míg el nem bíráljuk a menedékkérelmüket.
Határvadászokat követelnek, szögesdrótot a menekültek köré, miközben pénzért itt maga Oszama bin Laden is vehetett volna magának letelepedési lehetőséget, és a mai napig itt ehetné a piláfot libamellel.
Nem oly régen még azt hittem, hogy ez a helyzet a demokrácia eszközrendszerével is megoldható, de ma már nem vagyok ebben annyira biztos.
Erdélyből áttelepült ismerőseim, barátaim szerint a helyzet egyre inkább Ceaușescu idejére emlékeztet, csak itt blokkházak helyett stadionok épülnek, viszont a házfalon a vakolat itt is ugyanúgy porzik, ha lövedék éri.
A blogokat, újságcikkeket középosztálybeli emberek írják - általában.
Közülük sokan olyanok, mint Marie Antoinette - nincs kenyere a népnek?
Hát egyen kalácsot!
A szegény lassan már írni sem tud, és akinek kommunikációs problémái vannak, az ütni fog, mert ahhoz ért.
A mai helyzetben markáns változásra várni - illúzió.
Legfeljebb az amerikai elnökválasztás hozhat be új elemeket ebbe a mocsárba, de hogy azok kinek az érdekeit fogják szolgálni, az ma még titok.
Már az is pozitívum lesz, ha nem gyorsulnak fel a harmadik világháborúhoz vezető folyamatok.
Sok optimizmusra nincs okunk.
De azért jó lenne nem eljutni odáig...
Cikk: http://www.pupublogja.hu/2016/09/csomor-politikatol.html