Hírek
2020 forró nyara
- Részletek
- Készült: 2016. július 24. vasárnap, 02:23
- Találatok: 1735
"Magyarországon nem lesz népszavazás az uniós tagságról – jelentette ki Orbán Viktor Brüsszelben az uniós állam- és kormányfők találkozója után." (Orbán kijelentette: itthon nem lesz népszavazás a tagságról)
Miután 2020-ban a fejlesztéspolitikai rendszer megszűnése után jelentősen lecsökkent a Magyarország számára az Európai Uniótól lehívható keretösszeg és így a szabálytalansági eljárások miatt kirótt büntetések jelentősen meghaladták az elszámolt fejlesztési pénzek összegét, Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy sajnálatos módon az Európai Unió képtelen a magyar emberek érdekeit képviselni, ezért el kell gondolkodni azon, hogy Magyarország miképpen szüntethetné meg uniós tagságát.
A miniszterelnök szerint, mivel ő maga ebben a kérdésben egyedül semmiképpen sem dönthet, ki kell kérnie a magyar polgárok véleményét. A 2016-ban Nagy-Britanniában történt népszavazás példáján okulva , magát a népszavazás intézményét azonban bizonytalannak és megbízhatatlannak tartotta egy ilyen fontos kérdésben.
A már többször jól bevált nemzeti konzultációt sokkal megfelelőbbnek tartotta a döntéshez, és egyúttal a kilépés támogatására biztatta azokat, akik felelősen gondolkoznak Magyarország érdekeiről és jövőjéről. Történelmi rádióbeszédében elmondta, Magyarország 2010 óta jelentős áldozatokat hozott az Európai Unió érdekében és közben visszaverte Brüsszel folyamatos támadásait.
A 28 milliárd forintos kampány és a konzultáció Rogán Antal kabinetminiszter szerint kizárólag az emberek tájékoztatását szolgálta és az Unión kívüli élet előnyeit mutatta be. A miniszter függetlenségi harcként jellemezte az ország kiválását. A nemzeti konzultáció szokás szerint rendkívül sikeres volt. A 824 ezer visszaküldött kérdőív szerint a magyar emberek 89,7 százaléka a kilépés mellett döntött.
Az Európai Unió vezetői, az alapító országok külügyminiszterei, és az Európai Parlament üdvözölték a miniszterelnök döntését, bár ehhez a nemzeti konzultációt teljesen feleslegesnek tartották. Közösen kiadott közleményükben leszögezték, Magyarország kilépésének a részükről semmi akadálya sincs. Az Európai Unió intézményei mindent megtesznek a kilépési folyamat felgyorsítása és megkönnyítése érdekében.
A nagyrészt állami kézben lévő média hatalmas győzelemként értékelte Magyarország függetlenné válását. Orbán Viktort az 1848–49-es forradalom és szabadságharc hőseihez hasonlították. Koltay Gábor a Hősök terén az esemény méltó megünnepléseként – jelentős állami támogatással – megrendezte az „Itt élned, halnod kell” rockmusical harmadik eredeti verzióját, nagyrészt szépkorú művészek közreműködésével.
A döntéssel azonban nem volt mindenki teljes mértékben elégedett. Sokan arra hivatkoztak, hogy a nemzeti konzultációk nagyjából annyit érnek, mint a promóciós levelek, és emiatt semmiképen sem érvényesíthetik a miniszterelnök személyes döntését. Egy ügydöntő népszavazás kiírását követelték.
A kormány ennek lehetőségét természetesen határozottan visszautasította. Arra hivatkoztak, hogy a magyar emberek már döntöttek a kérdésben, amit mindenkinek tiszteletben kell tartania.
Közleményükben kiemelték: „Egy népszavazás lebonyolítása több milliárd forintjába kerülne az adófizetőknek. A népszavazási kezdeményezés mögött ráadásul az az idegen érdekeket szolgáló baloldal áll, amelyik – szemben a polgári kormánnyal – soha nem vette figyelembe a magyar polgárok véleményét.”
A kiválási folyamat azonban váratlan fordulatot vett azzal, hogy Budapest, valamint Pest, Győr-Moson-Sopron és Vas megye bejelentette, hogy ebben az esetben ők önállósodnak és elindítják a felvételi kérelmüket az Európai Unió felé. A szeparatisták ideiglenes miniszterelnököt választottak, akit a magyar kormány természetesen nem ismert el és puccsal vádolt meg.
Szíjjártó külügyminiszter azonnal aljasnak és arcátlannak nevezte a kiváló országrészeket. Az ideiglenes szeparatista kormány erre szintén aljasnak és arcátlannak nevezte Szíjjártó Pétert és a magyar kormányt kiutasította a területükről. A kialakult krízis miatt a kormány kénytelen volt átmenetileg Debrecenbe költözni.
Az ENSZ és az Európai Unió egy esetlegesen kitörő polgárháború megelőzése érdekében ügydöntő népszavazást javasolt az érintett területeken. A kiválni szándékozó megyékbe közben nagy tömegben érkeztek az ország más részeiből elvándorló migránsok, akiket menekülttáborokba helyeztek el. Később Komárom-Esztergom megye is kérte felvételét Északnyugat-Magyarországhoz. Az Unióból kiválni szándékozó Magyarország lakosságának száma emiatt nagyjából 3,1 millióra csökkent.
A magyar kormány a szeparatisták törekvéseit jogtalannak és nevetségesnek nevezte, de a lezajlott népszavazás eredménye azt mutatta, hogy az ott élők 77,2 százalékban támogatják a északnyugat-magyarországi megyék önállósági törekvéseit és az Európai Unióhoz való csatlakozásukat.
Putyin, orosz elnök Magyarország szuverenitásának megsértéseként és az Unió agresszív beavatkozásaként értékelte az eseményeket. Biztosította Orbán Viktort a támogatásáról és azonnali orosz katonai segítséget ígért. Ez utóbbit a magyar miniszterelnöknek azzal sikerült elutasítania, hogy Magyarország egyenlőre még a NATO tagja.
Az elszakadt területek védelmének érdekében a NATO mindkét oldalról megerősítette az elszakadt területek magyarországi határait.
A szakértők jelenleg nem valószínűsítik egy igazi polgárháború kialakulását, mivel a Magyar Honvédség ezt csak a NATO csapatok segítségével tudná megvalósítani. Úgy látják, a helyzet inkább stabilizálódik. A kivált területek elindíthatják a felvételi eljárást az Európai Unió felé, Magyarország pedig ezzel párhuzamosan kiválhat a szövetségből.
Cikk: http://nemgogol.blog.hu/2016/07/02/2020_414
Kósa Lajos / 2016.07.25.Egyszerű hazugság, hogy a Fidesz ki akarja vezetni az országot az Európai Unióból, mondta a Fidesz frakcióvezetője az ATV Egyenes Beszéd című műsorában. Kósa Lajos azt mondta az unió a mi közösségünk, a kormány elkötelezett a tagság mellett. Ha most kellene a csatlakozásról szavazni, akkor is igennel szavazna, hangsúlyozta a politikus, de egy közösségben nem „birka-szerűen” kell részt venni, ha oka van, akkor a kritika is megengedett. Kósa szerint az EU vezetői fittyet hánynak az emberek véleményére, pedig abban, hogy a milliós migráns -áradatot meg kell állítani, a többség már egyetért.
Szele Tamás: Az erdogani példa - Huppa.huÉrdemes, kérem, néha hátralépni, és úgy megszemlélni a képet, áttekinteni az egészet, elmenni pár napra, kikapcsolódni, újságot is alig olvasni: aztán friss elmével újra megszemlélni a világot. Világnézni. Mit látunk tehát ebben a pillanatban?
Habony és Rogán nagy biznisze: e hónaptól automata árusítja a magyar letelepedési engedélytEnnyit akkor Európa védőbástyájáról: ha fizet, akárki jöhet.Akinek meg nincs elég pénze, hogy korrumpálja a magyar államot, azzal lehet riogatni azokat, akiknek nincs… izé, elég energiájuk, hogy kicsit utánanézzenek annak, hogyan is mennek itt a dolgok. …
Kapcsolódó cikkeink:
Merjünk bátran hülyék lenni? / Készült: 2016.07.04
A brexit farvizén hazai kormánytagok is elkezdtek arról beszélni, hogy szerintük Magyarország is nyugodtan kiléphetne az Európai Unióból, és egyelőre Orbán Viktor sem foglalt egyértelműen állást a kérdésben. Ami abból a szempontból elég aggasztó, hogy egészen katasztrofális gazdasági hatásokkal járna, ha valóban otthagynánk az uniót. Az EU-támogatások és az uniós kereskedelem nélkül elfogyna a GDP-növekedés, és még egy jókora pénzügyi és tőzsdepánikot is kapnánk a nyakunkba, aztán örülhetnénk, ha nem fulladnánk bele az adósságba. Összeszedtük, min kellene elgondolkozni, mielőtt felülünk az EU-kilépési vonatra.
Bojár Gábor: Brexit után Huxit / Készült: 2016.07.02
Az angol népszavazás sokkoló eredménye nyomán egyre szélesebb körben emlegetik a következő lehetséges kilépőként Magyarországot. Van azonban egy lényeges különbség, amit az elemzők nem említenek. Nálunk a miniszterelnök akar kilépni, szemben egyelőre a magyarok többségének akaratával, míg az angoloknál ez pont fordítva volt.