Hírek
Minden nemzetközi példa alapján is rossz irány, amerre a magyar közmunkaprogram halad
- Részletek
- Készült: 2015. augusztus 28. péntek, 17:08
- Találatok: 1774
A magyar közmunkaprogramról még mindig rengeteg vita van. A témával foglalkozó kutatók szerint a program egyáltalán nem hatékony, nagyon drága, ráadásul sokakat függőségbe taszít. A kormány szerint viszont nagyszerű eszköz, amivel rengeteg embert terelnek vissza a munkaerőpiacra.
Azt, hogy melyik félnek van igaza, csak sejteni lehet, mivel a hazai foglalkoztatáspolitikai rendszer működéséről az utolsó, igazán átfogó vizsgálat még az EU-csatlakozás feltételeként készült, 1997-ben. Azóta kisebb kutatások vannak, de átfogó vizsgálat, illetve folyamatos adatgyűjtés nincs.
Viszont a világban számos helyen nyomon követik a hasonló programokat. Mindegyik programnak ugyanaz a célja: hogy a szociális segélyezés helyett vagy mellett visszavezesse az aktív munkaerőpiacra az onnan kiszorultakat. Ezeknek a programoknak rengeteg válfaja van, és csak egyike a közmunka. A képzési programoktól kezdve a tanácsadáson át a munkaközvetítéséig, a szankcionáló programokig és az olyan intézkedésekig, amelyek a foglalkoztatási költségeket csökkentik (például utazási hozzájárulás formájában).
Annak ellenére, hogy ezeknek az eszközöknek a többségét már legalább ötven éve alkalmazzák világszerte, csak az utóbbi pár évtizedben kezdtek el igazán sokasodni a kutatások. Pedig ezek végre egyértelmű tényekkel mutatják meg, hogy milyen módszerekhez érdemes nyúlni.
Három közgazdász, David Card a Berkeleyről, Jochen Kluve a Humboldt Egyetemről és Andrea Weber a Mannheim Egyetemről összeszedte a világon elérhető összes kutatási adatot az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonyságáról, és egyetlen metatalmányba összefésülték őket:
megnézték, milyen módszerek bizonyultak hatékonynak és mik kevésbé.
Komoly módszertani akadályok nehezítették a sok kutatás összevetését, hiszen ezek az anyagok más-más módszerekkel, eszközökkel készültek, de miután megszűrték az elérhető irodalmat aszerint, hogy mi az, ami tényleg összevethető egymással, még mindig 207 kutatást találtak, és ezekből összesen 857 féle hatást lehetett kiolvasni.
A három közgazdászt elsősorban a hatékonyság érdekelte: hogy a különféle programok után milyen arányban találtak munkát a programban résztvevők. Megnézték azt is, hogy az érintettek sorsa hogyan alakul, tehát vizsgálták az egyes eszközök rövid-, közép- és hosszútávú hatásait is. Fontos megjegyezni, hogy kutatásukban a jelenleg is futó magyar közmunkaprogramot nem említik. Ez nem is annyira meglepő, mivel viszonylag új rendszerről van szó, amelynek rendes, nemzetközi szakirodalomban is elérhető elemzése még nem készült el. De általános megállapításaik elég könnyen összevethetők a hazai modell jellemzőivel.
Card, Kluve és Weber négy alapvető megállapításra jutott.
1. Az átlagos munkaerőpiaci eszköznek alig van hatása rövid távon
Azaz ha az aktív munkaerőpiaci programok teljes eszköztárát nézzük, amiben bőven vannak még lehetőségek a közmunkán túl is, akkor az látszik, hogy ezek nem azonnal ható csodaszerek. De a 207 kutatásban vizsgált teljes skálát nézve azt látni, hogy középtávon, azaz a program lezárását követő 1-2 évben már jelentkezett mérhető pozitív hatás, és ez szintén jelentkezett hosszabb távon, azaz két évvel a program befejezése után is...
2. A hatékonyság nagyban függ az aktív munkaerőpiaci eszköz típusától
Rövid távon a „első a munka” jellegű munkakeresési segítséggel és szankcionálással, fenyegetéssel operáló programok hatékonyak. Viszont az olyan programok, amelyekben a képzés és a magánszektorbeli foglalkoztatás is szerepet kapott, rövid távon nem mutattak sokat, de – és ez az igazán fontos – érezhető hatásuk volt közép- és hosszú távon.
A kutatók megállapítása szerint a közfoglalkoztatásnak viszont elhanyagolható vagy egyenesen negatív hatása van, akármilyen időtávban is vizsgálták...
3. A programok látványosan máshogy hatnak más-más csoportokra
Az aktív munkaerő-piaci eszközök nem egyformán hatnak az érintettekre, a 207 kutatás eredményeit összevetve kiderült, hogy jellemzően nagyobb hatással bírnak a nők helyzetére, és azokra, akik régebb óta vannak munka nélkül, viszont kisebb hatással az idősebb és a fiatalabb munkakeresőkre...
4. Rosszabb gazdasági körülmények között jobban működnek
Negyedik megállapításuk, hogy ha adott országban épp rosszabb a gazdaság teljesítménye és nagyobb a munkanélküliség, akkor az aktív munkaerő-piaci eszközök hatékonyabban működnek. Látványos ciklikus mozgás figyelhető meg, és abban is, hogy a humán tőkét fejlesztő programok, azaz a képzésre épülő eszközök érzékenyebben reagálnak erre a változásra, mint a „első a munka” jellegű szankcionáló programok...
... Card, Kluve és Weber tanulmányát minden vonatkozó adattal és módszertani részlettel együtt angol nyelven itt lehet elolvasni.
Teljes cikk: http://444.hu/2015/08/27/minden-nemzetkozi-pelda-alapjan-is-rossz-irany-amerre-a-magyar-kozmunkaprogram-halad/
Kapcsolódó cikkek:
- MTA-kutatás: a közmunka nem jó arra, amire kitalálták
Az MTA kutatóinak nemrég megjelent kötetéből kiderül, hogy bár a kormány azért vezette be a közfoglalkoztatást, hogy visszavezesse az embereket a munkaerőpiacra, munkára tanítsa őket és enyhítse a munkanélküliséget, ezeket a problémákat egyáltalán nem oldja meg. - A közmunka csapdába zár, és újraépíti a feudalizmust
„Annak ellenére, hogy a dolgok elég rémisztő irányt vettek az utóbbi időben, nem arról van szó, hogy most kiűzettünk volna a Paradicsomból, és előtte minden remek lett volna. Hanem az történt, hogy iszonyatosan magas labdát kapott most az a kormány, amin belül láthatólag vannak olyanok, akiknek zsigerileg van problémájuk a szegényekkel, és azt gondolják, hogy mindezt erőből kell megoldani.”
video: A munkanélküliek fele nem kap ellátást - 2015.08.28. - A regisztrált munkanélküliek több mint fele - 184 ezer ember - semmilyen állami támogatást vagy segélyt nem kap a KSH legfrissebb adatai szerint. A munkakeresési támogatás csak 3 hónapig jár, szociális segélyre viszont sokan nem jogosultak. Link: http://rtl.hu/rtlklub/hirek/a-munkanelkuliek-fele-nem-kap-ellatast