Hírek
Ha az oktatáson múlik, akkor aki szegény, az az is marad
- Részletek
- Készült: 2015. július 23. csütörtök, 22:25
- Találatok: 1754
A magyar gimnazisták közül arányaiban kevesen készülnek külföldi alapképzésre, azonban számuk növekvő tendenciát mutat az elmúlt években - állapítja meg az MKIK GVI továbbtanulási szándékokat vizsgáló kutatása. A tanulmány eredményei emellett arra utalnak, hogy Magyarországon a társadalmi egyenlőtlenségek az oktatási rendszeren keresztül újratermelődnek, ugyanis a magyar iskolarendszer nem igazán képes a családi háttér okozta hátrányok kiegyenlítésére, vagyis a társadalmi mobilitás előmozdítására.
A 2013-as Országos kompetenciamérés alapján legjobbnak tekinthető hazai gimnáziumokba csak nagyon csekély arányban jutnak be olyan diákok, akiknek apja alacsony iskolai végzettséggel, vagy alacsony munkaerő-piaci státusszal rendelkezik.
Az eredmények a felsőfokú tanulmányok szintjén is arra utalnak, hogy az oktatási rendszer a meglévő egyenlőtlenségek újratermelésének irányába hat. Ezt jelzi, hogy a leszakadó északi és alföldi régióknak még a legjobb gimnáziumaiból is jelentősen elmarad a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemekre jelentkező aránya a közép-magyarországi régióban tanulókéhoz képest.
A vizsgálat harminc magyar állami gimnázium végzős diákjainak körében zajlott le, kizárólag olyan gimnáziumokban, amelyek régiójukon belül a 2013-as Országos kompetenciamérésen elért eredményük alapján a legjobbak közé tartoznak, az eredmények 770 fő válaszain alapulnak.
A legjobb hazai gimnáziumokba járó diákok jelentős többsége (91%, 702 fő) szeretne továbbtanulni az érettségi után. Az ő félévi tanulmányi átlageredményük átlagosan 4,40, míg a többieké csak 3,78 volt. A felvételizők között a gazdasági, a műszaki, a pedagógia és tanárképzés szakok a legnépszerűbbek, emellett orvostudományi pályára is sokan készülnek.
Idén a megkérdezettek többsége (52%) az első három jelentkezési helyen csak budapesti főiskolára vagy egyetemre jelentkezik, 21%-uk kizárólag vidéki felsőoktatási intézménybe felvételizik, míg 22%-uk fővárosi és vidéki intézménybe is beadja jelentkezését.
Az eredmények azt mutatják, hogy a legjobb hazai gimnáziumok tanulóinak mindössze 5%-a adja be jelentkezését külföldi felsőoktatási intézménybe (is), ők jellemzően jó tanulmányi eredménnyel rendelkeznek, apjuk felsőfokú végzettségű, vezető beosztásban dolgozik, szellemi foglalkozású, vagy éppen vállalkozó.
Legtöbbjük tandíjmentes intézménybe felvételizik és sokan közülük hosszú távon szeretnének külföldön maradni. A legnépszerűbb célország az Egyesült Királyság.
Azt, hogy magyar hallgatók nem mennek nagy számban külföldi alapképzésre alátámasztják az osztrák és az angliai egyetemek statisztikái is. Ezek szerint mindkét országban 500-500 fő körül alakult az alapképzésre (illetve Ausztria esetében az alap- és osztatlan képzésre) felvételt nyert magyar hallgatók száma az előző két évben, ami igen alacsony szám ahhoz képest, hogy 2014-ben 79 ezer végzős középiskolás érettségizett és 106 ezer fő jelentkezett valamelyik hazai felsőoktatási intézménybe. A két ország a hazai továbbtanulási célú migráció három legnépszerűbb célországa közé tartozik, így vizsgálatukat alkalmasnak tekinthetjük arra, hogy hozzávetőleges képet alkossunk a külföldi alapképzéseken tanuló magyar diákok számáról.
Azonban figyelembe kell venni azt is, hogy a két ország statisztikái szerint növekvő tendenciát mutat a magyar hallgatók száma az utóbbi években. A migráció pedig öngerjesztő folyamat, így nem kizárható az, hogy akár a közeljövőben jelentősen megnő a külföldi alapképzésben résztvevő magyar diákok száma.
A kutatás eredményei több szinten is a társadalmi egyenlőtlenségek oktatási rendszeren keresztül történő újratermelődésére utalnak. Egyrészt az ország legjobb gimnáziumaiba járó tanulók családi hátterének vizsgálata során azt találtuk, hogy a legkedvezőtlenebb helyzetű csoportok csak csekély arányban jutnak be a legjobb hazai gimnáziumokba. E gimnáziumok tanulói között szinte nincs olyan, akinek az apja legfeljebb nyolc osztályos végzettséggel rendelkezik és csak minden tizedik diák apja alacsony munkaerő-piaci státuszú.
Másrészt eredményeink szerint a mai Magyarországra jellemző regionális egyenlőtlenségek a továbbtanulási irányokban is tetten érhetők. A leszakadó északi és alföldi régiókból származó gyerekek sokkal kisebb arányban felvételiznek csak budapesti egyetemekre, mint a közép-magyarországi régióban tanulók, akik leggyakrabban a legnagyobb presztízsű budapesti egyetemeket választják. Ez a döntés pedig jelentős munkaerő-piaci és kereseti különbségeket eredményez a fiatalok későbbi életpályája során.
Kapcsolódó cikkek:
- Pósán László szerint azért nem kell többféle tankönyv, mert másodfokú egyenletből és kovalens kötésből is csak egyféle van
... „a Nemzeti Alaptantervben rögzített kompetencia és tudáskör az viszont egy sztenderd, tehát nincs kétféle másodfokú egyenlet, meg nincs kétféle kovalens kötés. Csak, hogy világos konkrét dolgokról beszéljünk. Vannak tények, amelyek minden tankönyvben ugyanolyan tartalommal kell, hogy szerepeljenek.”
kovalenskotes - 2015. júl. 23. - Orbán Viktor: 'Traktoros vagy agronómus is lehetnék talán' - 2005.02.04.
A Fidesz elnöke szerint a Kádár-rendszerben iskolába járó szegényebb, vidéken élő gyermekeknek több esélyük volt a társadalmi felemelkedésre, mint a maiaknak. Orbán Viktor erről az MTV Nap-kelte című műsorában beszélt péntek reggel. Orbán szerint a kormány olyan iskolarendszert működtet, ami "kifejezetten az elitnek kedvez, az elit újratermelődését segíti elő".
Oktatás: Finnországot és Dél-Koreát kellene követnünk? - Közzététel: 2015. jún. 8. - Az ATV Start vendége Niedermüller Péter EP képviselő, DK.
Oktatási modernizálás Fidesz-módra - Közzététel: 2015. ápr. 16. - Az ATV Start vendége Hiller István korábbi oktatási miniszter, MSZP.
Magasabb színvonalú oktatás jön létre? - Közzététel: 2013. aug. 27. - Az ATV Start vendége Horn Gábor, oktatáspolitikus, volt oktatási államtitkár.