Hírek
Beintett a kormánynak a Költségvetési Tanács!
- Részletek
- Készült: 2015. május 09. szombat, 22:10
- Találatok: 1577
A Költségvetési Tanács egy hét alatt elkészítette véleményét a kormány 2016-os költségvetési törvényjavaslatáról. A KT által csütörtökön nyilvánosságra hozott anyag alapján a jövő évi büdzsé néhány további fő számát is megismerhettük. De ennél sokkal érdekesebb, hogy a testület - a kormány számára súlyos következményekkel járó - véleményt alkotott az idén januárban életbe lépett adósságképlet teljesüléséről. Ezek szerint ugyanis a kormány a stabilitási törvényben szereplő adósságképlethez nem tartja magát, legalább 700 milliárd forintos megszorítást kellene végrehajtson jövőre, ami negatívan érintené az egész gazdaságot. Ezért a háromfős testület a Matolcsy György által még 2011-ben kidolgozott adósságképlet megváltoztatását javasolja. Most már kényszerhelyzetben van a kormány - erre pedig már korábban rámutatott a Portfolio.
Nincs ellenvetés, de!
A Költségvetési Tanács április 30-án kapta kézhez a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat dokumentumait, majd május 8-i ülésén megtárgyalta az erről alkotott véleményét, amit nyilvánosságra is hoztak (az eredeti dokumentum itt elérhető).
A Tanács véleményének már a legelején leszögezi, hogy a költségvetés korai elfogadása miatt a szokásostól eltérően több adatot nem tudott figyelembe venni véleménye kialakításakor.
Véleményében megállapította, hogy a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat tervezetének hitelességével vagy végrehajthatóságával kapcsolatban nincsenek alapvető ellenvetései, azonban azt is megállapította, hogy a tervezet nem felel meg a stabilitási törvényben foglalt adósságképlet előírásának, ezért a képlet módosítását javasolja.
Dicséret is van
A Tanács úgy ítéli meg, hogy a 2015. évi költségvetés várható teljesülését a 2106. évi törvényjavaslat tervezete összességében a kormányzati makrogazdasági prognózissal összhangban vette figyelembe a 2016. évi költségvetési előirányzatok bázisaként. A gazdasági növekedés 2015-ben 3 százalék körüli lehet, ami segíti a központi költségvetés bevételeinek teljesülését és az idei 2,4 százalékos hiánycél tartását. A 2016. évi költségvetés 2,5 százalékos gazdasági növekedésre épül, amely a jelenlegi ismeretek alapján konzervatív értékeléssel megalapozottnak tekinthető - olvasható a dokumentumban.
A tanács véleménye szerint a költségvetési javaslat alapjaként figyelembe vett gazdasági és államháztartási folyamatokat akkor lehet maradéktalanul fenntartani, ha a befektetői bizalom, a nemzetközi konjunktúra javul, a gazdasági növekedés erős marad, egyúttal a 2015-re felfutott beruházási ráta 2016-ban nem mérséklődik jelentősen az uniós források átmeneti csökkenése ellenére, többek között a jegybanki hitelprogrammal támogatott kkv szektor bővülése révén...
Kockázatokra és mellékhatásokra
A tervezetben ugyanakkor kockázatokat is azonosított a Költségvetési Tanács. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az egyéb értékesítési és hasznosítási bevételek előirányzata nincs alátámasztva (ez 2016-ban 93 milliárd forintra van betervezve a KT szerint ). Ezért egyetért a kormánnyal abban, hogy csak akkor kezdhetők el ennek terhére beruházások, ha a bevételek realizálódtak. Az idei költségvetésbe betervezett 169 milliárd forintos bevétellel is ez volt a fő kockázat. A KT szerint a kiadások növelésének tervezésénél (például az életpályamodellek) óvatosság érzékelhető...
De ez a lényeg
A Költségvetési Tanács utolsó, de egyben talán legfontosabb megállapítása:
A stabilitási törvény 2015-ben hatályba lépett és a 2016. évi költségvetési törvényben már érvényesítendő adósságképlet alkalmazásával számottevő költségvetési megszorítás válna szükségessé. Ennek elkerülése érdekében indokolt az adósságképlet olyan módosítása, amely az államháztartási stabilitás szempontjait a növekedés fenntarthatóságával összhangban szabályozza.
A KT arra is emlékeztet, hogy a stabilitási törvény alapján az adósságképlet 2015. január 1-jén lépett hatályba. Azt először a 2016. évi költségvetési törvényjavaslat megalkotásánál kell figyelembe venni. Az adósságképlet az alaptörvény és az EU vonatkozó úgynevezett "1/20"-os előírásának kiindulásától eltérően nem az államadósság arányának csökkentését írja elő, hanem az államadósság növekedésének nominális mértékét szabályozza.
Az adósságképlet szerint - 2016-ban a tervezett infláció (1,6 százalék) és a gazdasági növekedési ütem (2,5 százalék) felének a különbségével számolva - az államadósság mindössze 0,35 százalékkal emelkedhetne. Ezzel szemben a tervezett nominális növekedés mértéke 3,3 százalék. A különbség összegszerűen több mint 700 milliárd forint, vagyis ennyivel kellene visszafogni a kiadásokat, illetőleg növelni a bevételeket. Ez pedig az államháztartásra s ezen keresztül a gazdasági növekedésre nehezen kiszámítható következményekkel járna. Mindezek alapján javasolta a KT korábban is az adósságképlet alapos felülvizsgálatát, most szükségesnek tartja annak törlését, vagy módosítását.
Erre a súlyos problémara hívta fel a figyelmet a Portfolio ezzel a cikkével:
2015.04.30 05:31 Törvényt sérthet a kormány! - Borulnak a szép tervek?
És ettől még cifrább a történet
A gazdasági stabilitásról szóló törvényben szereplő adósságképletet a Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium dolgozta ki, 2011 végén vált ismertté. Ennek életbe léptetését azonban már akkor 2016-ra tolta ki a kormány. Az adósságképlet ügyének érdekessége, hogy most a Matolcsy György jegybankelnököt is a soraiban tudó három fős testület javasolja az adósságképlet módosítását, amit Matolcsy György minisztersége idején fogadtak el és akkoriban Matolcsy ezt az EU legmodernebb képletének nevezte.
Teljes cikk: http://www.portfolio.hu/gazdasag/beintett_a_kormanynak_a_koltsegvetesi_tanacs.3.213841.html
Kapcsolódó cikkek:
- Vége Matolcsy modern képletének
A Költségvetési Tanács 2016-os költségvetésről mondott véleményével már biztosra vehető: a kormány búcsút mond a 2011-ben, még Matolcsy György minisztersége alatt megalkotott adósságképletnek. Kérdés, hogy csak átmenetileg mond búcsút vagy teljesen új szabályt alkot. Mivel az adósságképlet eddig soha sem volt éles, ezért túlzott költségvetési megszorítással és közvetlen negatív gazdasági következménnyel nem járt, azonban a magyarországi költségvetési szabályrendszer hitelességét rombolta.