Hírek
Mérő László: Orbánék oktatási tervével a XXI. század lúzerei leszünk
- Részletek
- Készült: 2015. április 06. hétfő, 21:01
- Találatok: 1637
A kormány oktatáspolitikája rossz, és ha az eddigi irányvonal folytatódik, akkor vészesen lemaradhatunk a világtól – vallja Mérő László, aki diákjai gondolkodása miatt mégis optimista. A matematikus és pszichológus szerint az ellenzéki tüntetések szervezői rosszul gondolkodnak, és a rendszerváltás utáni tévelygésbe még egy Jobbik-kormányzás is beleférhet. A nemrégiben a csodák logikájáról könyvet író gondolkodóval beszélgettünk, aki adott esetben még a fradista ultrákért is kiállna.
hvg.hu: Nemrég legutóbbi könyvéről, A csodák logikájáról tartott előadást, és az egyik következtetése az volt, hogy az unokáink lehetséges problémáit úgysem tudjuk megoldani, ezért sokkal inkább a jelenre kell fókuszálnunk.
Mérő László: Az ember mindig szereti elképzelni, hogy mi lesz tíz, száz vagy ezer év múlva. Azonban azzal nem segítünk a következő generációknak, hogy megpróbáljuk az ő problémáikat megoldani, ugyanis úgysem tudjuk előre, milyen helyzetekkel találja szembe magát az emberiség generációk múlva.
A legtöbbet azzal segítünk, hogy amikor találkozni fognak az adott problémával, akkor minél gazdagabb tudást, azaz minél gazdagabb szemétdombot hagyjunk rájuk. Ezzel segítünk a legtöbbet. A történelemben a válságokból kilábalást mindig ez tette lehetővé. Lehet, hogy egy modell a jelenünkben nem működik, de később még hasznát vehetjük.
hvg.hu: A csodák logikája a kiszámíthatatlan, extrém eseményekkel foglalkozik. Miért épp ennek a témának szentelt egy egész könyvet?
M. L.: A legfőbb indíttatásom Nassim Nicholas Taleb Fekete hattyú című könyve volt, amely egyrészt egy nagyon okos munka, és megérdemelten lett világsiker, másrészt egy elég irritáló írás. Taleb egója hatalmas, a közgazdaság Nobel-díjasait mind sarlatánoknak nevezi, és a könyv matematikai része is elég kusza.
A saját könyv megírására azonban leginkább az sarkallt, hogy alapvető dolgokban nem értettem egyet Talebbel. Ő teljesen elveti az ember eddigi tudományos teljesítményét, és azt mondja, dobjuk ki Átlagisztán – ő a sokkal pejoratívabb Középszerisztánt használja – tudományát, azaz szinte mindent az elmúlt évszázadokból, mert a világ már Extremisztán, azaz számunkra még ismeretlen elvek alapján működik.
Én ezzel szemben azt mondom, hogy Átlagisztán tudománya egyáltalán nem ócskaság. Igaz ugyan, hogy nem érvényes mindenre – a gazdaságban tapasztalható folyamatokra például már rég nem –, de attól még bizonyos helyzetekben működőképes.
De nem ellenkönyvnek szántam A csodák logikáját. Számomra a könyv legérdekesebb kérdése az volt, hogy mitől tudunk évezredek óta menetrendszerűen érkező válságokból kilábalni.
hvg.hu: Rendszeresen publikál közéleti témákban is. Oktatási ügyekben mindig markáns véleményt fogalmaz meg, mi a véleménye a kormány felsőoktatási tervéről, néhány szak megszüntetéséről?
M. L.: Ez a kormány régóta hülyeségeket csinál a felsőoktatás területén, de az előzőek se voltak sokkal jobbak. A mostani alapelve az, hogy ne álmodozókat, hanem szakembereket képezzünk. Átvitt értelemben mindenki kezébe kapanyelet akarnak adni. Kapanyél alatt minden alkalmazható tudást értek, tehát ebbe a kategóriába sorolom a tanári és orvosi diplomát is. A végső cél a munkanélküliség felszámolása, ennek rendelnek most alá mindent.
Azonban az élethez feltétlenül szükséges dolgokat meg tudja teremteni egy adott emberi csoport fele is. Tízmilliárd embernek ötmilliárd ember is elő tudja teremteni az életfeltételeket, a gyógyszereket, a tanítást, az ételt, a ruhát.
Felmerül a kérdés, mihez kezdjen akkor a másik ötmilliárd? A kormány válasza erre a kérdésre az, hogy adjunk az ő kezükbe is kapanyelet. A világ azonban – úgy tűnik – nem ebbe az irányba halad. A kérdésre inkább azt a választ adják, hogy az emberiség másik fele termeljen olyan javakat, amik nélkül ugyan lehetséges, de velük sokkal kellemesebb az élet. Ilyenre példa bármilyen vallási vagy művészi érték.
hvg.hu: Szükség van az álmodozókra?
M. L.: Hazugságnak, demagógnak tartom Orbán mondatát, amelyben azt állítja, a bölcsészhallgatók csak a romkocsmákban támasztják a pultot. A statisztikák szerint a végzett bölcsészek körében másfél százalékos a munkanélküliség, míg a szakképzett lakatosok között tizenöt-húsz százalék. Egy kiképzett bölcsész könnyebben alkalmazkodik. Van olyan volt pszichológushallgatóm is, aki masszázsszalont vezet. Ha képes volt levizsgázni szociálpszichológiából, akkor képes megtanulni az adótörvényeket is.
Kétségtelen, hogy mérnökökre vagy ácsokra szükség van, de ha az egész ország erre áll rá, azzal gyakorlatilag a XXI. század lúzerei leszünk. A szakok megszüntetésével, átszervezésével pedig az a legnagyobb bajom, hogy a végrehajtásuk esetleges, nincs húsz évre előre levezetett koncepció az intézkedések mögött.
Teljes cikk: http://hvg.hu/kultura/20150401_Mero_Laszlo_interju
Kapcsolódó cikkek:
- Hasítanak a bölcsészek az EU-ban - Navracsics hallgat
Egy Európai Bizottság által is elismert és fontosnak tartott tanulmány szerint a bölcsészettudománnyal rokon kreatív-kulturális szektor az EU húzóágazata, míg kormányunk épp visszavágná a bölcsészetet. Ki is beszélhetne szakavatottabban a két irány különbségéről, mint az EB oktatási biztosa, Navracsics Tibor? Ám ő hallgat.