Hírek
Drámai adatok Magyarországról - így terjed a szegénység
- Részletek
- Készült: 2014. augusztus 19. kedd, 21:55
- Találatok: 1437
A szegénység hazai terjedését jelzik az Eurostat legfrissebb adatai is. Magyarországon - Szlovákiával, Lengyelországgal vagy Csehországgal szemben - tovább nőtt tavaly azoknak az aránya, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Immár honfitársaink egyharmadáról van szó, de legalább vécé- és fürdőszobafronton jobban állunk.
Tovább nőtt azoknak az aránya Magyarországon tavaly, akik a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának voltak kitéve. Az Eurostat legfrissebb adatai alapján (a vonatkozó statisztikákban egyelőre nem találhatóak meg az összes ország és ezért az EU egészének mutatói sem) 3,3 millió honfitársunk tartozik ebbe a körbe, vagyis egy év alatt százezerrel nőtt a táboruk. Ez azt jelenti, hogy hazánk lakosságának immár 33,5 százalékát fenyegeti szegénység vagy társadalmi kirekesztettség a 2012-es 32,4 százalékot követően. A legkisebb arányt 2008-ban regisztrálta az Eurostat, akkor 28,2 százalékot közölt.
Egy másik Eurostat-adatsor, ami a jövedelmi egyenlőtlenség növekedését mutatja, valamint a Tárki kutatásai, és a KSH fogyasztási statisztikája alapján mindez nem is túl meglepő. A 2012-es helyzetről részletesen itt, a 2011-esről pedig itt olvashat.
A munka sem véd teljesen a szegénységtől
Nem csak a hazai lakosság egészében, hanem a munkavállalók körében is nőtt a szegénység kockázatának kitettek aránya. Igaz, a 2013-ban mért 6,6 százalékos érték töredéke az országos átlagnak, ám így is a legmagasabb arányt jelenti 2006 óta. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak esetében ez az arány 5,4 százalék, míg a részmunkaidősök esetében háromszor ekkora, 16,5 százalék.
A képhez az is hozzá tartozik, hogy a 2012-es adatok alapján mind az EU28 (9,1 százalék), mind az EU15 (8,8 százalék) átlaga meghaladta a magyarországit (akkor még 5,3 százalék) - az uniós értéket a legszegényebb új tagországok mellett az eurózóna perifériája is jelentősen rontja.
Irigyeljük-e Szicíliát vagy sem?
Magyarországhoz hasonló - kissé kedvezőtlenebb - a helyzet Lettországban és Litvániában, míg Románia és Bulgária szénája sokkal rosszabbul áll: 2012-ben az előbbi ország adata 41,7, utóbbié 49,3 százalék volt. Csehország és Szlovákia viszont javítani tudott, a cseh mutató 15, a szlovák 20 százalék alá került, de csökkent a lengyelországi arány is, 26 százalék alá.
Összehasonlításul: a 2012-es alapján az EU 28 lakosságának mintegy negyede volt kitéve a szegénység vagy a társadalmi kirekesztés kockázatának, ami 124,5 millió főnek felelt meg, vagyis romlott a helyzet 2011-hez képest.
Visszatérve Magyaroszágra, a legnagyobb mértékben a közép-magyarországi régióban romlott a helyzet. (Az Eurostat kimutatása a három NUTS 1 régióra /Közép-Magyarország, Dunántúl, Észak és Alföld/ bontja le a hazai adatokat, ezek az ismert hazai hét NUTS 2 régiót ölelik fel.) Ez - a dunántúli mutató javulásával együtt - azt eredményezte, hogy a Dunántúlon már számottevően kisebb a szegénység vagy társadalmi kirekesztettség kockázatának kitettek aránya, mint az ország középső térségében. (Az okokról ez a statisztika nem szól.) Az alföldi és észak-magyarországi vidéken viszont 39 százalék fölé emelkedett a súlyuk.
Érdekes, hogy európai összehasonlításban csak Szicília tud olyan rossz, bőven 50 százalék feletti mutatót produkálni, mint amilyen Bulgária illetve Románia egyes régióira jellemző...
Kapcsolódó cikkek:
- A történelem fura ura
Elege lett belőlünk az Öregúrnak, amikor a "legvidámabb barakk" öntudatos lakóiként eljátszottuk a keleti nyugatot, az egykori nagy magyar vidámság oda, csak a barakk maradt, de abból is kilopták már a kápók az összes kényelempótló facilitást. - Bárhonnan is nézzük, itt nagy szegénység van - 2014. június 12.
Nyolcvanhétezer-ötszáz forint. Ennyi lenne az az összeg, amire egy szerény életvitelhez – létminimum – ma szüksége van egy főnek a statisztikai hivatal szerint. Szakértők szerint hivatalosan több millió ember él ez alatt a szint alatt, a helyzet ráadásul 2009 óta folyamatosan romlik, a kormány pedig elengedte a legelesettebbek kezét. - Megdöbbentő: éhezik a magyar gyerekek fele - 2014. június 02.
A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint szerint a szervezet tagjai körében növekszik azon emberek aránya, akik nem tudnak megfelelő mennyiségű élelmiszert vásárolni családjuknak. Az arány Magyarországon igencsak elkeserítő: a gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak. A helyzet ráadásul 2007 óta rendkívüli mértékben romlott hazánkban a kutatás szerint. - A szegény gyerekek miatt szégyenkezhet hazánk - 2014. máj. 27.
A jelentés négy kategóriába sorolta a tagállamokat: alacsony, közepes, magas és nagyon magas kockázatú országok. Utóbbi csoportba, azok a tagállamok kerültek, így Magyarország is, amelyekben a gyermekek 40-52%-a érintett szegénység és társadalmi kirekesztettség szempontjából. - Debrecen + Miskolc: ennyivel több a szegény Magyarországon - 2014. március 26.
A válság mély nyomokat hagyott a magyar gazdaságon és a társadalmon. Ennek hatása a mai napig tart, az elszegényedés pedig gyorsuló ütemben növekszik. A Policy Agenda az OECD és az EUROSTAT adatai alapján azt nézte meg, hogy a versenytársainkhoz képest hogyan állunk. - Csúszik lefelé a középosztály - 2014. március 22.
Hiába minden propaganda a középosztály erősítéséről és erősödéséről, a számok mást mutatnak. A lecsúszók a szegények táborát gyarapítják, a magyarok harmada küszködik valamilyen fokon nélkülözéssel, majdnem kétszer annyian, mint négy éve. - Ezért nyomorogtok, magyarok! - 2014. január 29.
Elég sok mindent rosszul csinálunk mi, magyarok – állítják az OECD közgazdászai. Egy rakás okos ábrával próbálnak meggyőzni minket. Kiderül, hogy a gazdaság növekedési lehetősége nem sokkal van nulla felett, hogy pont az alacsony jövedelműeket adóztatjuk agyon, hogy az oktatási rendszerünk csak konzerválja az egyenlőtlenséget. És még csak nem is bízunk magunkban.