Brüsszeli fenyegetést kapott Magyarország!

Részletek

Készült: 2014. július 02. szerda, 22:35

Print 

Találatok: 1622

Az államadósság csökkentésére vonatkozó előírások teljesítése érdekében Magyarországnak pótlólagos költségvetési intézkedéseket kell tennie. Amennyiben ugyanis az adósság nem a megfelelő ütemben csökken, akkor 2015 tavaszán újraindulhat a túlzottdeficit-eljárás - olvasható az Európai Bizottság kedd délután kiadott közleményében, amely a brüsszeli szakértői csoport legutóbbi magyarországi látogatásainak tapasztalatait összegzi.

Az Európai Bizottság szakértői rendszeresen utólag is megvizsgálják azokat az országokat, amelyek korábban külső, uniós mentőcsomagra szorultak. Legutóbb a - 2010-ben véget ért fizetési mérleg - program utólagos (ezúttal már ötödik) felülvizsgálata miatt június 24. és június 27. között jártak Magyarországon a Bizottság illetékesei. Az erről szóló összefoglalót az EB kedd délután tette közzé oldalán.

Ennek legfőbb üzenete az a figyelmeztetés, miszerint a szükséges intézkedések elmaradása esetén a Bizottság kész újraindítani a túlzottdeficit-eljárást 2015 tavaszán.

A forint azonnal gyengüléssel reagált a hír megjelenésére, miután a befektetők megijedtek az Európai Bizottság határozott üzenetétől:

2014.07.01 16:54 Megvan, miért esett a forint

 

Az előzmények ismeretében nem teljesen váratlan az Európai Bizottság figyelmeztetése, inkább annak határozottsága a meglepő (vagyis, hogy explicite megjelenik a "túlzottdeficit-eljárás újraindítása" kifejezés, erre reagálhattak élesen a befektetők is). A Bizottság szakértői ugyanis egy hónappal ezelőtt adták ki legutóbbi véleményüket, amikor is úgy fogalmaztak, hogy "Magyarország 2015-ben jelentősen megszegheti az államadósság csökkentésére vonatkozó előírásokat, ha nem tesz pótlólagos intézkedéseket".

A brüsszeli szakértők főbb megállapításai a magyar ngazdaságról:

• a küldöttség üdvözölte a magyar makrogazdasági helyzet javulását mind az export, mind a belső kereslet tekintetében az elmúlt fél évben
• az exportot és az ipari kibocsátást nagy mértékben segíti az autógyártó kapacitások kiépülése
• de a növekedést jelentősen segítik a gazdaságösztönző intézkedések, így például a jegybank növekedési hitelprogramja, a rezsicsökkentések, a közmunkaprogram kiterjesztése és az uniós források nagy arányú lehívása
• a fenti egyszeri tényezők miatt óvatosnak kell lenni, amikor az alapvető gazdasági teljesítményt akarjuk megítélni
• nem véletlenül lassul a gazdaság növekedése 2015-ben, ezek a hatások ugyanis mérséklődnek
• a folyó fizetési és tőkemérleg folyamatos többletének köszönhetően csökken az ország külső adóssága és az állam finanszírozása is biztosított, mivel erős kereslet jelentkezik az állampapírok iránt és közben rekord alacsony hozamokat láthatunk
• fontos sérülékenységi pont viszont a magas államadósság és külső adósságállomány, a magas adósságmegújítási igény és az alacsony növekedési potenciál

Ebből lehet baj:

• a költségvetésre térve a közlemény kiemeli, hogy egyetértés mutatkozott abban, hogy 2014-ben és 2015-ben a költségvetési hiány a cél alatt teljesülhet
• a szakértők azonban arra hívták fel a figyelmet, hogy miközben a fő deficitszám 3% alatt marad, az államadósság nincs határozottan csökkenő pályán
• a jelentésből az is kiderül, hogy a Bizottság 2014 tavaszi prognózisa szerint az ország megsértheti a stabilitási és növekedési paktum előírásait
• főként mivel az adósságcsökkentési előírásnak való megfelelés érdekében pótlólagos költségvetési erőfeszítésekre van szükség
• csak így érhető el az államadósság megfelelő ütemű csökkentése
• ha ez elmarad, akkor 2015 tavaszán Magyarország ismét az EU szégyenpadjára kerülhet vissza, mivel a Bizottság belengette a túlzottdeficit-eljárás újraindítását
• jelzésértékű a Bizottság közleményének azon része is, hogy a (világos költségvetési keretrendszer keretében végrehajtandó) növekedésbarát költségvetési konszolidáció előnyeire hívják fel a figyelmet

 

A bizottsági jelentés ezen üzenete azt sugallja, hogy Brüsszel már előre tart a magyar kormány reakciójától. Az eddigi tapasztalatok alapján ugyanis az mondható el, hogy a kormány teljesíti a pótlólagos költségvetési elvárást, ám egyáltalán nem olyan módon, ahogyan azt a Bizottság elvárná. A kormány jellemzően adóemeléssel (és kiadászárolással, befagyasztással) kezeli a költségvetési elcsúszást, előszeretettel nyúl a különadókhoz a kormány. Itt érdemes felidézni Orbán Viktor miniszterelnök tavaly májusi brüsszeli nyilatkozatát: "a harmadik lépés, ha ez sem elegendő (az első két lépés után - a szerk.), akkor pedig hajlandóak vagyunk bizonyos fajta adókat megemelni. (...) Ő személy szerint annak a híve, hogy megemeljék a pénzügyi tranzakciós illetéket, a bankadót, az "energiaadót", és bevezessenek egy új reklámadót".

Teljes cikk: http://www.portfolio.hu/gazdasag/brusszeli_fenyegetest_kapott_magyarorszag_2.3.200835.html

Kapcsolódó cikkek:

• Fenyeget az EU - örülhet Magyarország?
  Kedvező költségvetési hatásai lehetnek annak, hogy az Európai Bizottság felvetette a túlzottdeficit-eljárás újbóli elkezdésének lehetőségét Magyarországgal szemben - vélekedtek szerdai helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
• Ezért szállt ránk megint Brüsszel
  Meglepően explicit üzenetet fogalmazott meg legutóbbi véleményében az Európai Bizottság Magyarország számára. Ezzel lényegében azt mondta ki, hogy nem lesz elegendő a bűvösnek tekinthető 3% alatti költségvetési hiány az államadósság határozott csökkentéséhez, amit viszont az uniós szabályok szigorúan előírnak. Ezért hazánk ismét rákerülhet az uniós szégyenpadra. A kormány a mostani helyzetben több lehetőség közül is választhat.
• Már jobban keres egy kínai munkás, mint Ön
  Rohamosan zárkóznak fel a kínai bérek a fejlettebb államok munkavállalóinak kereseteihez. Egyes gazdagabb kínai régiókban az óránkénti nettó minimálbér már magasabb, mint a magyar. Egy-két év, és már havonta is többet visz haza egy kínai munkás a fejlettebb tartományokban, mint egy magyar minimálbéres. Ahol jobban keresnek a kínaiak, ott a megélhetés is többe kerül. Ha a kínai bérszinttel versenyez Magyarország, akkor ez egy olyan spirálba visz minket, mellyel nem tudunk fejlettségi szintet ugrani. Ráadásul Kína is egyre inkább az innovációra, fejlesztésre helyezi a hangsúlyt, miközben hazánk azokra a szektorokra nyomul rá, amelyeket a világ legnépesebb állama már kiebrudal az országból.
• Orbán és a kézműves vállalatok
  A miniszterelnök jelenlétében átadták Makláron a Stühmer csokigyárat. Orbán viktor egyebek mellett elmondta, hogy szerinte olyan vállalatokra van szükség, akiken “nem uralkodott el a hideg kereskedelmi és ipari racionalitás”. Helyette valamiféle “kézműves” hozzáállást javasolt. Ezek a cégek egyébként Magyarország motorjai is, ők hoznak létre “működőképes iparágakat”, amik “csökkentik a gazdaság kiszolgáltatottságát”.
• Még mindig nyögjük az unortodoxia terheit
  Az elmúlt pár hétben különböző helyekről is érkezett olyan jelentés, amely a magyar gazdaság teljesítményét, állapotát elemzi. A hónap elején Brüsszel küldött nekünk egy országspecifikus jelentést, amelyben az elismerő szavak mellett jó néhány kemény kritika is megfogalmazódott. A tanulmány összesen hét pontban foglalja össze, hogyan is lehetne a magyar gazdaság állapotán javítani. Az ajánlásokból az derül ki, hogy az Európai Bizottság leginkább azokat a dolgokat kritizálja, amelyek még Matolcsy György unortodox tündérmeséjéhez miniszterségéhez köthetőek.
• Magyar gazdaság: mocsárban, beleragadva
  Az IMF szerint reformok nélkül vánszorgásra van ítélve a gazdaság. A magyar gazdaság potenciális növekedése akár vissza is térhetne a 2000-es évek 3,5 százalék körüli szintjére, ha a kormány reformokra szánná el magát. A költségvetési politika minőségének javítása, a piactorzító adók kivezetése, átlátható és kiszámítható gazdaságpolitika, vagyis kedvező üzleti környezet megteremtése volna a feladat a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint.
• Történelmi csúcs közelébe ugrott az államadósság
  Az első negyedév végén 84,6 százalékos volt a GDP-arányos államadósság Magyarországon. Ez lényegesen magasabb, mint a tavaly év végi 79,2 százalékos mutató. A növekedésben több tényező is szerepet játszik, szerencsére ezek közül több olyan is van, ami nem tartós. Ezzel együtt az államadósság trendpályája finoman szólva sem meredeken csökkenő.

Petschnig: a kormány azt akarja, hogy kimenjenek a külföldi bankok - Közzététel: 2014. júl. 3. - Semmi más nem izgatja Orbán Viktort, mint az, hogy a túlzott deficiteljárás hatálya alá ne kerüljünk vissza, mert akkor elveszíthetünk uniós forrásokat, a miniszterelnöknek pedig szüksége van a pénzre - ezt Petschnig Mária Zita mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

Bukásra állunk az államadóság-háborúban - Újra túlzottdeficit-eljárást indítana Magyarország ellen az Európai Bizottság.

Mihályi: a kormány mindig elmegy a szakadék széléig - Közzététel: 2014. júl. 2. - A kormány nem tud, és nem akar foglalkozni a csökkenő államadóssággal, nem tud, és nem akar foglalkozni a gazdasági növekedéssel, egyedül az érdekli, hogy megnyerje a választásokat -- ezt Mihályi Péter mondta az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.

 

• Előző
• Tovább