Hírek

Netcenzúra – bevezetve!

beintTegnap óta gyakorlatilag nincs akadálya annak, hogy Magyarországon a hatalom cenzúrázhassa az internetes tartalmakat. Az “Alkotmánybíróság” nevű pártszolgálatos testület ugyanis erre engedélyt adott! A “Vita” bezárásával folytatódik a “Keleti Nyitás“!

Azt írja Kim Lane Scheppele, hogy az Orbán-féle diktatúra a gazdasági-egzisztenciális ellehetetlenítés fifikás módszerével igyekszik elnyomni az ellenzékét, s ezt lényegében a Kádár-rendszertől tanulta el. Az MSZMP-diktatúra ugyanis nem a Rákosi-féle primitív, rendőrállami módján üldözte a másként gondolkodókat. Aki nem parírozott (tehát minimum nem fogta be a száját), az nem kaphatott képzettségének megfelelő munkahelyet, ugyanez a sors jutott a házastársának is, szüleik elveszíthették tanácsi lakásukat, esetleg nyugdíjukat is, gyerekeik pedig nem mehettek a jobb gimnáziumokba, egyetemekre. A fenyegetés tehát nem fizikai volt és nem csak az egyénre, hanem annak teljes családjára irányult!

Hasonló a helyzet ma is! Scheppele a magyar politika összeomlásáról írt tanulmányának második részében (hivatkozás az első bekezdésben!) számos konkrét, de természetesen anonimizált esetet említ meg. Az egyikben például a férj azért veszítette el közalkalmazotti állását, mert a magánszektorban dolgozó felesége tanúsított “nem megfelelő magatartást” a fideszes rendszerrel szemben. Egy másik esetben az idős tanárnő lett munkanélküli azért, mert a fia nem tett lakatot a szájára. Az amerikai alkotmányjogász ezek után részletesen ismerteti azt a módszert, ahogy az orbáni Frankenstein-állam(*) előbb lefejezte a köztisztviselői kart (az indoklás nélküli elbocsátás lehetőségének bevezetésével), aztán a közszolgálati médiákból, majd a bírói testületből távolította el a rendszerkritikus, tehát neki nem megfelelő személyeket.

(*): A “Frankenstein-állam” titulusát egy ugyancsak külföldi szakember ragasztotta rá az orbanista rendszerre (sajnos a névre nem emlékszem és linket sem találtam – bocsánat!). Szerinte Orbánékra az a jellemző, hogy az alkotmányos és közjogi rendszer deformálása során olyan elemeket honosítottak meg/vettek át, melyek valóban léteznek a különböző európai államokban. Azokkal természetesen, külön-külön, a világon semmi probléma, de egy csokorba gyűjtve őket egy Frankensteinre hasonlító, torzszülött állam lett a végeredmény!

Lényegében ezt állapította meg az Emberi Jogok Európai Bírósága is. A strasbourgi testület egy minapi ítéletében kimondta, Baka András egykori főbírót (az LB és az OIT elnökét) hivatali idejének lejárta előtt azért távolította el pozíciójából a Maffia-diktatúra, mert számos esetben kifogásolta a hatalom intézkedéseit. Az üggyel foglalkozó Reuters-cikk (lásd itt!) meg is említi, hogy Magyarországon mára olyan helyzet alakult ki, hogy a például a bírák nem mernek kritikusan fellépni az egyes intézmények ellen, mert félniük kell pozícióik elvesztésétől!

Ugyanez a helyzet a magánszektorban is! Scheppele szerint Orbánék, miután elfoglalták az állami intézményeket, a magánvállalkozásokra vetették ki hálójukat. Mivel Magyarországon elhúzódó a gazdasági válság (elsősorban a kormány politikája miatt), a versenyszféra társaságai ki vannak szolgáltatva az államnak, lévén nem csak a megrendelésekhez, de még az EU-pénzekhez is csak azon keresztül juthatnak hozzá. Ebben az esetben pedig elegendő annyi, hogy az Illetékes nertárs közli az érintett cégek vezetőivel, melyik az az alkalmazottjuk, akivel Orbanbasi nincs megelégedve, s ha az illető nem akarja csődbe dönteni a vállalkozását, hát inkább enged az informális nyomásnak, s kirúgja az inkriminált munkatársat.

A NER-diktatúra, eme ellenzék-üldöző törekvéseit és intézkedéseit számos esetben az Alkotmánybíróság időnként passzív, több esetben pedig aktív közreműködésével valósította meg. Ahogyan azt a Népszava cikke is megállapítja: a testület nem csak a hatásköreit veszítette el mára, de a személycserék, illetve a létszám felduzzasztásával, a hatalomtól való integritását is! Ez a negyedik esztendeje tartó folyamat kitűnően megfigyelhető az AB ítéleteiben is. Míg a végkielégítések 98 százalékos megadóztatását a testület nagy többséggel nyilvánította alkotmányellenesnek, addig a köztisztviselők indoklás nélküli kirúgása ügyében olyan határozatot hozott, hogy bár az szintén ellentétes az alaptörvénnyel, de ezt a gyakorlatot a kormányzat további öt hónapig még zavartalanul folytathatta. A bírák kényszernyugdíjazására vonatkozó jogszabályt azonban már csak az elnök szavazatával sikerült “elmeszelni”, a mostani határozat pedig elsöprő orbánpárti többséggel született meg.

Az AB tegnap nyilvánosságra került ítélete az internetes tartalomszolgáltatással kapcsolatban hozott egy olyan határozatot, mely egyértelműen korlátozza a szólás-, illetve a vélemény-nyilvánítás szabadságát. Az ügy lényege (részletesebb leírás itt!), hogy az érintett hírportálon megjelent egy cikk, mely az egyik ingatlanos vállalkozás tisztességtelen módszereit ecsetelte. Ehhöz érkezett két olyan komment, melyet a cég súlyosan becsületsértőnek ítélt meg, s bár azokat a szolgáltató kérésre eltávolította, még is per lett a dologból.

Első fokon a felperes, másodfokon pedig az alperes nyert. Végül a Kúria úgy döntött, hogy helyben hagyja az első ítéletet, mivel a szolgáltató szerinte objektív felelősséggel tartozik az általa moderált felületen megjelenő, jogsértő véleményekért. Lévén életszerűtlen azt várni bármelyik hírportáltól, hogy a hozzászólásokat napi 24 órában előzetesen kontrollálja (a jogsértés ugyanis pusztán az akár egy másodperces megjelenéssel is megvalósul a Kúria szerint!), ezért a tartalomszolgáltatók egyesülete az AB-hoz fordult. Az pedig kimondta azt, amit már ismerünk: a harmadfokon eljáró testületnek igaza van!

Teljes cikk: http://szendamondja.wordpress.com/2014/05/29/netcenzura-bevezetve/

Kapcsolódó cikkek:

  • Az AB és a kommentelés kinyírása: mégsem olyan sokkoló?
    Az Alkotmánybíróság döntése után az apokaliptikus várakozások szerint vége a kommentelésnek, ezzel a vitának és eszmecserének a neten, az óvatosabbak nem látják annyira nagy veszélyben a véleménynyilvánítás szabadságát.

  • Tovább csorbult Magyarországon a szólásszabadság
    Lesújtó Ebesz-vélemény - Külföldi értékelések szerint az Alkotmánybíróság rossz döntése ismét csorbát ejtett a hazai szólásszabadságon. - Az Alkotmánybíróság (Ab) kommentekkel összefüggő ítélete feltétlen és közvetlen következményekkel jár a tartalomszolgáltatók számára, és visszafoghatja a szabad véleménycserét a közérdekű témákról Magyarországon - figyelmeztetett Dunja Mijatovic, az EBESZ sajtószabadságért felelős biztosa csütörtökön kiadott közleményében.

  • A kommentelés szabadsága halott?
    Kedves Olvasóm! Az is, aki bejegyzésről bejegyzésre, a kis magyar közéletünk történéseivel kapcsolatos véleményalkotás minket közös nevezőre hozó gondolataival felvértezve követi az írásaimat, és az is, aki a minket elválasztó nézetkülönbségek birtokában, az építő vagy éppen romboló kritika által vezérelve olvasgat ezen az oldalon! Szeretnélek tájékoztatni arról, hogy tudomásul vettem az Alkotmánybíróság arra vonatkozó döntését, hogy az internetes oldalak akkor is felelősek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak. Sőt, akkor is, ha utólag eltávolítják azokat.
  • Akkor is az oldal felel a jogsértő kommentekért, ha azokról nem is tud
    Döntött az Alkotmánybíróság, az internetes oldalak akkor is felelősek a kommentjeikben elkövetett jogsértésekért, ha azokról nem is tudnak.
videó: 2014-05-29 - Vége lehet az internetes vitáknak az Alkotmánybíróság döntése után. A testület határozatából az következik, hogy a jó hírnevet sértő hozzászólásokért az internetes lap tulajdonosa még akkor is beperelhető, ha azonnal eltávolította a jogsértő bejegyzést. - Link: <a href="http://www.rtlklub.hu/hirek/belfold/video/252443" target="_blank">RTL II: Korlátozzák a kommentelést</a>