Hírek

A szegény gyerekek miatt szégyenkezhet hazánk

Részletek: Készült: 2014. május 27. kedd, 15:36
Print; Találatok: 1400

A jelentés négy kategóriába sorolta a tagállamokat: alacsony, közepes, magas és nagyon magas kockázatú országok. Utóbbi csoportba, azok a tagállamok kerültek, így Magyarország is, amelyekben a gyermekek 40-52%-a érintett szegénység és társadalmi kirekesztettség szempontjából.

Kockázati kategória /szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel érintett gyermekek százaléka	Tagállamok
Nagyon magas kockázat (a gyermekek 40-52%-a érintett)	Lettország (40%), Magyarország (40,9%), Románia (52,2%), Bulgária (52,3%)
Magas kockázat (a gyermekek 31-35%-a érintett)	Anglia, Litvánia, Észtország, Horvátország, Olaszország, Írország, Görögország
Közepes kockázat (a gyermekek 22-30%-a érintett)	Észtország, Franciaország, Belgium, Luxemburg, Ciprus, Szlovákia, Lengyelország, Málta, Portugália
Alacsony kockázat (a gyermekek 15-21%-a érintett)	Finnország, Dánia, Svédország, Ausztria, Csehország, Németország, Szlovénia, Hollandia

A jelentés ajánlásokat fogalmaz meg minden kategóriában, és hangsúlyozza, hogy a problémák orvoslásához integrált és többdimenziós megoldások kellenek. Az alacsony kockázatú országok fele már eleve ilyen feltételrendszerrel rendelkezik, de Ausztria, Csehország, Németország, Hollandia is egy sor ajánlást kapott.

A nagyon magas kockázatú országok közül Magyarországot emeli ki a jelentés, mely szerint hazánk nagy figyelmet fordít a gyermekszegénység problémájára, de még mindig jelentős fejlesztésekre van szükség. A legmagasabb kockázatú országokban az érintettekkel folytatott párbeszéd alacsony szintjére hívják fel a figyelmet a szakértők. Magyarországgal kapcsolatban pozitívumként emeli ki az anyag, hogy a tényalapú döntéshozás jobban előtérbe került, a többi magas kockázatú országhoz képest.

Fontos célkitűzésként állapítja meg a dokumentum a szülők anyagi helyzetének (lakhatás, munkaerőpiac, támogatott utazás) a javítását, valamint a korai gyermekkor során elindított oktatási felzárkóztatási programok elősegítését.

A jelentés többek között Magyarországot is azon országok között említi, amelyek a szegénységgel és társadalmi kirekesztéssel érintett gyermekekkel is foglalkoznak a 2014-es nemzeti reformprogramjaikban, azonban még mindig nem kellő hangsúllyal.

Ugyanakkor a jelentés azt is kiemeli, hogy: „Magyarország nagy figyelmet fordít a gyermekszegénység problémájára, hiszen már 2007-ben elfogadta a Parlament a „Legyen jobb a gyermekeknek" stratégiát, majd született egy komplex program is a Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia, ami Roma Stratégia néven is ismert. A stratégia megfelel az EU elvárásoknak, noha számos fontos kérdésben ellentmondás van ez, és más, releváns stratégiák között. Más szavakkal, ellentmondás húzódik a különböző dokumentumokban rögzített kormányzati célok között. Egyes nagyléptékű közpolitikai döntések negatívan befolyásolhatják a társadalmi befogadást.

A Magyarországgal foglalkozó részekben az is szerepel, hogy a gyermekek jogai csak retorikai szinten vannak jelen, a tényleges döntéshozói folyamatokban más érdekek jutnak érvényre, és az érintetteket sem vonják be a párbeszédbe.

Az angol nyelvű, százoldalas jelentés innen tölthető le (pdf).

Cikk: http://www.hir24.hu/belfold/2014/05/27/szegeny-gyerekek-miatt-szegyenkezhet-hazank/