Hírek
Bajban a magyar imázs
- Részletek
- Készült: 2013. október 28. hétfő, 01:25
- Találatok: 1528
Londoni beszélgetés Simon Anholttal, aki úgy foglalkozik nemzetek és városok brandjével, hogy magát a fogalmat szívből utálja.
Simon Anholt szerint a világ hatalmas szupermarketként működik, ahol a vásárlók kegyeiért versenyeznek egymással a márkanevek, a brandek. Az ötlet keletkezésekor, 1998-ban a „márkanév” szót ironikus értelemben használta. Azt azonban komolyan gondolta és ebben mások is követték, hogy a kormányoknak nem pusztán politikacsinálóknak, hanem brandmenedzsereknek is kell lenniük, hiszen az országok hírneve óriási érték. Ezekben a napokban kerül nyilvánosságra az Anholt kézjegyét viselő, a világ egyik vezető piackutató cége, a GfK Roper Public Affairs & Media által kiadott 2013-as Nation Brands Index (NBI), azaz az országok márkanévrangsora.
A kutató, akinek névjegyén a „politikai tanácsadó” meghatározás szerepel, 2005-ben adta ki először az összeállítást, amely mára nemzetközi összehasonlításban az egyik legátfogóbb szociológiai tanulmánnyá nőtte ki magát. A számos kormány, városvezetés és nemzetközi szervezet számára tanácsokkal szolgáló Anholttal Londonban beszélgettünk. A mind híresebbé váló konzultáns egy magazin számára írott cikkben fejtette ki először, milyen versenyben állnak egymással a globalizáció korában az országok, hogy „elhappoljanak” tehetségeket, megrendezhessenek sport- és más eseményeket, segélyeket biztosítsanak maguknak.
... A Magyarországról alkotott képpel kapcsolatban az elemző hangsúlyozta, hogy a megítélésben ritkán következnek be lényeges változások egyik évről a másikra. Többnyire állandó tényezőkről van szó – így akár a legcsekélyebb eltolódás is a nemzetközi közvélemény jelentős elmozdulását jelzi.
A számokban megnyilvánuló (export, invesztíció, idegenforgalom stb.) veszteségnél súlyosabb a nemzetközi szavahihetőség és befolyás visszaesése. 2008 és 2011 között Magyarország meglehetősen stabil helyet foglalt el az NBI tabelláján. 2011 és 2012 között viszont Dél-Afrikában és Törökországban egy-egy, Kínában, Franciaországban és Svédországban két-két, Mexikóban öt, Olaszországban pedig hat hellyel csökkent a hírneve. 2010 és 2011 között a kutatásba bevont valamennyi területen (export, kormányzás, kultúra stb.) javult, de egy évvel később legalább ekkora vagy még nagyobb mértékben megroggyant a magyar imázs. Simon Anholt „rendkívül szokatlannak” nevezte a mozgást, ami az országkép „éles negatív korrekciójával” ér fel...
Teljes cikk: http://nol.hu/kulfold/20131026-bajban_a_magyar_imazs