„Azokban a gyenge államokban, ahol nem tudják tartani a költségvetést, rendszerint alkalmazzák ezt a metódust: felpörgetik az inflációt, ami a bevételeket nominálisan megnöveli, miközben a kiadásokat reálértéken csökkenti, s ezzel az egyensúly irányába tereli a büdzsét.” Ez jutott Mellár Tamás eszébe arról, hogy a kormány bejelentette, 1,3 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az idei inflációs várakozást. Az árát a szegények fizetik meg, egyrészt a vásárlóerejük csökkenése, másrészt az állam szociális, jóléti, egészségügyi, oktatási kiadásainak a csökkenése miatt – mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. A kormány nem is akar számottevően tenni az infláció ellen, ha akarna, akkor általános antiinflációs politikát folytatna – szögezte le.
Mondhatnánk, hogy a magyar kormány az infláció elleni harcot is „unortodox” módon kezeli. Nagy Márton olyanokat mondott róla az idén januárban, tavaly év vége tájt, mint hogy „Az inflációt legyőztük, lefeküdt, ott is maradt. Én már régóta elengedtem azt, az inflációtól már nem kell félni”. illetve, hogy „az infláció a múlt, legyőztük és lent is maradt”. Ehhez képest februárra sikerült ismét Európa-rekorder inflációt összehoznunk: a harmonizált magyar 5,7 százalékos ráta több, mint kétszerese az uniós átlagnak, s több, mint hatszorosa a legjobban teljesítő franciánál.
A kormány most lépett, jelentősen megemelte az idei inflációs célt. Ennek sajátos – bár az elmúlt években már megszokott – módját választotta, a közösségi médiát. Nagy Márton gazdasági csúcsminiszter a Facebookon ma délelőtt tudatta: 4,5 százalékra módosul a kormány inflációs várakozása. Eddig akár tényszerűnek is mondható a bejelentés, ám utána már jön a választási propaganda, az üzenet a Fidesz legkitartóbb szavazói rétegének, a nyugdíjasoknak. „Megőrizzük a nyugdíjak vásárlóerejét... novemberben 91 milliárd forint kompenzáció jár. Ez fejenként átlagosan 39 600 forintot jelent!”.
A kormány inflációs céljának emelése senkit sem ért váratlanul. Varga Mihály – már mint a Magyar Nemzeti Bank elnöke – a héten azt mondta, hogy az inflációs pálya a vártnál magasabban alakul. A piaci szolgáltatások és az élelmiszerek inflációja nem összeegyeztethetőek az árstabilitással, tette hozzá. Szerinte a felfelé mutató inflációs kockázatok erősek. A jegybank elemzése pedig 4,5-5,1 százalék közöttre tette az idei inflációt. Mint a Portfolió felidézi: az év első hónapjaiban látott magas áremelkedési ütem miatt a legtöbb makrogazdasági elemző megemelte az idei inflációs előrejelzését, a Reuters márciusi felmérésére válaszoló szakértők 4,3 és 5,8 százalék közötti inflációt prognosztizáltak, a konszenzus 5,1 százalék.
Mint arról mi is beszámoltunk, a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint februárban a fogyasztói árak átlagosan 5,6 százalékkal haladták meg a 2024. februárit, a nyugdíjas infláció is ugyanilyen ütemű volt, míg a jövőt előrevetítő maginfláció 6,2 százalék. Az élelmiszerinfláció még durvábban alakult a maga 7,1 százalékos mértékével.
Mellár Tamással beszélgettünk arról, hogy mi következik Nagy Márton, azaz a kormány bejelentéséből? Milyen megállapításokat, következtetéseket lehet belőle levonni? S elegendő lesz-e ez a 4,5 százalékosra emelt várakozás?
„Valószínűleg a gazdasági minisztériumnál is tudják azt, hogy magasabb lesz az infláció, mint amit bejelentettek, de már a költségvetés készítésekor is világos volt, hogy a 3,2 százalék nem tartható célként” – szögezte le. Szerinte azért nem mondanak magasabbat, mert ha Nagy Márton elismerné, hogy a lehetséges infláció az idén 5-5,5 százalékos lesz, az befolyásolná az inflációs várakozásokat, ami tovább nyomná felfelé a rátát – magyarázta, hozzátéve: éppen ezért ilyenkor általában vagy az alsó sávot jelzik be vagy kicsit lejjebb próbálnak menni, hogy mérsékeljék a várakozásokat.
Majd azzal folytatta a gondolatmenetét, hogy bármennyire is furcsán hangozhat, de a magasabb infláció pozitív a költségvetés, a költségvetési egyenleg számára. Annak idején ugyanis a 3,2 százalékos idei inflációra állították be a költségvetésbe a kiadásokat és a bevételeket, ha pedig magasabb az infláció, akkor a kiadások reálértékben csökkennek, miközben a bevételek nominálisan nőni fognak. A tervezett infláció felpörgetése tehát javítja az egyenleget – fejtegette, megjegyezve: az már más kérdés, hogy ennek az árát azok fizetik meg, akik nem tudnak ehhez alkalmazkodni – ezt nevezik inflációs adónak, amit a szegények fizetnek meg, egyrészt a vásárlóerejük csökkenése, másrészt az állam szociális, jóléti, egészségügyi, oktatási kiadásainak a csökkenése miatt.
Vajon nem kezdődik ismét el a 3,2 százalékos inflációra épülő költségvetés elmúlt években már megszokott toldozgatása-foldozgatása? – kérdeztük. Mellár szerint nem, az infláció miatt a kormány most nincs olyan kényszerben, hogy pótköltségvetést kellene készítenie. Persze egy normális kultúrállamban ezt elvárnák, miként azt is, hogy a kormány igazítsa a nyugdíjakat az új inflációs várakozáshoz, s emelje meg a szociális, jóléti, egészségügyi, oktatási kiadásokat annyival, hogy reálértéken maradjanak azok. „Borítékolhatóan ez a kormány ezt nem fogja megtenni – már csak azért sem, mert éppen ez vele a célja” – szögezte le. Ilyenkor ráadásul csökken az államadósság értéke is – jegyezte meg.
„Azokban a gyenge államokban, ahol nem tudják tartani a költségvetést, rendszerint alkalmazzák ezt a metódust: felpörgetik az inflációt, ami nominálisan megnöveli a bevételeket, miközben a kiadások reálértékét csökkenti, s ezzel az egyensúly irányába tereli a büdzsét” – mutatott rá Mellár Tamás
Ugyanakkor szerinte kérdés, hogyan reagál majd a vállalati szféra, milyen árképzéseket fognak alkalmazni. A kormány pedig nem vezetheti be mindenütt az árrésstopot. Ráadásul az élelmiszerekre vonatkozó árrésstop végső hatása sem feltétlenül egyezik majd a kormány várakozásával, merthogy a kereskedők a többi terméken behozhatják az ebből kieső bevételeiket. Ez az egész egyfelől piaci kérdés, másfelől annak a kérdése, hogyan viszonyul egymáshoz az összkereslet és az összkínálat – magyarázta, elismerve, hogy egy-két termékkel persze lehet maszatolni.
Mindazonáltal az árrésstopnak lehet politikai hatása, miután bizonyos társadalmi csoportok azt hiszik, ezzel megvédi őket az állam. „Egyszerűen arról van szó, hogy a kormány nem is akar számottevően tenni az infláció ellen, hiszen, ha akarna, akkor általános antiinflációs politikára lenne szükség, ami kiterjed mind a fiskális, mind a monetáris politikára, s megcélozná az aggregált kereslet csökkentését és a kínálat növelését”.
Mellár szerint akkor okozhat problémát a magas infláció a kormány számára, ha a kamatláb megemelkedik, s ezzel nő az államadósság kamatkiadása, ami annak függvénye, hogy milyen kamatozású hiteleket vettek fel, mennyire inflációkövetőek a kamatok. Ám Varga Mihály jegybankelnök jelezte, hogy nem fogják megemelni a jegybanki alapkamatot, holott elismerte, hogy az infláció magasabb lesz a költségvetésben rögzítettnél. „A büdzsé készítésekor még ő volt a pénzügyminiszter, s a parlamenti vitában elmondtuk, hogy tarthatatlan lesz az idei 3,2 százalékos ráta, de őt ez akkor nem érdekelte, igaz, ma már más székben ül” – mondta némi iróniával.
Most éppen Nagy Márton mért egy ütést a hazai piacgazdaságra / 2025.03.28.. Az 500 milliárd forintos hiány a legkisebb kár ahhoz képest, ahogy Matolcsy György tönkre vágta a magyar gazdaságpolitikát, most meg Nagy Márton vágja haza a kiskereskedelmet és az élelmiszeripart, a kár, amit ezzel okozni fog, vetekszik Matolcsy örökségével – fejtegette Katona Tamás. A pénzügyi államtitkár szerint azonban ettől még győzhet a Fidesz 2026-ban. Ezért mindent meg is tesznek, hiszen Orbánék mindig rövid távra gondolkodnak, csak a választási győzelem motiválja őket, nem pedig az, amit maguk után hagynak. A piacgazdaság szétverésének legújabb eleméről, az élelmiszer-árrésstopról beszélgettünk a korábbi pénzügyi államtitkárral, a KSH volt elnökével. Mint mondta, a kár, amit ezzel okoznak, óriási, szerinte minimum 3-4 év szükséges majd ahhoz, hogy a legalapvetőbb dolgok helyre álljanak …
youtube / videó
Bod Péter Ákos: Nem az élelmiszer-infláció a legnagyobb kihívás! / 2025.03.24. - A gazdasági válságok nem múlnak el nyomtalanul – a régi árak nem térnek vissza, az egyensúly felborult, és a bizonytalanság állandósult a világban. Bod Péter Ákos volt jegybankelnök szerint Magyarország egyik legnagyobb kihívása ma nem az élelmiszer-infláció, hanem a szolgáltatások drágulása. Az állami beavatkozás mértéke, a jegybank új vezetése és a német gazdaság átalakulása mind meghatározzák a következő éveket. Milyen irányt vesz a magyar gazdaság? Erre kerestük a közgazdászprofesszorral a választ legújabb adásunkban.
Kapcsolódó cikkeink:
Hazudni boldog országot / Készült: 2025.03.23 A fél ország rágódik azon, hogy vajon most gumicsontokat dobálnak Magyar Péter, illetve az ellenzéki formációk, lapok elé, vagy valami más szándék húzódik meg Orbán Viktor tervei mögött. Pedig nem kellene nagyon rágódni: egy szélsőjobbra radikalizálódó vezető nem csontokat hajigál, hanem mérgezett anyagokat.
Inflációnk letörésének szépségfoltjai / Készült: 2024.01.15 „A Központi Statisztikai Hivatal szerint decemberben az infláció gyakorlatilag összeesett, annak mértéke éves alapon 5,5 százalékra zuhant, amellyel a csehek (6,9 százalék) után a lengyelekhez (6,1 százalék) és a románokhoz képest is kedvezőbb eredményt ért el hazánk” – állapította meg a nemzetgazdasági miniszter, Nagy Márton a minisztérium honlapján, január 12-én. Véleményét – amelyben egyetlen hónap adatára hivatkozott – nincs okunk kétségbe vonni. Érdemes azonban a hazai inflációt szélesebb megközelítésben is szemügyre venni, értékelni.
A statisztika annyit ér, amennyire megbíznak benne, a KSH pedig bizalomvesztésben van / Készült: 2023.12.07 „Nem szabad félrevezetni az embereket!” – húzta alá Mellár Tamás azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal minden valószínűség szerint befolyásolta az inflációs adatot. Így a papíron kimutatott javulást nem a gazdasági eredményekben következett változás eredményezte. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökétől, országgyűlési képviselőtől megtudtuk, hogy a nagy cégek ma már saját profi statisztikai csapattal dolgoznak, s az alapszámokból kiszámolják, hogy mi is a valós helyzet. A KSH iránti bizalom szintjét ez is mutatja. „Szerintem egyébként kormányzati szinteken is ez a gyakorlat, hiszen a valóságot azért nekik is tudniuk kell – más persze a nép számára propagandacélból használt adat és más az, amivel a kormánynak is dolgoznia kell” – tette hozzá.
A lesből támadó infláció / Készült: 2023.09.24 Lehengerlő intellekutális élmény – az esztétikairól inkább most ne ejtsünk szót -, amikor Orbán gazdaságának első számú irányítói egymás után előadnak, összevissza beszélnek, vagy netán teli pofával szidják egymást. A három muskétás, Varga M., Matolcsy és Nagy M. külön-külön sem piskóta, együtt pedig valami elképesztő halmazt alkotnak. Akkor leginkább, amikor összeadva mondandójukat az derül ki fehéren meg feketén, fingjuk sincs, mit csesztek el.
„Azokban a gyenge államokban, ahol nem tudják tartani a költségvetést, rendszerint alkalmazzák ezt a metódust: felpörgetik az inflációt, ami a bevételeket nominálisan megnöveli, miközben a kiadásokat reálértéken csökkenti, s ezzel az egyensúly irányába tereli a büdzsét.” Ez jutott Mellár Tamás eszébe arról, hogy a kormány bejelentette, 1,3 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az idei inflációs várakozást. Az árát a szegények fizetik meg, egyrészt a vásárlóerejük csökkenése, másrészt az állam szociális, jóléti, egészségügyi, oktatási kiadásainak a csökkenése miatt – mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. A kormány nem is akar számottevően tenni az infláció ellen, ha akarna, akkor általános antiinflációs politikát folytatna – szögezte le. 
Ehhez képest februárra sikerült ismét Európa-rekorder inflációt összehoznunk: a harmonizált magyar 5,7 százalékos ráta több, mint kétszerese az uniós átlagnak, s több, mint hatszorosa a legjobban teljesítő franciánál.
Most éppen Nagy Márton mért egy ütést a hazai piacgazdaságra / 2025.03.28..
Hazudni boldog országot / Készült: 2025.03.23
Inflációnk letörésének szépségfoltjai / Készült: 2024.01.15
A statisztika annyit ér, amennyire megbíznak benne, a KSH pedig bizalomvesztésben van / Készült: 2023.12.07
A lesből támadó infláció / Készült: 2023.09.24