A nyugdíjas olló szétnyílásáért valóban az Orbán-kormányok a felelősek – mondta a Hírklikknek az ismert nyugdíj-szakértő. Simonovits Andrással annak kapcsán beszélgettünk, hogy a nemzetgazdasági miniszter újra kijelentette, a kormány megvédi a nyugdíjasokat, megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét. Nagy Márton szerint 2025-ben összesen 7200 milliárd forintot fognak költeni a nyugdíjasok kifizetésére. Januártól 3,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat, s míg az átlagos nyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, az idén ez már 242 300 forintra emelkedik. Akinek ez sem elég, februárban érkezik a 13. havi nyugdíj is. „Badarság összevetni a 2010-es nominális átlagos nyugdíj számait a maival” – mondta a szakértő.
Tényleg minden rendben van a nyugdíjak körül?
Sokan úgy érzik, hogy a mostani, a tavalyi inflációs adatokhoz igazított 3,2 százalékos nyugdíjemelésnek semmi köze nincsen a nyugdíjak vásárlóerejének megőrzéséhez. Ez egy szubjektív érzet, akinek kis nyugdíja van, és a kiadásai tetemes részét kénytelen élelmiszerre, gyógyszerre és rezsire költeni, annak bizonyára igaza van, de másképen éli meg a maga helyzetét, aki jóval a hetvenen felül is tud magának új autót vásárolni. Abban – nagy általánosságban – igaza van a kormánynak, hogy a nyugdíjas infláció alig különbözik az általános inflációtól, tehát a KSH számait nincs okom kétségbe vonni.
Ön szerint a nyugdíjak „karbantartása” tehát rendben van…
Ebből a szempontból igen. Más kérdés persze, hogy a KSH milyen adatok alapján számolja az infláció mértékét. Ennek az egyik sokat vitatott módszere például, ahogyan a gáz árával kalkulálnak, kettős ára van. Az egyik a támogatott ár, amelyet, ha egynek veszünk, akkor a támogatás nélküli annak a 7,6-szerese. Vannak persze egyéb torzító tényezők is, de ez másik lapra tartozik, évek óta így történik. Már az előbb említettem, hogy minden egyes embernek, illetve családnak megvan a maga „inflációja”, ami az általa igénybe vett fogyasztói kosár összetételétől függ. Amikor 2020-22-ben a nagy élelmiszer-árrobbanás bekövetkezett, a szegények árindexe sokkal jobban emelkedett, mint a gazdagabbaké, de ez aztán eltűnt.
Nagy Márton a minap azzal indokolta, mennyire szereti ez a kormány az öregeket, hogy a vidéki otthonfelújítási programon is gondolkodnak, mert összevetette a 2010-es átlagnyugdíjat az ideivel, és lám, mennyi pénzük van az öregeknek.…
Ennek semmi értelme sincs. Vidéken él a legtöbb kisnyugdíjas, akiknek kisebb gondja is nagyobb annál, hogy az otthona felújításán törje a fejét. Aki ilyet mond az… Hadd ne minősítsem! De badarság összevetni a 2010-es nominális adatokat a jelenlegi számokkal. Le kell vonni az időközben eltelt 15 év inflációját, és akkor lehet, hogy jó esetben marad reálértékben számított 20 százalékos növekmény. Arról megfeledkezik a miniszter (vagy az, aki ezeket a számokat a szájába adja), hogy a nyugdíjas populáción belül van bizonyos cserélődés. A régi nyugdíjasok kihalnak, jönnek a „fiatalabb öregek”, akik időközben magasabb nyugdíjjal kerültek ki a munka világából. Még valami van, amiről nem szoktak beszélni: a jobb módúak tovább élnek, mint a szegényebbek, ezért akik magasabb ellátmányt kapnak, idővel szám szerint is feldúsulnak ebben a populációban. Vannak kimutatások arról is, hogy mekkora ma az átlagnyugdíj a 80, a 84 és a 90 éves korúak körrében, és ez mennyivel növekszik majd, mert a mai 70 éven felüliek várhatóan tovább élnek, mint akár csak egy évtizeddel ezelőtt. Ha a nyugdíjak emelése továbbra is csak az infláció mértékét követi, előbb-utóbb – társadalmi összehasonlításban – ez a réteg is „elszegényedik” majd.
Mi lenne a megoldás?
Valami megoldásra feltétlenül szükség volna, hogy a lakosság korosztályai közötti reáljövedelem-olló ne nyíljon tovább. Olyat mondok, ami nem mindenkinek fog tetszeni: 10 éves átmenet után el kéne jutni mondjuk oda, hogy a jelenlegi kereset 80 százaléka határozza meg a nyugdíjat, a maradék 20 százalék pedig az olyan alapnyugdíj lenne, amely mindenkit egyformán megilletne. Ha addig azok az idősebb nyugdíjasok – a kis nyugdíjasok, akik régen mentek nyugdíjba – minden évben néhány százalékkal magasabb emelést kapnának, ezzel lehetne felfelé korrigálni az amúgy alacsonyabb nyugdíjakat. Ez valamit segítene a helyzetükön. Egy másik kiegyenlítő lehetőség volna a 13. havi nyugdíj átalakítása. Ezt az MSZP vetette fel elsőként, hogy mindenki kapjon azonos összegű 13. havi nyugdíjat, ami akkor a teljes nyugdíjkiadásnak csak mintegy a 4 százalékát érintené, és valamelyest tompítaná az egyenlőtlenségeket…
Azok, akiknek magasabb a nyugdíjuk, méltán tiltakoznának: ők többet fizettek a kasszába…
A 13. havi nyugdíjnak semmi köze sincs a járadékfizetéshez, ugyanis ez „fedezet nélküli ajándék”. Ajándék volt a szocialista kormányok idején is, most is az. Amikor visszahozták, Orbán azt nyilatkozta, hogy azért teszik, mert Varga Mihály „meggyőzte erről”. Mi ez, ha nem az ő személyes ajándéka? Ha nem az volna, ennek is megteremtenék a bevételi fedezetét.
Kormányközeli elemzők szerint 2025-ben is két számjegyű lesz a bruttó keresetek növekedése. Ha ez igaz, megint a „nyuggerek” húzzák a rövidebbet?
Ez megint csak számtan. Akik reálkeresetekről beszélnek, azok a 12 százalékos minimálbér-emelést, meg a beígért „dinamikus növekedést” veszik alapul. 2020-ban, amikor a gazdaság 4 százalékkal csökkent, a hivatalosan kimutatott átlagbér 5 százalékkal nőtt. Hogyan lehet ez? A cégek a kiskeresetű dolgozókat bocsátották el. A termelékenység növekedésének mértékét nem haladhatja meg a bérek növekedése, mivel az előbbi jó, ha 1-2 százalékkal emelkedik évente, nagy galibát okozna, ha a reálkeresetek elszakadnának ettől.
Ha jól értem, ön „betegnek” tartja a nyugdíjrendszert?
A nyugdíjas olló szétnyílásáért valóban az Orbán-kormányok a felelősek. Egyrészt azzal, hogy eltörölték a korábbi járulékplafont, amikor még lehetett valakinek bármilyen magas jövedelme, egy bizonyos összegnél nagyobb járulékot nem fogadott be a tb-kassza. Ez megszűnt, emiatt mára akár több milliós nyugdíjak is lehetnek. 2016-ban egy másik intézkedéssel, amikor amúgy éppen jelentősen megnőttek a bérek, az induló nyugdíjakat téves statisztikai adatokra építve valorizálták. Ez volt az első év, amikor a szociális járulékot 27-ről 22-százalék csökkentették.
A választások előtt mégis az időseknek tesz gesztusokat a kormány.
Lehet, hogy pontosan tudják, hogy az öregek között sokkal nagyobb arányban vannak a fideszes támogatók, mint a fiatalok körében. És ezt a közvélemény-kutatások is alátámasztják: minél kevesebb valakinek a nyugdíja, annál nagyobb valószínűséggel szavaz az Orbán-rendszerre.
Mi ennek az oka?
Amikor a miniszterelnök ellátogatott Bözsi nénihez beszélgetni, a nénike azt mondta neki: kár, hogy nincsenek minden évben választások, mert akkor minden évben jobban élnének a nyugdíjasok. Ez nagyon megtetszett Orbánnak. Biztosan rájött, hogy ez egy buta ország, az öregek fejében nem a lét határozza meg a tudatot
Olyan leszakadás jöhet a nyugdíjaknál, ami később pótolhatatlan / 2025. január 14. Sok kisnyugdíjas áll válaszút előtt hónap elején, el kell döntenie, hogy élelmiszert vásárol, rezsit fizet, vagy gyógyszert vesz. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa nem véletlenül indított valódi konzultációt, ami már papíron is kitölthető, de leginkább internetes felületen lehet rá válaszolni.
Bözsi nénnye mint fényes jövőnk záloga / Készült: 2024.10.19 Ha eddig nem tudtuk volna, most már igen, hogy ugyan még létre sem jött a gazdasági csúcsminisztérium – amelynek élére az éles eszű Nagy Mártont szánja a belé valami ismeretlen ok miatt szerelmes Orbán -, de már működik. Vezetője pedig özv. Kovácsné, az ismerősöknek, rokonoknak csak Bözsi néni. Mert mint kiderült doktorminiszter urunk pénteki szózatából, addig nem látnak neki az általa kreált „semleges” gazdaságpolitikának, amíg arra özv. Kovácsné rá nem bólint. Belőle nyeri majd az erejét az idea.
Magyar nyugdíjemelés: egyre nagyobb lesz a felháborodás / Készült: 2017.11.25 A kormány idén kiegészítő nyugdíjemeléssel, nyugdíjprémiummal és egyszeri 10 ezer forintos Erzsébet-utalvánnyal keresi az időskorú választók kegyét. Közben folyamatosan elmondják, hogy nem csak megőrizték a nyugdíjak értékét, hanem növelni is tudták az elmúlt években. Most egy friss elemzés azt vizsgálta meg, hogy a magyar nyugdíjak növekedése mennyire egyedülálló az Európai Unió keleti felén.
A nyugdíjas olló szétnyílásáért valóban az Orbán-kormányok a felelősek – mondta a Hírklikknek az ismert nyugdíj-szakértő. Simonovits Andrással annak kapcsán beszélgettünk, hogy a nemzetgazdasági miniszter újra kijelentette, a kormány megvédi a nyugdíjasokat, megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét. Nagy Márton szerint 2025-ben összesen 7200 milliárd forintot fognak költeni a nyugdíjasok kifizetésére. Januártól 3,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat, s míg az átlagos nyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, az idén ez már 242 300 forintra emelkedik. Akinek ez sem elég, februárban érkezik a 13. havi nyugdíj is. „Badarság összevetni a 2010-es nominális átlagos nyugdíj számait a maival” – mondta a szakértő.
Ez egy szubjektív érzet, akinek kis nyugdíja van, és a kiadásai tetemes részét kénytelen élelmiszerre, gyógyszerre és rezsire költeni, annak bizonyára igaza van, de másképen éli meg a maga helyzetét, aki jóval a hetvenen felül is tud magának új autót vásárolni. Abban – nagy általánosságban – igaza van a kormánynak, hogy a nyugdíjas infláció alig különbözik az általános inflációtól, tehát a KSH számait nincs okom kétségbe vonni.
Olyan leszakadás jöhet a nyugdíjaknál, ami később pótolhatatlan / 2025. január 14.
Ezt nem teszi zsebre Rogán Antal: a nyugdíjasokról indítottak konzultációt / Készült: 2025.01.12
Itt egy valódi konzultáció, ahol nem az Orbán-kormány, hanem a nyugdíjasok kérdeznek / Készült: 2024.12.03
Bözsi nénnye mint fényes jövőnk záloga / Készült: 2024.10.19
Magyar nyugdíjemelés: egyre nagyobb lesz a felháborodás / Készült: 2017.11.25