A legnagyobb gondot két dolog okozta, amikor majd’ egy napig tűnődtem azon, érdemes-e ezzel a sztorival foglalkozni, ami voltaképp Magyar Péter farkáról szól. Nincs ezen mit szépíteni, eufemizálni, az úgynevezett kormánypárti sajtó és holdudvara ugyanis teljes mellszélességgel és még nagyobb hanggal „elemezte” Magyar zsebben lévő kezét, azt, hogy vajh, ott mit csinálhat, s ők jutottak oda, hogy a férfiasságát markolássza minden bizonnyal.
No most, az egyik tűnődni való az volt, hogy élcelődjön-e az ember ezen az egészen, ami aztán eldőlt, hiszen a téma és annak feldolgozása alkalmas arra, hogy újólag megmutassuk a jobboldal és annak sajtója morális és intellektuális fölényét. Itt remélhetőleg már érződik részünkről a megkeseredett irónia, ha nem, akkor szóltunk. A másik dilemma a dolgozat címének kiválasztása volt, mert ismerjük a Meta érzékenységét és törlési mániáját.
Innen fakadt a címünkben a férfi nemi szerv indiai nyelvterületről való megnevezése, abban bízva, hogy a Facebook algoritmus nem fedezi föl benne a Káma-Szútrát, kamaszkorunk kedvenc szerelmi tankönyvét. A nehézségeken pedig ekképp túljutva láthatunk neki a történet elmesélésének, ami újabb példa arra, milyen észveszejtő mélységekbe jutott a Fidesz és holdudvara, hogy félve mondjuk újra, ennél lejjebb már nem lehet.
De mindig ránk bírnak cáfolni. Nos tehát, a TV2 Tények című hírműsora kezdte el Magyar farkát forszírozni úgymond, mert a jelek szerint most épp más fogást nem találtak rajta, de megragadnak minden lehetőséget. Tisztázva a dolgokat, a Tények című, híradónak álcázott bigyó kínjában készített egy több mint kétperces anyagot Magyar férfiasságáról, Gönczi „hírolvasó” hosszan magyarázott róla, sőt, szakértőként megszólaltatták Deák Dánielt is.
Innen indult egy kis kálvária a pöcsös anyaggal, mert a csütörtökön közzé tett lehengerlő „híranyag” pénteken először eltűnt, majd megvágva visszakerült, aztán újra eltüntették, hogy később visszategyék az eredetit. Ez azt jelzi nekünk, fölsőbb helyről annyira jól sikerültnek ítélték a dolgozatot, hogy érdemesnek tartották az örökkévalóságra, de ezt mutatja az is, hogy innentől kezdett el a többi csahos sajtótermék is Magyar farkáról elmélkedni.
Az apropót erre az szolgálta, hogy a Tények tálalásában – ezzel a címmel véglegesedett az egész – „A Parlamentben fogdosta magát Magyar”. Illetve: „kamerák előtt igazgatta a péniszét”. Mindezt tessenek úgy elképzelni, hogy az ellenzéki ember ágyékát mutogatják hosszan, pirossal bekarikázva a megfelelő helyet, mintha Mária néni a sparhelt mellett nem tudná, hol viseli a férfiember a tökeit. A TV2 lelke rajta, de aztán elindult a hullám.
Ilyesmiből a Megafon és annak jeles tagjai sem maradhatnak ki, akik különféle, általuk nagyon viccesnek tartott tálalásban tolták Magyar farkát a nagyérdemű képébe. Aztán persze ebből a buliból Deutsch Tamás is alaposan kivette a részét, és a végén megszólalt a nagyágyú Bayer Tagkönyv is, aki azt kifogásolta, hogy Magyar a micsodáját fogdosta, aztán ilyen tisztátalan kézzel fogott kezet magával Orbán Viktorral. Összepöcsözte a tenyerét mintegy.
Itt tartunk momentán. És be kell vallanunk, hogy tátva van a szánk ezt az egészet megtapasztalva, s csak remélni tudjuk, nem kerülnek elő riposztok arról, hogy Orbán amúgy rendszeresen zsebrevágott kézzel közlekedik a nagyvilágban, hogy akkor ő mit is csinálhat a gatyája mélyén. Elképzelni ezt is lehet. Amúgy az jut eszembe most épp, hogy nagy valószínűséggel a zseb és a lingam kapcsolata ilyen keresztényi dolog lehet.
Mert azt sem feledem, hogy boldogult úrfikoromban a bigott katolikus osztályfőnök uram engemet is megintett a gimnázium folyosóján, vegyem ki a zsebemből a kezem, mert ott meleg van és nedves, meg még ki tudja milyen iszonyú dolgok. Ez csak olyan kis színes, de sokat mondó mellékszál mindenféle elfojtásokról, amelyek ím, most is, kormánypártilag is mennyire élénkek, mint a fentiekből is kiderült. Messzebbre az ügyben nem gondolnánk, pedig lehetne.
Visszatérve a jelenhez azonban, Magyar is megszólalt erről az egészről, meglehetősen frappánsan, újólag igazolva azt a tételt, hogy nem bírnak rajta fogást találni: „A miniszterelnök szellemi/erkölcsi hátországát jelentő Bayer Zsolt-Megafon-TV2-Deutsch Tamás négyes fogat övön aluli mélységekbe süllyedt (éhes disznó makkal álmodik).” – Delikát, azonban elkeseredve tapasztaljuk, ezek szerint elkezdődött az altesti politizálás kora.
Vagy csak kiteljesedett, nézőpont és gusztus kérdése ennek megítélése csupán. Nem is minősítenénk, csak egy sztorival utalnánk arra, hogy a szavazó népesség efféle befolyásolása balul is elsülhet. Mert emlékszem a Clinton-Lewinsky botrány idejére, amikor egy egyszerű magyar asszony, Lujza néni ítélte meg úgy az esetet a saját fülem hallatára, nem tudja, mi a baj, az amerikaiak most biztosan örülnek, hogy ilyen keménytökű elnökük van. Szóval, csak óvatosan.
Magyar Péter: Abszolút kontraproduktív volt a kormánymédia "övön aluli" támadása, ezen röhög a fél magyar internet / 2024.10.11. Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke azt mondta, amióta megjelent a kormánymédia "övön aluli" támadása, minden platformon több ezerrel nőtt a követői száma, úgy látja, 90 százalékban visszájára sült el a dolog, még a fideszes szavazóknál is. Jelezte, érti, hogy a miniszterelnök erkölcsi hátországát Bede Zsolt, Menczer Tamás, Bayer Zsolt meg Deutsch Tamás jelenti, de ők nem ezt tekintik mércének, nem akarnak ide süllyedni. Úgy véli, valószínűleg a miniszterelnöki kézfogásra jöhetett ez a reakció …
A tolvaj rohamosztagos / Készült: 2024.10.06 Ha nem tudnák, kire gondolt az ember a címben, amit adott a dolgozatának, megértenénk, mert nem lenne egyszerű ilyen alanyt találni. Lop is, meg katonák élin csattog, de megkönnyítjük a ráismerést, hogy Magyar Péterről volna szó. Igaz, más összetételekkel is operálhattunk volna, ahogyan a tegnapi tévészékház előtti tüntetés hellyel-közzel megjelent a közmédiában, de talán ez e legjellemzőbb, hogy mivel etetik a moszatokat.