Hírek

Orbán Viktor vándorcirkusza

Részletek: Készült: 2024. május 24. péntek, 09:53
Print; Találatok: 1719

varazsvgy Kiderült az is végre, hogy Orbán Viktor látja a jövőt. Azt nem tudtuk meg, hogy kártyavetésből, vagy üveggömb-nézegetésből szerzi az információit, de az nem szép dolog, hogyha tudja a sorsot, miért nem osztja meg velünk az ismereteit. Ez a fantasztikus képessége egyébként egy interjúból derült ki, amelyben az hangzott el „én látom azt, amit az emberek nem látnak”, illetve „tudom, hogy mi fog történni, és az átlagnál sokkal kevesebbet tévedek”.

Ehhöz képest semmit nem árul el a jövendőről, csak háborúzik itt nekünk. Emlékszünk viszont, amikor pályájának genezisén látta az oroszok hazamenetelét, amit az ő szava indított el, miközben azok már búsan poroszkáltak kifelé. A jövő és jelen egybeesett ekkor, de senki nem mondta a jósnak, így hazudni nem komilfó, nem ezért fizettünk, hogy csak a fekete macskát nézegessük. A második eset – amit megidézünk – szintén az oroszokkal kapcsolatos.

Amikor Putyin cimborája lerohanta Ukrajnát, és a világ elborzadt, a mi kedves vezetőnk, akárha napkeleti bölcs, rögtön az elején szintén a jövőbe látva nyugtatgatott mindenkit, nem kell izgulni, májusra mindennek vége lesz. Ez két éve volt, és most sincs vége, de nem tudtuk akkor, Orbánnak milyen információja van, ami másnak nincs, de ezek szerint semmije sem volt neki, és mint jós, megbukott. Miért hinnék akkor most neki, ugye.

Igaz, nem is mond semmit, így nagyot nem is tévedhet. Olybá tűnik azonban, amikor a háború gyors végét vizionálta, csak a vágyait vetíthette ki abban reménykedve, hogy Putyin májusra elfoglalja Ukrajnát, ő pedig pöffeszkedhet a győztes oldalán. Nem így történt, a reményei azonban ma is ugyanazok, ahogy tegnap Pressman nagykövet szavait idéztük, Orbán és a Fidesz az ukránok kapitulációját szeretné, kampány lévén azonban egyre hangosabban.

S álruhában, ezt el ne feledjük. Békegalambnak öltöznek, hogy félrevezessék a bávatagokat. Ott tartunk már, illetve ott tart a békegalamb-különítmény, hogy Orbán jobbkeze, a Szijjártó nevű organizmus tegnap e-mailt küldött szét a szerkesztőségek között, és ő is látta abban a jövőt, ami az, hogy – idézem – „június 9-én az emberek véget vethetnek a háborúnak”. Ez annyit tesz, ha azon a napon reggel Orbánra szavaznak, akkor estére elhallgatnak az ágyúk.

Ebből is kitetszik, a maga módján Szijjártó is ilyen üveggömbös manus bibircsókos arccal és elsötétített szobában, azonban amit mond, az nehezen elképzelhető, de az alavju népségnek megteszi. Az is, amikor – visszatérve Orbán interjújára – ilyeneket olvashatni: „Látom az előttünk lévő két-három olyan évet, ami a kivételesen jó évek közé tartozik majd Magyarország történetében”. Eddig ugye volt a legsikeresebb tíz, erre jön a kivételesen jó egypár.

Elképzelni sem tudjuk azokat az örömöket és a boldogság cunamilöketeit, amik várnak ránk, de a kedves vezető ezt nem hajlandó elárulni, hogy legyen majd nagy meglepetés. No most, ilyen munícióval járja Orbán titokban az országot. Lezárt utcákba beterelnek pár kiválasztottat, akiknek ilyesmiket delirál, tudva azt, hogy a közönség úgy lett kiválogatva, hogy még véletlenül se vonják kétségbe, amit mond, és ne dobják képen záptojással.

Amióta ez az országjárás zajlik, azóta csodálkozunk, hogy mi értelme van ennek. Kampány névre hallgat a roadshow, de annak nehezen nevezhető, mert a kampány alapfogalmainak nem felel meg. Ez legyen Orbán és a stábja baja, az országé úgy nagy általánosságban az, hogy hisznek egy ilyen kóklernek, aki már annyi konkrétumot sem bír mondani, amennyivel segget lehetne törölni. Helyette ilyen jövőlátással szórakoztatja az egybegyűlteket.

És ez az egybegyűlés az érdekes igazán. Mert ugyan nem mi fedeztük fel, de akadt olyan, aki nem sajnálta az időt, azaz, Orbán kampányolása során nem volt rest, és a közönség arcaira is figyelmezett. Tőle tudjuk, és ezután majd magunk is figyelünk rá, hogy ezeken a gyűléseken nemcsak Orbán arca állandó, hanem bizonyos százalékban a közönségé is, lépjen színpadra (manézsba) bárhol is az országban a kedves vezető.

Ebből pedig az fakad, hogy nem csak ő utazik, meg a TEK és más biztonsági felszerelések, hanem a klakőrök hada is, mint valami vándorcirkusz, fellépve különböző városokban ugyanazzal a műsorral, semmit nem bízva a véletlenre. Azt eddig is tudtuk, hogy a Fidesz a buszoztatás nagymestere, ha tömegre van szüksége, azt azonban nem, hogy immár a rajongók is állandó szereplők, és így most már csak a zenebohóc van hátra.

Röhej az egész, és az a tragédia, hogy még így is győzni fog. De nem mindegy, mennyire. A tőlünk már most is elég távol lévő Európából olyan hangokat hallani, ha a Fidesz (Orbán) most is túlnyeri magát, akkor a magyarokkal nem érdemes foglalkozni, mert azt szeretnék biztosan, amit most kapnak. Igazuk van, nem érdemes velünk foglalkozni, ha egy ilyen – fentebb idézett – kampány után is a Fideszre szavazunk. Ennél többet pedig fölösleges mondani már.

Cikk: http://rezeda.blogin.hu/2024/05/24/orban-viktor-vandorcirkusza/

Kapcsolódó cikkeink:

Atomvillanás, békeácsorgás / Készült: 2024.05.11
Mondhatni, szerencse, hogy a Magyar Nemzet nevű nyomdaipari terméket alig is olvassák, mert aki viszont igen, az komoly mentális és kognitív fenyegetéseknek van kitéve. Mint ahogyan Budapest is Putyin atombombáinak, ha nem győz Orbán. Ha most azt tetszenének gondolni, hogy ennek a Kázmérnak elment az a kevés, maradék esze is, protestálni volnék kénytelen, rámutatva az egy igazságra: nem nekem. Én is csak áldozat vagyok.

Ezerszer annyi béke / Készült: 2024.04.29
Kocsis Máté szerint már megint az imperialisták fenyegetik hazánkat – illetve csak őket -, mert ahogyan fogalmazott az aranyhaltulajdonos: „a külföldi finanszírozók most is háborúpárti baloldali kormányt akarnak Magyarországon”. Illetve bővebben: „a mögöttük állók szándékai, a külföldi finanszírozók céljai ugyanazok, a jelenlegi háborúellenes magyar kormány megbuktatása, vagy meggyengítése”.

A Fidesz vándorcirkusza / Készült: 2022.01.23
Fekete Péter, Orbán kegyelméből államtitkár, az Esterházy Péter és Gitta Könyvtár pénteki átadóján elkezdett turkálni a motyójában, és egyszer csak egy futball labdát szedett onnan elő. Ezt a Petőfi Irodalmi Múzeumból, hozta, ahová Esterházy Péter kapcsán került, annak katalogizált eleme és darabja. S miközben a labdát mutogatta, megígérte, hogy innen is elvisz majd valamit máshová, semmi sincs tehát biztonságban tőle sehol. Hurcolássza a dolgokat az országban szanaszét.

A Szijjártó vándorcirkusza / Készült: 2021.08.12
Harminchárom lélegeztetőgépet vitt piros masnival átkötve Mongóliába Szijjártó külügyminiszter, s ezt úgy logisztikázták össze, hogy három repülőre legyen szükség. Ez a kötelék egy megszálló deszantos egységet is szállíthatott volna magával, ámde nem vitt. Mit cipelt akkor a három röpcsi? Tehetnők fel az értelmetlen kérdést, de nem tesszük, mert tudjuk, hogy harminchárom lélegeztetőt és a Szijjártót rejtette a gépek gyomra. Elsőként, hogy azért el ne feledjük, rögzítsük a jegyzőkönyv számára, hogy az adófizetők pénzén vásárolt, mellékszálként – ami tán a fővonal is lehet majd az ítélet meghozatalakor – tizenhatezer lélegeztetőből gazdagodott meg pár kiválasztott.

Vándorcirkusz / Készült: 2021.06.02
„Minden év márciusában egy ágrólszakadt cigánycsalád vert sátrat a falu végén, és sípok, dobok fülsiketítő lármájával hirdette a legújabb találmányokat. Először a mágnest mutatták be. Egy testes, torzonborz szakállú, verébkezű cigány, aki Melchiades néven mutatkozott be, harsány hangon bocsátotta közszemlére a macedóniai alkimista bölcsek nyolcadik csodáját, ahogy ő nevezte. Két fémrudat hordott házról házra, és mindenki rémülten látta, hogy az üstök, fazekak, parázsfogó vasak, tepsik leesnek a helyükről, a fa kiszakadni kívánkozó szögek és csavarok elszánt igyekezetétől recseg, a régóta elkallódott tárgyak is sorra előbújnak onnan, ahol a legjobban keresték őket, és eszeveszett kavarodásban vonszolják magukat Melchiades bűvös vasai után. – A dolgoknak is megvan a maguk élete – hirdette a cigány érdes kiejtéssel –, csak fel kell ébreszteni a lelküket.”