Hírek
The Hill: Orbán Moszkva-barát politikai döntéseinek nagy ára van
- Részletek
- Készült: 2023. május 14. vasárnap, 10:01
- Találatok: 1751
A főleg amerikai belpolitikával, a kongresszussal és a szenátussal foglalkozó washingtoni lapban Sydney Duckor, az Amerikai Külpolitikai Tanács elnevezésű washingtoni intézet kutatója írt cikket rólunk. Róla.
Orbán a maga meghirdette „illiberális demokrácia” követésével elidegenítette magától Európát, s politikájával országát a szabad államok közül a „részben szabadok” közé juttatta. Az EU jogi eljárásokkal való fenyegetései és a visszatartott támogatások ellenére olyan törvényeket vert keresztül, amelyek meggyengítették az Alkotmánybíróságot, erodálták a sajtószabadságot, elnyomta az ellenzéket és leépítette a fékeket és ellensúlyokat. Mi több, nem egyszer semmibe vette a transzatlanti rendszert azzal, hogy partnerségeket épített azzal szemben álló rezsimekkel.
Orbán 2010 óta különösen szoros kapcsolatokat ápol Moszkvával. Vezetése alatt Magyarország Oroszország EU-ba nyíló ablaka lett, Moszkva elleni uniós szankciókat blokkolt, hallgatott, amikor Moszkva szuverén területeket annektált és tudatosan orosz dezinformációt és propagandát terjesztett – és terjeszt ma is (aszerk.) – odahaza és külföldön. 
Orbán eltérése a NATO és az EU konszenzusától különösen szembetűnővé vált Oroszország Ukrajna elleni támadását követően. A magyar kormányfő ugyan több mint egy évtizedig igyekezett mindkét kapura játszani, de hazai üzenetei és külpolitikai megközelítése mutatja, hogy
valójában a nyugati demokratikus érdekek szabotőre.
Decemberben blokkolta a Kijevnek nyújtandó eddig legnagyobb, 20 milliárd dolláros uniós segélyt – az EU vezetőinek mélységes frusztráltságát váltva ki ezzel, továbbá sokáig húzta a svéd és a finn NATO-csatlakozás ratifikálását, olyannyira, hogy a szóban elhangzott támogatás ellenére Svédországról még a mai napig nem szavazott a magyar parlament.
Közben odahaza Orbán szövetségesei a nem annyira független sajtóban folyamatosan tolják az orosz dezinformációt és propagandát, beleértve a Kreml azon narratíváját is, amely szerint „az Egyesült Államok új háborút akar indítani”.
Orbán Moszkva-barát politikai döntéseinek nagy ára van, kormányát a szó szoros értelmében páriává tette Európában az Ukrajnával kapcsolatos egység háttere előtt.
A térség sok országa az orosz fennhatóság alatt szerzett tapasztalatai alapján az ukrajnai konfliktust és az Oroszország jelentette fenyegetést egzisztenciális veszélynek tekinti. Orbán háborúval kapcsolatos magatartása súlyos károkat okozott Budapestnek a szomszédaival, így Csehországgal, Szlovákiával és Lengyelországgal fenntartott kapcsolataiban. Olyannyira, hogy a Visegrádi Négyek védelemmel foglalkozó csúcsértekezlete tavaly elmaradt, és a cseh külügyminiszter élesen megjegyezte:
„Igen sajnálatos, Magyarországnak fontosabb az olcsó orosz olaj, mint az ukránok vére”.
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egy másik alkalommal kijelentette:
„Lengyelország és Magyarország útjai elváltak”.
Nem kizárt, hogy ha a háborúnak egyszer vége lesz, a budapesti és más, főleg kelet-európai kormányok közös jobboldali nézetei elősegítik majd a kapcsolatok felélesztését. Ám minél tovább ragaszkodik Orbán a Kreml-barát és Ukrajna-ellenes pozíciójához, annál valószínűbbé válik, hogy a károk helyrehozhatatlannak bizonyulnak.
No de hová fordulhat Orbán szövetségeseket keresve?
Bizonyos, hogy az unión belüli szövetségek a preferáltak. Orbán maga ismerte el, hogy Magyarország gazdasági prosperitása „az uniótól függ”. Ezét az lenne a logikus, ha Orbán az EU-n belüli jobboldali vezetőkkel igyekezne szövetségre lépni, de könnyen lehet, hogy az Ukrajnával kapcsolatos magatartása ezt megakadályozza. Emellett azonban a magyar politikus körülnézhet az EU-n kívül is, a Közel-Keleten és Ázsiában, és ezek a törekvések új kihívásokat jelenthetnek a Nyugatnak.
Fotó: Szijjártó Péter/FB
Ha Budapest ilyen periferiális stratégiát követ majd, akkor főleg Kína és Törökország jön számításba. Ez természetes szövetségessé teszi Orbán számára, ahogyan a magyar miniszterelnök mondta, „stratégiai partnerré, amelyet minden magyarnak tisztelnie kell”. Orbán világosan kifejezésre juttatta, hogy erősíteni akarja a magyar-török kapcsolatokat, és erősen harcolt azért, hogy felhígítsa az EU Ankarát a szíriai behatolás miatt bíráló állásfoglalását. Emellett Budapesten kívül egyetlen további NATO-tagként Törökország akadályozza Svédország NATO-csatlakozását. Mindazonáltal Törökország a belpolitikában bekövetkezett tekintélyelvű fordulat ellenére stratégiai partner és NATO-szövetséges maradt. Ezzel szemben Kína az Egyesült Államok és a Nyugat riválisa, ezért Orbán Kínával való enyelgése különösen zavaró.
Fotó: Orbán Viktor/FB
A Kínával kapcsolatos nyitott kapuk politikája Magyarországot viszonylagos kívülállóvá teszi abban a feltörekvő Európában kialakulóban lévő konszenzusban, hogy a Kínával való partnerség veszélyeket rejt. Orbán kormánya kölcsönöket vesz fel a Kínai Kommunista Párt által finanszírozott projektekre, sokmilliárd dolláros kínai egyetemet szándékozik építeni Budapesten, lehetővé tette a Huaweinek, hogy hogy Magyarországon építse fel európai logisztikai bázisát, és elfogadott egy a Kínai Egy Övezet (Egy Út) program keretében készülő országközi vasútvonal építésére vonatkozó kínai ajánlatot.
Orbán kormánya a hazai tiltakozások ellenére sem adja fel a tervet, és Orbán Pekinghez fűződő kapcsolatainak vonala világos:
Budapest az európai biztonság számára a trójai faló.
A kínai tisztségviselők nem véletlenül hangsúlyozzák, hogy országuk „mindig is jó testvérnek tekintette Magyarországot”. A Kínai Kommunista Párt bizonyosan ki akarja használni azt, hogy Orbán nem lojális a NATO-val szemben, amint ezt Oroszország is tette. Akárcsak Moszkva esetében, Orbán megtöri az európai konszenzust, amikor kinyilvánítja: Magyarország nem fog támogatni semmiféle olyan korlátozást, amely a Kína és Közép-Európa közötti együttműködést érintené.
Fotó: MTI
Orbán opportunista szövetkezése a Nyugat ellenfeleivel máris jelentős feszültségeket okoz az EU-ban és a NATO-ban. Orbán maga fejtette ki, hogy „Magyarországnak el kell gondolkodnia azon, hogy milyen kapcsolatokat tud kiépíteni és fenntartani Oroszországgal a következő 10-15 évben”. Amennyiben Budapest ezt a politikát folytatja, és túlmegy a Moszkvával fenntartott, jelenlegi kiváltságos kapcsolatain, a potenciális partnerei várhatóan újabb aggodalmakkal számolhatnak majd a transzatlanti biztonsági erőfeszítésekkel kapcsolatban – figyelmeztetett a kutató.
hvg.hu
Kovács Zoltán államtitkár reagált arra, hogy Zelenszkij a Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról beszélt / 2023.05.14.Magyarország kormányzati kommunikációért felelős államtitkára reagált a Washington Postban megjelent cikkre. - Hogyan lehetséges, hogy Ukrajna egy NATO-ország ellen szervezkedik?? - tette fel a költői kérdést (angolul) a twitteren Kovács Zoltán kormányzati kommunikációért felelős államtitkár …
nepszava.us
Az ukránok jogosan robbantanák fel a Barátság-kőolajvezetéket, amellyel Orbán az orosz hadsereget finanszírozza / 2023.05.14.Orbán oroszpárti politikája veszélybe sodorhatja Magyarországot, miután az orosz kőolaj- és földgáz vásárlásokkal (és a paksi atomerőmű orosz bővítésével) Orbán a háború egyik fő finanszírozója, az európai szankciók Magyarországra kiterjedő elutasításával a háború részese - Képmutatás felháborodni azon, ha az ukrán elnöknek eszébe jut, hogy az oroszoknak ezt a bevételi forrását elvágja. Teljesen megalapozott és jogos elgondolás, amit eddig nyilván csak azért nem tettek meg, mert Magyarország az EU és a NATO tagja, s nem akarták ezzel a nyugati egységet megbontani. De ez árt Ukrajnának. Orbán ezzel egy tömeggyilkos háborút finanszíroz, emberek haláláért felelős. Ehhez képest a hazug békeszólamai csak orosz olajat jelentenek a tűzre, mert az orosz haderő finanszírozása mellett az ukrán fegyverletétel követelésére akarja rávenni a Nyugatot … Zelenszkij ukrán elnök felvetette, hogy felrobbanthatnák a Barátság kőolajvezetéket - 2023.05.14. - Amerikai hírszerzési jelentések szerint a Barátság kőolajvezeték felrobbantásáról és a magyar ipar romba döntéséről beszélt Zelenszkij ukrán elnök még februárban. Erről a Washington Post írt a birtokába jutott katonai iratok alapján. Az információkat az amerikai védelmi minisztérium nem cáfolta. Rácz András Oroszország-szakértő úgy reagált: ez az eset is bizonyítja, hogy Ukrajnát nagyon zavarja a magyar kormány Kreml barátsága. - Link: //rtl.hu/hirado/2023/05/14/volodimir-zelenszkij-baratsag-koolajvezetek