Hírek
Az Ili nénik kora
- Részletek
- Készült: 2022. november 14. hétfő, 14:17
- Találatok: 1669
Előttem állt a pénztári sorban a néni, aki olyan volt, mint akármely néni az utcából. Nekik a hátukra van írva a sorsuk, ha mögöttük áll ez ember a pénztári sorban. Ott rajzolódik ki a kopottas kabátjukon, amin átüt a csontjuk, oda van írva a fura kalapjuk alól elővillanó hajukra, amire ráférne a fodrász, és ott türemkedik ki az ereken, amelyek duzzadnak a kosarat tartó kezükön májfoltokkal, a halál stigmáival, ahogyan állnak a sorban az ember előtt örök idők óta, és mindig is ott lesznek, ha magunk már nem is. Viszont mégis, amiként mennek a sorban előre, akképp haladnak ki az életből, s ahogyan kosaruk tartalma mutatja, nem is akarnak ők már hosszabb időre berendezkedni itt.
Vagy csupán nincsen rá módjuk. Azon a napon éppen, amikor előttem állt ez az áttetsző ember, Németh Szilárd szükségét érezte valami miatt, hogy tudassa velünk, egyben saját magával úgyszintén, és egyszersmind jelentkezzen piros pontért a Fidesz-ellenőrzőjébe, mennyi mindent tett ő, a pártja és személyesen maga Orbán Viktor érettünk. Ez a halmaza az a világegyetemnek, az egész végtelen Univerzumnak, aki velünk kel és fekszik, sorsunk jobbításán serénykedik megállás nélkül. És ők azok is, akik nem győzik a képünkbe dörgölni az érettünk való folyamatos jóságukat. Kis ábrát készített a hurkás ujjaival Németh Szilárd, és mutatta a jótéteményeket mind. 
Nem sorolnám az egészet, mert ránézve a kis ábrára, az emberben az kezd keringeni, méltatlan az életre vagy élhetetlen, ha egyfolytában úgy érzi, hogy őt kiváltképp és személyesen veri az Isten. Így lesz a teremtő kiválasztott és sajátosan elkényeztetett gyermeke, de mielőtt elbízná magát a kitüntetett szerepben, látja ám, nincs is egyedül ezzel a veréssel, mert például halad a sor előre a pénztárnál, és egy új fénytörésnél látszanak a néni kabátján a nyomok, amelyeket az Isten husángja hagyott. Kipakol a néni a futószalagra valami pár szem krumplit, és a hentes által gondosan becsomagoltan két csirkemájat, s bár jó szorosra van húzva a zacskó szája, de lötyögnek benne a csirkealkatrészek. Szólongatják Németh Szilárdot.
Ő azonban nem érkezik. Fontosabb dolga akad, épp megvéd minket, ami más alakban is megmutatkozik. Mert meglátva ott a futószalagon a két csirkemájat, eszembe jut a szintén aznapi hír, hogy egyes boltokban a nagyszerű árstop miatt kialakult helyzetben a magyari népek fejenként és egyszerre már csak két tojást vehetnek. Feltéve, ha futja rá nekik. A néninek nem biztos, hogy telne rá, ez a két csirkemáj is maga a dőzsölés, ha Ili nénire gondolok abból az időből, amikor nagy valószínűséggel Németh Szilárd még a világon sem volt, és nem volt módja megvédeni senkit. Ili nénin, a nagyanyai nagynénémen – ami rokonsági fokra nálam nincsen jelző – például nem segített, és ő úgy is járt.
Volt egy mutatványa, amikor egy tojásból készített rántottát és galuskát is egyben, ami eledelekkel aztán eltelt. Ő volt az, aki egy szatyor krumplival kihúzta a telet, és nagy valószínűséggel nem is fűtött. Ili néni ilyképp megelőzte a korát, olyan tudása volt, amire a maiaknak lenne égető szüksége, de nem biztos, hogy rendelkeznek vele. Ili néni szemüvegén át a két csirkemáj a mohóság főbenjáró bűne. Ha ma vehetne két tojást a boltban, kamaszlányosan röhögné képen az eladót, és vinné azt az egyet, Ili néni a mai világban az élet császára lehetne. Taníthatná Orbán egyetemén a túlélési technikákat, a hogyan ne haljunk éhen a NER-ben címmel, özönlenének a nyugdíjas vagy homeless hallgatók.
Ez a néni viszont itt előttem a sorban egyáltalán nem tűnik ilyen hedonista alaknak, aki nem tud betelni az élet által nyújtott anyagi örömökkel. Sírnivalóan kapirgál a koszlott pénztárcájában, hogy az embernek a szíve készülne megszakadni, de egy egész világ kínját úgysem lehet magunkra venni. most, amit előadtam, csak egy rövid svenk volt az életünkből, s látják, milyen szordínós mélasággal meséltem el, holott voltaképp azt mondtam: Orbán Viktor takaroggy. Ha viszont valaki azt hányná a szememre, hogy az én Ili nénim idején ő sem volt, tehát nem tehette tönkre az életét, annak azt felelem: az igaz. De nem is mondta senki neki azt, milyen jó dolga van, és ez azért nagy különbség. Tán a legnagyobb.