Hírek

Európa egyik legalacsonyabban képzett országává csúszik le Magyarország

Részletek
Készült: 2022. október 22. szombat, 11:13
Print 
Találatok: 2118

000_32fr2tmtEgy ország gazdasági fejlettsége szoros összefüggésben áll a lakosainak a képzettségével. Ezt azonban nehéz mérni, hiszen az iskolában töltött évek, az oktatás minősége, a felnőttképzés mellett az innovációhoz való hozzáállás, a vállalkozási kedv is nagyban befolyásolja, hogy az emberek mennyire tudják a megszerzett tudásukat hasznosítani. 

A világ országainak egy főre jutó GDP-jét és az oktatásban töltött időt azonban egy grafikonon ábrázolva teljesen egyértelműen látható, hogy nem lesz egy országból igazán fejlett és tehetős, ha a polgárai nem járnak eleget iskolába. Ehhez pedig elengedhetetlen, hogy minél többen szerezzenek felsőfokú végzettséget. Az összefüggést részletes tudományos elemzések is megerősítik.  
Régiós szinten is lemaradó magyar tudásszint
Az egyik leginkább elfogadott mutatószám egy ország humán képességeinek mérésére az ENSZ által számított emberi fejlettségi index (HDI). Ez a születéskor várható élettartamot, a oktatásban töltött időt és  GDP-t veszi alapul. Magyarország ebben nem áll jól: a 46. helyezés azt jelenti, hogy az EU tagok közül csak az 53. helyen álló Románia és a 68. helyen álló Bulgária áll mögöttünk. Magyarországon ez a mutató a török és argentin értékkel esik egybe, az elérni kívánt Ausztria és Németország pedig nem igazán kerül érdemben közelebb. Egyre távolabb kerülünk viszont a régió sikeres országaitól: 1990-ben még a cseh HDI 97 százaléka volt a magyar, 2021-ben már csak 81 százaléka.
 
A magyar HDI adatok eredménye nem csoda az oktatásra fordított kiadások csökkentése és az oktatás már sokszor, részletesen megírt rossz minősége miatt. A legtöbb nemzetközi felmérésből az alap- és középfokú oktatás hiányosságait szokták kiemelni, pedig a hazai felsőfokú oktatással is sok probléma van.
Eltűnő egyetemisták
A talán leglátványosabb probléma, hogy a Fidesz kormányzásának köszönhetően jelentősen csökkent a diplomások aránya az EU-átlaghoz hasonlítva. 
Magyarországon a harmadik legalacsonyabb a diplomás fiatalok aránya az Európai Unióban.
A 2021-es adatok alapján a 25-34 év közötti magyar fiatalok 32,9 százalékának volt diplomája, ennél csak a román 23,3 és az olasz 28,3 százalék alacsonyabb. Megelőzte azonban hazánkat Bulgária is (34,9 százalék). A magyar visszaesés azért fájó, mert 2010-ben, a Fidesz kormányra kerülésekor még kilenc jelenlegi EU tagországban volt alacsonyabb a fiatal diplomások aránya, 2021-re már csak kettőt sikerült megelőzni. Mivel egy tíz éves korcsoportot ölel fel a felmérés, és továbbra is rendkívül kevesen járnak a felsőoktatásba az emelkedő tandíjak, a kormány a tanulást nem ösztönző politikája miatt, jó eséllyel
néhány éven belül Magyarország lesz az unió legalacsonyabb képzettségű országa a munkavállalóknak kiemelten fontos fiatalok körében.
Regionális szinten még nagyobbak a különbségek. Észak-Magyarország például a 25-64 évesek körében elérhető adatok alapján a 20. legkevésbé képzett régió Európában az Eurostat 2021-es adatai alapján. Ez a mutató a felsőfokú képzettséggel rendelkező lakosságot mutatja meg.  Nem is csoda, ha a jelentős környezeti terheléssel, alacsony hozzáadott értékkel és bérekkel jellemezhető  beruházások találják itt meg a számításaikat, mint a BMW és a CATL kínai akkumulátorgyár. 
 
 

444.hu
Önálló minisztériumot, hozzértő kormánybiztost, azonnali béremelést, szabad tankönyvválasztást követel a PSZ / 2022.10.22.
A Pedagógusok Szakszervezete nem hagyja, hogy „a jövő nemzedékét feláldozza a magyar kormány”. Gulyás Gergely a kormányinfón reagált: baloldal. - Közleményt adott ki a Pedagógusok Szakszervezetének kongresszusa szombaton, amelyben összefoglalták a követeléseiket. Ebben a PSZ arra kéri a kormányt és a parlamentet, hogy állítsa vissza az oktatásban dolgozók sztrájkjogát, és fejezze be a pedagógusok megfélemlítését – jelenti az MTI. Gulyás Gergely a szombati kormányinfón reagált is a követelésekre …