Hírek
Ezermilliárdok érkeznek Brüsszelből - a NER-nek
- Részletek
- Készült: 2021. február 03. szerda, 16:15
- Találatok: 2345
A kormány a legnagyobb titokban költene el 5700 milliárd forintot az uniós helyreállítási alapból, a Brüsszel által kért konzultációknak nyoma nincs.
A magyar kormányfő a múlt év végén látszólag azon ügyködött, hogy megtorpedózza az Európai Unió (EU) 2021-ben kezdődő hétéves költségvetését, illetve a külön létrehozott közös Helyreállítási Alapot, holott már decemberben kész tervekkel rendelkezett kormány az alap hazai elköltéséről. A kormány januárban meg is küldte az Európai Bizottságnak (EB) az előzetes terveit, mint az kiderült az uniós pénzügyminiszterek januári tanácskozásán. A végleges programok tartalmáról minden tagállamnak április végéig kell megállapodni Brüsszellel, addig a Bizottság elvárásai szerint széles körű társadalmi párbeszédet kell szerveznie a felhasználás mikéntjéről. Idehaza teljes a csönd, nyoma sincs annak, hogy a kormány a több ezer milliárdos pénzköltés társadalmi vitájára készülne, úgy tesz mintha az rajta kívül másokra nem is tartozna.
A kabinet a kormányzati pályázati portálon nyilvánosságra hozta az előzetes terveket, s ezek szerint az általuk kidolgozott programok forrásigénye 5760 milliárd forint lenne. 
Az elosztás részletezése szerint Magyarországnak 7,2 milliárd eurónyi támogatás (2600 milliárd forint) és mintegy 10 milliárd eurónyi (3600 milliárd forint) kedvezményes hitel jutna, vagyis a számok alapján a kormány kalkulál helyreállítási alap hitelrészével is, bár korábban maga a miniszterelnök nyilatkozott úgy, némi fennhéjazással, hogy Magyarország nem szorul rá erre a hitelre. A helyreállítási alapból lehívható pénzeket csak olyan célokra fordíthatják a tagállamok, amelyek egybevágnak az EU célkitűzéseivel, a zöld gazdasággal, a digitalizációval, a klímaváltozás elleni harccal.
Az elosztás részletezése szerint Magyarországnak 7,2 milliárd eurónyi támogatás (2600 milliárd forint) és mintegy 10 milliárd eurónyi (3600 milliárd forint) kedvezményes hitel jutna, vagyis a számok alapján a kormány kalkulál helyreállítási alap hitelrészével is, bár korábban maga a miniszterelnök nyilatkozott úgy, némi fennhéjazással, hogy Magyarország nem szorul rá erre a hitelre. A helyreállítási alapból lehívható pénzeket csak olyan célokra fordíthatják a tagállamok, amelyek egybevágnak az EU célkitűzéseivel, a zöld gazdasággal, a digitalizációval, a klímaváltozás elleni harccal.Az 5760 milliárd forintos keret harmadát, vagyis 1900 milliárdot, a kormány közlekedésfejlesztésre, az egészségügyre pedig az egy hatod részt, azaz mintegy 950 milliárd forintot fordítana. Az elmúlt napokban az is kiderült, hogy az állami finanszírozásból alapítványi fenntartásba terelt felsőoktatás feltőkésítésére, támogatására az alapból a kormány 1500 milliárd forintot költene. Ezek lennének azok a prioritások, amelyekről már réges-rég széles körű társadalmi vitának kellene zajlania.
A magyar kormány kilenc területre költene, ezek a demográfia-köznevelés, egyetemek, elmaradott települések, vízgazdálkodás, zöld közlekedés, zöld energia, körforgásos gazdaság, digitalizáció, illetve az egészségügy.
A Demográfia alprogram keretében a kormány szerint egy „olyan új, átfogó reform elindítására van szükség, amely biztosítja a családok számára a megerősített intézményi és szociális hálót”. Egy logikai bakugrással a következő mondatban már arról van szó, hogy ez a „megerősített intézményi és szociális háló a gyermek- és ifjúsági táborok fejlesztésével érhető el, mivel ezek a táborok hozzájárulnak a korai iskolaelhagyás mértékének csökkentéséhez”. Mint közismert a kormány gyermeküdültetést korábban már kiszervezte baráti alapítványokba, most azt tervezik, hogy az egyetemi alapítványokhoz hasonlóan ezekbe a NER-közeli táboroztatási alapítványokba folyassák az uniós pénzeket. A köznevelést érintőlegesen említve a digitális tartalmak fejlesztését tervezik, vélhetően ezt is Fidesz által már elfoglalt tankönyvfejlesztő és egyéb tűzközeli cégek kaphatnák.
A Felzárkózó települések alprogramban a kormány a 300 leghátrányosabb helyzetű település komplex fejlesztését ígéri: a program a gyermekszegénység, az egészségügyi-szociális elmaradottság, a foglalkoztatási problémák felszámolását ígéri. Az egészségügyi alprogramban sokadszorra is a kórházi és szakorvosi ellátások csökkentést célozzák meg, a háziorvosok szerepének növelésével. A modernizációs intézkedéseknek szerves része a humán közszolgáltatások digitális átállásának támogatása is, akármit is jelentsen ez.
A digitalizáció a versenyképesség fejlesztésében is komoly szerepet kaphat, részint a cégeknél, másrészt a közigazgatásban és az oktatásban is. Ennek érdekében támogatnák a gigabites sebességre képes hálózati infrastruktúra kiépítését olyan területeken, ahol ez üzleti alapon nem megoldható, de szó van az anyagban a mesterséges intelligencia oktatás-képzés bevezetéséről is.
A Helyreállítási Alap forrásainak harmada menne a zöld közlekedésre: a közúttal szemben az országos és a városi (hév, metró, villamos) vasúti közlekedés előnyösebb helyzetbe kerülne, de forrásokat szánnak a zöld buszok beszerzésére is. A programban számolnak a fővárosi régió vasúti teherforgalmának felértékelődésével, ennek kapcsán utalás szinten tervbe veszik fővárost elkerülő vasúti V0-vonal megépítését - ez utóbbi szintén a NER-építőipari cégeinek jelenthet busás megrendeléseket.
Kormányzati közműálmok
A közművek kapcsán az anyag elemenként már bejelentett, többnyire uniós támogatásokhoz kapcsolódó fejlesztési elképzeléseket sorol. Ezek közé tartozik, hogy a megújulóenergia-alapú erőművek változékony termelése jelentős hálózati beruházásokat igényel. (Igaz, az Orbán-kabinet ezen belül érdemben csak a napelemeket támogatja.) Az idén év elejétől érvénybe lépett, elvben a hazai energiaipar pénzéből működtetett Energiahatékonysági Kötelezési Rendszerről szintén csak csak annyit tudunk meg, hogy végcélja a lakóépületek fogyasztáscsökkentése. Ám az, hogy miként újítják fel otthonainkat már idéntől az energiacégek, itt sem derül ki. Szintén bejelentették már, hogy hátrányos térségekben uniós támogatásból segítenék lakóházak napelemekkel támogatott elektromos fűtését. De az új energiarendszerben fontos szerep hárulna a rugalmasabb rezsifizetést lehetővé tévő úgynevezett okos mérőkre is. Cél a közlekedési légszennyezés csökkentése is, amiben az anyag a kötött pályás közlekedés, valamint az elektromos hajtás szerepének fokozását hangsúlyozza. Utóbbit érvényesítik a buszpark fejlesztése terén is.
A tervekben felvillan néhány elem korábban részletesen kitárgyalt hulladékkezelési elképzelésekből is. Ennek lényege természetesen a szemét mennyiségének leszorítása, a válogatott gyűjtés, az ételadományozás, az újrahasználat és -hasznosítás ösztönzése, a másik oldalról pedig az illegális szemetelés elleni határozottabb fellépés, de a hasznosítókat a lerakásban és az elégetésben is ellenérdekeltté tennék. Az irat mindazonáltal nem utal sem a most megújított hatósági, sem a tervezett koncessziós rendszerre. Ellenben felmérnék a 2 ezer lakosnál kisebb települések szennyvízelvezetési kérdéseit. A "helyreállítási és alkalmazkodási terv" ugyanakkor a hazai ivóvíz- és csatornarendszer felújítási szükségletére egyáltalán nem utal, miközben ennek egyre sürgetőbb költségigényét iparági szakértők 3-10 ezer milliárd forintra teszik. A vízrendszerekről csak a mezőgazdasági területek – amúgy nem kevéssé fontos – öntözési kérdései, így a kutak kapcsán esik szó.
Nem teljesen visszhangtalan
Az Európai Bizottság – teljes joggal – megköveteli a kormányoktól, hogy az unió történetének több szempontból is úttörő jellegű mentőcsomagjának felhasználásról minden tagállamban széles körű körű konzultációi folytassanak. Ennek még idehaza sincs nyoma, bár nem maradt teljesen visszhangtalan az a 13 oldalas vázlat, amit a kormány feltett a széles közvélemény által nem gyakran látogatott kormányzati pályázati portálra.
Az anyag lassan két hónapja olvasható a portálon, ennek ellenére mindössze négy szervezettől érkezett vélemény az 5760 milliárd sorsával kapcsolatban, amiben nagy szerepet játszhat az is, hogy a kormány eddig nem erőltette meg magát konzultációval. Ennek ellenére véleményt fejtett ki a programokkal kapcsolatban a Magyar Természetvédők Szövetsége, az Egészségügyi Technológia és Orvostechnikai Szállítók Egyesülete, Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham), illetve a Cigány Szervezetek a Felzárkózásért Országos Szakmai Szövetség.
Az AmCham válaszleveléből kiderül, hogy a szervezet kifejezett kormányzati felkérésre véleményezte az anyagot – vagyis a kormányzat minimális erőfeszítéseket tesz a konzultáció érdekében – bár láthatóan ez a felívás eddig szűk körhöz jutott el. A kormány az elmúlt években több tízmilliárd forintot költött „nemzeti konzultációkra” olyan kérdésekben – bevándorlás, Soros-terv –, amelyeknek nem volt valódi tétje a magyar társadalomra és a kormányzat döntéseire, szemben az 5760 milliárd forintos uniós mentőcsomaggal, amelynek helyes felhasználása komoly lökést adhatna a magyar gazdaság és társadalom fejlettségi lemaradásának csökkentésben.Nem beszélve a nyilvános vitának azon melléktermékéről, hogy az önmagában csökkenhetné korrupciós lehetőségeket.
Ujhelyi István, az MSZP EP-képviselője is részletes elemzést tett közzé a témában a Facebook-oldalán.
