Hírek
A minisztériumban pontosan látják, hogyan dolgoztatják túl a magyar munkást
- Részletek
- Készült: 2019. január 18. péntek, 21:53
- Találatok: 1531
A Pénzügyminisztériumhoz tartozó Foglalkoztatás-felügyeleti főosztály 2018 első háromnegyed évében több mint 13 ezer céget ellenőrzött, és azt találta, hogy az ott dolgozó összesen majdnem 55 ezer munkavállaló 68 százalékát érintette valamilyen jogsértés. A helyzet egy év alatt nem nagyon javult, hiszen 2017 ugyanezen időszakában is 71 százalékos volt a jogsértett emberek aránya.
A hatóság (innen letölthető) jelentéséből kiderül, hogy a munkaügyi szabálytalanságoknak két fő iránya és terepe van: egyrészt az építőiparban és a vendéglátásban továbbra is a (be nem jelentett) feketefoglalkoztatás a legnagyobb probléma, a gépiparban és a feldolgozóiparban viszont a bejelentett munkavállalók túlfoglalkoztatása megy nagyon.
A rabszolgatörvénynek is nevezett, a túlórakeretet újraszabályozó jogszabálymódosítás fényében ez utóbbi most különösen érdekesnek tűnik. A hivatali jelentés konkrét példákon is bemutat néhány olyan trükköt, amelyből kiderül, hogyan lehet a szabályokat kijátszva, ügyeskedve elérni, hogy egy tipikus melós többet dolgozzon a megengedettnél.
Egy tolna megyei esetben például a munkáltató két recepcióst foglalkoztatott kéthavi munkaidőkeretben, egyenlőtlen munkaidő-beosztásban, de nem határozta meg a munkaidőkeret kezdő-és befejező időpontját. Mint kiderült, a munkavállalók később nem kapták meg két hónapra érvényes műszakpótlékukat és egyikőjüknek a munkaszüneti napra érvényes pótlékot sem fizették ki. A bérjegyzékre ugyanis nem vezették át a túlórákat.
g7.hu
Ötből két ember feketén dolgozik az építkezéseken / 2017.11.30.Öt nagyobb ágazatban több mint háromszázezer ember dolgozhat feketén Magyarországon. Miközben nő a feketemunka aránya, a felügyelet egyre kevesebb ellenőrzést tart. - Ahol a munkaügyi felügyelet vizsgálódni kezd, ott túlnyomó többségében találni fog szabálytalanságokat a magyar cégeknél, derült ki egy jelentésből, ami kedden jelent meg az NGM honlapján. Az ellenőrzött munkáltatók 71 százalékánál talált valami szabálytalanságot a minisztérium munkaügyi főfelügyelősége.
A munkaidő-beosztás hiánya egyébként a leggyakoribb szabálytalanság, és a hivatal úgy gondolja, hogy ennek hátterében egyrészt a jogszabályok ismeretének hiánya áll, másrészt viszont egyszerűen csak az, hogy a rendkívüli munkavégzést tüntetik el ezzel a módszerrel.
Nagyon sokszor fordul elő, hogy a munkaidőkeretben dolgozóknál (a fenti koknrét példához hasonlóan) a kezdő és a befejező időpontot nem rögzítik írásban. A munkavállaló számára így a gyakorlatban ellenőrizhetetlenné válik, hogy milyen mértékben foglalkoztatják túl, és azt sem tudja már követni, hogy ezért mennyi pénz járna neki. Nem mellesleg ez a gyakorlat az ellenőrzések elől is elbújtatja a ki nem fizetett túlórákat.
A másik tipikusnak mondható ügyeskedés az, amikor a munkáltató az egyszerűsített foglalkoztatás módszerét alkalmazza, de a munkással napi bérben állapodik meg, márpedig a napi bér függetleníthető a napi munkavégzés idejétől, tehát akár sokkal több is lehet, mint 8 óra.
A harmadik megoldás pedig a jól ismert részmunkaidős feketézés, amikor a dolgozót papíron részmunkaidőben foglalkoztatják, a valóságban azonban rendes munkaidőt tölt munkával, a különbözetet pedig zsebbe fizeti a mukaadó. 
Ennek fényében már nem is meglepő, hogy a rendkívüli munkavégzéssel kapcsolatos szabálytalanságból kevés akad. Ennek ugyanis részben az az oka, hogy a jogsértést hamis munkaidő-nyilvántartás vezetésével elbújtatják a munkáltatók.
Amikor egy-egy esetben mégis fény derül erre a szabálytalanságra, akkor viszont rendszerint nagyobb munkavállalói létszámot érint, és arról van szó, hogy a rendkívüli munkavégzés éves felső mértékét tömegesen túllépik. A vizsgált időszakban több mint 3 ezer ilyen munkavállalót talált a hivatal a gépiparban és a feldolgozóiparban.
Az anyag szerint döntő okok között van a szakképzett munkaerő hiánya is, ami jól rímel a túlóra-rabszolgatörvény körüli vitákra: a cégeknek láthatóan azért kellett túlfoglalkoztatni a munkásokat, mert annyira nincs már ember, hogy másképp nem lehet működtetni az üzemeket.
g7.hu
Összecsípték a méhek, hőgutát kapott a rovarirtó, tavaly 80-an haltak meg munkabalesetben / 2017.11.08.Siralmas a munkavédelmi helyzet, egyre nő az ezer munkavállalóra számított balesetek száma. - Az utóbbi négy évben csaknem félmillióval nőtt a foglalkoztatottak száma Magyarországon, így nem csoda, hogy a munkabalesetek száma is növekedést mutat. A Nemzetgazdasági Minisztérium Munkavédelmi Főosztályának jelentéséből azonban kiderül, hogy a helyzet sajnos az arányokat tekintve is romlik, mert az ezer főre számolt munkabalesetek száma is évek óta stabilan nő.
g7.hu
Most megnézheted, hogy be van-e jelentve a pincér a szemben lévő étteremben / 2017.11.18.Elkészítettük a feketén dolgoztató magyar cégek térképét. - Eddig is gondoltuk, hogy a fekete foglalkoztatás általános jelenség Magyarországon, de ha ránézünk az alábbi térképre, akkor még nyilvánvalóbbá válik. A NAV a napokban listázta azokat a cégeket és egyéni vállalkozókat, amelyeknél határozatban állapította meg a jogsértést, vagyis azt, hogy nem jelentették be a náluk dolgozóknak legalább egy részét.
Kapcsolódó cikkeink:
Egyetlen grafikon megmutatja, miért rabszolga a rabszolgatörvény / Készült: 2018.12.05
Ha úgy érzed, hogy több időt töltesz munkával, mint bármelyik Nyugat-Európában dolgozó kollégád, akkor valószínűleg nem csal az időérzéked. Megnéztük, hogy az unióban és Norvégiában mennyi a főállású dolgozók éves munkaideje órában számolva, és ebből kivontuk az adott országban érvényes szabadságokra és ünnepnapokra eső órákat. Így megkaptuk azt a rangsort, amely megmutatja, hogy mennyi az az éves alapmunkaidő, amelyre szükség esetén a túlórák rakódnak.