Ennek a rezsimnek a bukásáig nem változik a közmédia
- Részletek
-
Készült: 2018. december 20. csütörtök, 00:33
-
Találatok: 1491
„Semmi esély megváltoztatni a közmédiát, egyelőre mást nem igen lehet tenni, mint tudomásul venni, hogy ilyen a műsorszerkezet és -politika, s az alternatív nyilvánosságot kell használni” – mondja Böcskei Balázs politológus. Az RTL klub híradóját például a kormánypártiak közel háromnegyede is nézi heti rendszerességgel. Az IDEA Intézet igazgatója figyelmeztet: nem szükségszerű, hogy a közmédia reformjával induljanak el a változások.
Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő beszélt az elmúlt napokban számtalan interjújában – így a
Hírklikknek adottban is – arról, hogy elsőrendűen fontos a jövőbeli változások szempontjából a közmédia megváltoztatása. Portálunknak úgy fogalmazott. „A Parlamentbe választások útján kell bejutni, ahhoz viszont elengedhetetlen a kiegyensúlyozott média, olyan, amelynek nem az ellenzék rágalmazása, lejáratása a legfőbb célja, hanem olyan, amelyben az ellenzék is elmondhatja a véleményét. Ennél is fontosabb – és nehezebb is – elérni a propaganda leállítását...”
„A kormány testének fontos végtagja, de nem az Achilles sarka a közmédia” – így látja Böcskei Balázs, aki a Hírklikk megkeresésére azt persze elismeri, hogy rendkívül erős a szimbolikája, mert hogy a kormányzópártot képviseli a kommunikációjában. „A közmédia ennek a rezsimnek a bukásáig nem is fog változni, s nem a reformjától kell az ellenzéknek a csodát várnia” – figyelmeztet. Megváltoztatása nem realizálható cél – az ellenzéknek most ugyan volt egy erős politikai pillanata, de a valós politikai hatást a cél realizálása adná csak meg – fejtegette, hozzátéve: nem ez volt az utolsó ilyen reálisnak tűnő ügy „ilyenek vannak és lesznek is”.
A tiltakozók öt pontján (amelyet be szerettek volna olvasni a köztelevízióban) túlszaladt mind a politikai történés és igény, mind pedig az élet akkor, amikor az országgyűlési képviselők kijöttek az MTVA székházából – állítja Böcskei. Hiába bírálja a közmédiát az ellenzék. Ezt teszi immár nyolc éve, ám eddig sem volt és ezután sem lesz érdemi hatása magára a koncepcióra, a műsorszolgáltatásra, a tartalomra.
S hogy akkor mit tehet az ellenzék? – tettük fel a kérdést. A politológus szerint tudomásul kell vennie, hogy ilyen a műsorszerkezet és -politika, s az alternatív nyilvánosságot kell használnia. Ami biztos: a magyar ellenzék megújulását nem szabad a közmédia reformjától várni, nem szükségszerű, hogy abból induljanak el a folyamatok. „Az ellenzéki oldalnak 2,5 millió szavazója van, inkább a politikai együttműködésre kell koncentrálni, s kihasználni az alternatív források kínálta lehetőségeket. Példaként említette, hogy a kormánypárti szavazók 72 százaléka hetente legalább egyszer nézi az RTL híradóját.
Kérdésünkre, hogy akkor hiábavaló volt-e szerinte az elmúlt napok történés-sorozata, Böcskei úgy reagált: a politikai hatást nehéz most bemérni, de az ellenzék politikai irányának a szempontjából jelentőséggel bírhatnak az elmúlt napok: „fontos és eddig hiányzott a szimbolikuson is túlmutató jelentős együttműködési kultúrajavulás, ami végbement, mégpedig a kölcsönös elismerés jegyében. Ha valamiért érdemes volt végigcsinálni az elmúlt napokat az ellenzék számára, akkor ez az” – szögezte le.
Rákérdeztünk a politológusnál arra is, hogy mire számít. A válasza: kérdés, mi a következő ügy és téma, ugyanis az ügy vagy téma tartalma szabja majd meg az együttműködés szintjét és szorosságát. A rabszolgatörvény kapcsán például a pártok már mindent megtettek, amit tehettek, most a szakszervezetek lennének soron, de azok megosztottak, inaktívak vagy NER-kompatibilis állapotban vannak.
S mi lehet a következő ügy, téma? „Bármennyire is nem illik erről beszélni: a realizálható cél az önkormányzati választásokon az esélyek maximalizálása. Ez reálisabb, mint például az Európai Ügyészséghez való csatlakozás elérése, ami nagyjából pontosan annyira realizálható cél, mint a közmédia műsorának a megváltoztatása. Azaz nulla – húzta alá Böcskei Balázs, hozzátéve: ezzel együtt is érdemes folytatni az aláírásgyűjtést, mivel az politikai hasznot hozhat, választói aktivitást generálhat és adatbázis-képzőnek sem az utolsó, amellett, hogy mozgósító ereje van. „De ez azért nem politikai innováció” – tette hozzá.
www.atv.hu / videó
Kordás László - Lesz sztrájk? / 2018.12.19.
A műsorvezető Krug Emília.
www.atv.hu / videó
Fekete-Győr András - Folytatódik a tüntetéssorozat / 2018.12.19.
A műsorvezető Krug Emília.
www.atv.hu / videó
Pető Péter és Somogyi Zoltán / 2018.12.19.
A műsorvezető Krug Emília.
Kapcsolódó cikkeink:
Anyák, apák, jézusok / Készült: 2018.12.18
Papp Dániel, az MTVA vezérigazgatója, aki azzal nyerte el magas hivatalát, hogy híreket hamisított, ezzel mutatva, mennyire hasznos fogaskereke a rendszernek, úgy próbálta az érző szívű népeket a maga oldalára állítani, hogy azt visongta, az épületben, ahol a képviselők olvasni szerettek volna csupán, s ezért a folyosón heverésztek, édesanyák és édesapák dolgoznak. Ezek mennek, meg a kisjézus, valamint a szánkók.
Orbán kidobatta az ellenzéki képviselőket a köztévéből / Készült: 2018.12.17
Már az is elfogadhatatlan, hogy a köztévé nem kérdezi meg őket - Ellenzéki politikusok és demokratikus tüntetők nem mondhatják el a követeléseiket - Ahogy az ellenzéki képviselők elkezdik jogaikat gyakorolni, azonnal nyilvánvalóvá lesz a rendszer jellege. A NER megmutatja igazi arcát.
