A TASZ polgári engedetlenségbe kezd a civiltörvény miatt

Részletek

Készült: 2017. június 13. kedd, 17:09

Print 

Találatok: 2109

A Társaság a Szabadságjogokért polgári engedetlenségbe kezd, és nem fogja betartani a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságáról elfogadott törvényt. Kapronczay Stefánia, a TASZ ügyvezető igazgatója az Indexnek azt mondta: meggyőződésük szerint ez a törvény nem állja meg a helyét sem Magyarországon, sem Európában, ezért szeretnék elvinni az ügyet a magyar bíróságokra, az Alkotmánybíróságra, az Európai Bíróságra és a strasbourgi emberi jogi bíróságra.

A jogvédő szervezet vezetője azt mondta: ezután még részletesebben közzéteszik, honnan kapnak támogatásokat. A magyar államtól épp azért nem fogadnak el pénzt, mert a mindenkori kormányok ellen lépnek fel, korábban ezért tudták Orbán Viktort is képviselni egy ügyben.

Ez a beszélgetés a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvény elfogadása előtt egy nappal készült, de amikor megjelenik, már tudni fogjuk az eredményt. A döntés szinte borítékolható (és ez ma meg is történt). Mit tesz ebben a helyzetben a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), amely a legélesebben tiltakozott a törvény elfogadása ellen?
A TASZ polgári engedetlenségi akció keretében bojkottálni fogja a törvényt. Nem fogunk eleget tenni a ma elfogadott jogszabálynak.

Ez pontosan miben nyilvánul meg, és milyen célt akarnak elérni ezzel?

Mi jogvédők vagyunk. Sokat gondolkoztunk azon, hogyan lehet egy rossz törvényt megtámadni, hogyan tudjuk a jogérvényesítés teljes spektrumát kimeríteni. Végül arra jutottunk: ezt úgy tudjuk legjobban megtenni, ha nem teszünk eleget a törvény előírásainak.

Nem fogjuk regisztrálni magunkat külföldről támogatott szervezetként, még ha a támogatásaink nagy részét onnan is kapjuk.

Így tudunk érvényt szerezni majd az álláspontunknak a magyar bíróságokon, az Alkotmánybíróságon, az Európai Bíróságon vagy a strasbourgi emberi jogi bíróságon. Ez a törvény ugyanis nemcsak a magyar alkotmányt és a nemzetközi jogot sérti, hanem az európai jogot is, hiszen a nem magyar költségvetési szerveken keresztül érkező európai uniós források is külföldinek minősülnek.

Miért szánja el magát polgári engedetlenségre éppen a TASZ, ami mindig a jogszabályok betartására hívta fel a figyelmet?

Mert meggyőződésünk, hogy ez egy elnyomó törvény. Egyedül az a célja, hogy elhallgattassa a kritikus hangokat, a kormányzati kommunikációval ellentétes véleményeket. Ki kell mondani: ez már nem egy normális állapot, amiben működünk, ezért mi sem úgy reagálunk. Egy alkotmányellenes vagy morálisan elfogadhatatlan törvénnyel szemben korábban is volt ellenállás a történelemben. A 12 pont soha nem jelenhetett volna meg, ha a márciusi ifjak betartják a cenzúratörvényt. A fekete polgárjogi mozgalom sikerében is fontos szerepet játszott, hogy hiába tiltották meg a feketéknek, hogy a busz elején üljenek le, voltak, akik ezt tudatosan és erőszakmentesen, mások jogait nem sértve nem tartották be. Mi sem sértjük senki jogát ezzel a lépéssel. Még a transzparencia igényét sem, hiszen minden hazai és külföldi bevételünket közzétesszük ezután is. A honlapunkon mostantól még jobban előtérbe helyezzük azt a részt, ahol a támogatásainkat tüntetjük fel.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

Névjegy

 

Kapronczay Stefánia az ELTE jogi karán diplomázott, majd 2010-ben szociológia abszolutóriumot szerzett. 2005 óta dolgozik a TASZ-nak, 2008 márciusától 2012 augusztusáig a Betegjogi Programot vezette. 2012 augusztusa és 2013 júliusa között a Stanford Egyetemen volt ösztöndíjas, ahol emberi jogi munkával foglalkozó kurzusokat hallgatott és jogi diplomát szerzett. 2013-ban lett a TASZ ügyvezető igazgatója.

A TASZ honnan kapja a támogatásait?

A legnagyobb támogatónk a Nyílt Társadalomért Alapítványok (Open Society Foundations) és több más külföldi magánalapítvány. A magánszemélyektől és cégektől származó adományozás folyamatosan növekszik. Tavaly a bevételünk több mint 10 százaléka származott innen. Az a cél, hogy ez 2021-re 50 százalék legyen.

 

A TASZ éppen azért nem fogad el a magyar államtól semmilyen támogatást, mert a mindenkori magyar állammal szemben képviseli az állampolgárok érdekeit.

A most elfogadott törvény azonban azt mondja, hogy ha egy szervezet nem számol be a támogatásairól, nem regisztrálja magát külföldről támogatott szervezetként, az előbb ügyészi felszólítást kap, aztán még egyet, aztán 10 ezer forinttól 900 ezer forintig terjedő bírságot szabhatnak ki rá. 

A két ügyészi felszólítás után kerül bíróságra az ügy. Ez az első pont, amikor lehet kezdeményezni azt, hogy az Európai Bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz forduljon a bíró. Meggyőződésünk, hogy a törvény annyira jogsértő és alkotmányellenes, hogy erről könnyű dolgunk lesz meggyőzni a bírót. Csak el kell jutnunk odáig.

Ez mikor következhet be?

Az első kérdés az, hogy erről mikor szerez hivatalosan tudomást az ügyészség. Lép-e majd azért, mert én ezt most bejelentem ebben az interjúban, vagy valahogy az ügyész tudomására jut, hogy mi 2017-ben 7,2 millió forintnál több támogatást kaptunk külföldről. Formálisan egyébként erről akkor értesülhet a hatóság, amikor 2018. május 31-ig leadjuk a 2017-es évre vonatkozó beszámolónkat.

Fotó: Barakonyi Szabolcs / Index

A javaslat eredeti verziója szerint végső soron fel is oszlathatták volna a szabályt be nem tartó szervezeteket. Ezt annyiban módosították, hogy az ügyész ilyen esetben " az arányosság követelményének figyelembevételével jár el".  Szándékosan el akarják vinni addig az ügyet, hogy feloszlassák az egyesületüket?

Elvileg a feloszlatás is egy szankció, de mint már mondtam: meggyőződésünk szerint ez a szabályozás nem állja meg a helyét jogállami keretek között. Mi azt gondoljuk, előbb fog elbukni ez a törvény, mint hogy a megszüntetésünkre sor kerülne.

A Helsinki is polgári engedetlen lesz

 

A hazai és nemzetközi tiltakozás ellenére a kormánytöbbség ma megszavazta a civilellenes törvényt. A magyar társadalom és a civil szervezetek ezt nem hagyhatják annyiban. Európai demokráciában az erős civil társadalom a demokrácia egyik fontos pillére, és nincs helye a civil szervezetek megbélyegzésének.

 

A Helsinki Bizottság ezt fogja tenni:

 

1. Annak érdekében, hogy jogainkat a különböző bíróságokon érvényesíthessük, mindaddig nem fogunk „külföldről támogatott” szervezetként regisztrálni, amíg erre bírósági döntés nem kötelez minket.
2. Haladéktalanul az Alkotmánybírósághoz fordulunk alkotmányjogi panasszal.
3. Az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt eljárást indítunk.
4. A magyar bírósági eljárásban indítványozni fogjuk, hogy a bíróság kérjen véleményt az Európai Unió luxemburgi bíróságához, mert álláspontunk szerint a magyar szabályozás nincs összhangban az alapvető uniós szabadságokkal.
5. Részt veszünk a civilek közös kampányában, hogy a magyar társadalom minden tagjához eljusson: a civilek a társadalom javára tevékenykednek, és az erős demokrácia egyik alappillére az erős, független civil társadalom.
6. Tájékoztatjuk a legfontosabb nemzetközi szervezeteket és a külföldi közvéleményt a társadalom és a civil szervezetek putyini mintát követő megbélyegzéséről. 

Mi lesz, ha mégsem így lesz?

A TASZ nem attól TASZ, hogy egyesületként működik. Ez csak egy jogi forma. Ha az egyesület mostani formájában nem működhet tovább, azok az emberek megmaradnak, akik a mostani támadások hatására még jobban összekovácsolódtak. Mi hiszünk a szabadságban és az egyenlőségben, és ezután is végezzük a munkánkat.

Ez egy szellemiség. Ezt nem lehet megszüntetni, ezt nem lehet eltiporni.

Hasonló törvény született Oroszországban és Izraelben is. Gondolom, tanulmányozták ezeket. Az ottani folyamatokat nézve mire számítanak nálunk?
 
Tanulunk ezekből. Például azt, hogy ügyvédi irodákként működhetnek tovább azok a korábbi civil szervezetek, amelyeket külföldi ügynöknek minősítettek. Az orosz szabályozás nagyon hasonló ahhoz, amit most Magyarországon megalkottak. Azt is látjuk, hogy Oroszországban és Izraelben sem állt meg a civilek elleni fellépés az első törvénynél. Jöttek az újabb és újabb szigorítások. Izraelben olyan javaslatról tárgyalnak, amely szerint a külföldi állam által támogatott szervezeteknek kétszeres összeget kell fizetniük közérdekű adatigénylés esetén. Számos esetben előfordul, hogy a külföldi „ügynök szervezetek” forráshoz való hozzáférését korlátozzák. Megtörténhet, hogy külföldről támogatott civil szervezet később nem lehet közhasznú. Ezzel elveszíti azt a lehetőséget, hogy az adó 1 százalékát felajánlhassák neki az állampolgárok. Valószínűleg ez a folyamat Magyarországon sem fog megállni ennél a törvénynél. Ezért most kell kimondanunk azt, hogy ezt nem lehet megcsinálni.

A kormányok előbb-utóbb megbuknak, a jogvédelem az emberi jogok ügye marad. Mi előbb jöttünk és tovább maradunk.

Teljes cikk: http://index.hu/belfold/2017/06/13/tasz_civil_..._polgari_engedetelenseg_bojkott/

Bokros Lajos / 2017.06.14.
A műsorvezető Mészáros Antónia.

Bojkott - A Fideszes, KDNP-s képviselők támogatásával elfogadta a parlament a civiltörvényt. Külföldről támogatott szervezetként kell jelölniük magukat, ha 7,2 millió forintnál többet kapnak külföldről. Ez alkalmas a megbélyegzésre, ezért többen bojkottot hirdettek. Varnus Xavért és Hont Andrást kérdezzük. / 2017. június 13.

Szabó Tímea: Megmutattam Orbánnak, kiket nyírnak ki
Szabó Tímea független képviselő mutatja a Norvég Alap által támogatott civil projektekről összeállított listáját, amikor a képviselők szavaznak a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló törvényről az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. június 13-án. - „Torkán akadt a szó, semmi tőle megszokott frappáns cinikus megjegyzés, semmi papírok mögé bújás, csak nézett. A levezető elnök már meg is fenyegetett az újabb büntetéssel, gondolom megint negyedmillió forintot szabnak ki rám, mint az Áder bábozás után. Nem baj, ez a minimum áldozat, amit vállalnunk kell másokért”

Nem engednek a civilek - 2017.06.13. - Polgári engedetlenséget hirdetett a Társaság a Szabadságjogokért és a Helsinki Bizottság nevű civil szervezet, miután az Országgyűlés ma lefogadta a civil törvényt. Ennek alapján a külföldről támogatott civil szervezeteknek regisztrálniuk kell magukat, és minden kiadványukon és a honlapjukon fel kell tünteti, hogy külföldről támogatják őket. A két civilszervezet bejelentette, hogy nem tesznek eleget a törvénynek, és abban bíznak, hogy az Alkotmánybíróság vagy az Emberi Jogi Bíróság elé kerül az ügy. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/nem-engednek-a-civilek

Kapronczay Stefánia és Pardavi Márta / 2017.06.13.
A műsorvezető Rónai Egon.

Bevégeztetett: megszavazták a civileket megbélyegző törvényt / 2017.06.13.
Hiába a tüntetések, a civil megmozdulások. - A Parlament keddi ülésén döntött a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságáról szóló kormánypárti törvényjavaslatról. A sokak által kritizált javaslathoz az LMP és a Jobbik is módosító indítványt nyújtott be, egyiket sem fogadta el a Ház. A fideszes Kósa Lajos, Gulyás Gergely, Németh Szilárd és Vitányi István által jegyzett indítvány 130 igen, 44 nem és 24 tartózkodó szavazatot kapott.

Civil törvény: elfogadja a kormány a Velencei Bizottság kifogásait / 2017.06.12.
Az ATV Start vendége Ligeti Miklós jogi vezető, Transparency International.

Nevetséges, hogy ezt kell ismételgetnünk – mondja Soros közép-európai embere / 2017.06.10.
Soros Györgynek eszébe sem jutna visszavonulni a Nyílt Társadalom Alapítványok (OSF) vezetői testületéből – mondja Nizák Péter, a szervezet közép-európai programjának felelőse. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a migrációs kérdésben az alapító véleménye vezetné az OSF-et, őket a magyarországi jogsértések aggasztják. Megkérdeztük, hogyan osztják a pénzt, visszavesznek-e a migrációs költéseikből és miért nem állították le a Helsinki Bizottság strasbourgi perét.

 

• Előző
• Tovább