Konok Péter: Hüje, aki olvas

Részletek

Készült: 2017. április 17. hétfő, 16:31

Print 

Találatok: 1746

Ennyire tudás- és kultúraellenes, nyíltan és büszkén barbár kormányzata a XVIII. század közepe óta nem volt Magyarországnak. Konok Péter történész írása.

Hatalom és tudás a történelem folyamán mindig is sajátos, intim kapcsolatban állt egymással, amiből sosem hiányzott a párkapcsolati erőszak sem. A tudást, a tudományt alapvetően saját belső törvényei irányítják, a hatalom a saját belső törvényeit akarja a társadalomra erőszakolni. Ütközőpontként pedig az oktatás és a tudomány (tágabban a kultúra) finanszírozása szolgál.

Túl egyszerű lenne ma a Fidesz–KDNP kódnevű kultúrluddita véd- és dacszövetség átfogó kulturális ellenforradalmát csupán a napi politikai érdekekből, a (többnyire tévesen értelmezett) „populizmusból”, vagy akár egyéni és csoportos szociálpszichológiai torzulásokból, gyerekkori traumákból és patológiai kórismékből levezetni. Az önmagát gründoló hatalom monoton rendpártisága szükségszerűen szembekerül a tudás, a tudomány eredendően anarchisztikus jellegével: hogy ideális esetben nincs tekintettel magán kívül álló célokra és elképzelésekre, saját eszközeivel igyekszik újra és újra lerombolni saját bálványait, hajtómotorja pedig az állandó kritika, minden eredmény folytonos megkérdőjelezése.

Ma világosan látható, hogy a NER tudáskritikus offenzívája – óvodától egyetemig, az általános iskolai tananyag délibábos lebutításától a történelemhamisító sufnituningműhelyekig, a kutatóknak osztogatott osztályfőnöki intőktől az áltudományos kóklereknek osztogatott kitüntetésekig, a „gendertanszékek” elleni támadásoktól a „családtudományi” képzés propagálásáig, az értelmiség egyes rétegei (filozófusok, „tücskök”, romkocsmatöltelékek stb.) elleni külön inzultusoktól az átfogó tudásellenes hadjáratig – nem csupán a rendszer minden elemét átható lukratív kreativitás (nem bölcsészül: szemérmetlen lopás) egyik álruhája, hanem vezérelv, motiváció, a kormányzati magyarnóta-dalárda ars poeticája. Orbán Viktor már évek óta ismételgeti a legkülönfélébb hatalmi dzsemborikon (az önünneplés e liturgikus, önreprezentatív eseményein), hogy a gond alapvetően a felvilágosodással és „hatvannyolccal” van (nyugodtan melléjük tehetné még az ókori filozófiát, a humanizmust és a reneszánszt, vagy akár a posztmodernt is). A NER-nek igenis van tudásképe: ahol a tudás praktikus készségek megszerzését jelenti – és a hatalom saját jogán döntést hoz arról, hogy melyek a praktikus készségek. Ha Magyarország a vas és acél országa lesz, akkor kohászati oktatás kell; ha Magyarország pengekerítéses rendőrállam lesz, akkor nemzetvédelmi és közszolgálati egyetem kell, ha Magyarország a narancstermesztésben kíván világelső lenni, akkor Narancstermesztési Kutatóintézetre van szükség. És semmi másra. Legfőképpen nem elemzésre, ne adj' isten kritikára. „Csak hódolat illet meg, nem bírálat” – mondja a NER-Úr. „Nem adhatok mást, csak mi lényegem” – válaszolja a tudás Luciferje.

Mondom, régi dilemma.

Kétségtelen, hogy ennyire tudás- és kultúraellenes, nyíltan és büszkén barbár kormányzata a XVIII. század közepe óta nem volt Magyarországnak. A hatalom manifeszt igénye, hogy a tudás megszerzését és minőségét a maga igényeire szabja, a tudományt saját szolgálólányává tegye, és azon kívül minden tudást, minden oktatást egzisztenciálisan ellehetetlenítsen, mindezt pedig általános, értelmiségellenes uszítással tálalja – szinte páratlannak mondható, ha eltekintünk Szálasi rövid regnálásától. (Bizony, a tudásnak még Rákosi idején is volt, ha más nem, társadalmi mobilitása. Ma ennek éppen az ellenkezőjét látjuk.) A bunkóság és műveletlenség kormányzati zászlóvivőit valódi hevület hajtja, hiba lenne mindezt valamiféle politikai cinizmusnak betudni. A politikai cinikusok már rég háttérbe szorultak, nincs itt semmi összeesküvés, titkos számítás.

A saját szintjükre akarják lerángatni az országot, hogy uralhassák. Nem értik a kritikát, ezért támadásnak fogják fel, félnek tőle, és gyűlölik. Úgy állnak előtte, mint az egyszeri nyárspolgár a Picasso-kép előtt. Az egyik független kormányzati blog felsorolja tíz diplomamunka címét, amelyek az utóbbi években a CEU-n készültek. „Mindenki döntse el maga, hogy ezek tudományos dolgozatnak vagy inkább politikai pamfleteknek tűnnek-e” – írják. A dolgozatok szociolingvisztikából, szociológiából, mentalitáskutatásból, médiaelméletből, eszmetörténetből és hasonlókból íródtak. A kormányzatunk szemében ez mind ötszögű nő, akinek a szeme a feje tetején van. Érthetetlen. Felháborító. Be kell tiltani.

Mert ha mindenki hülye, ha a CEU mellett kiálló összes professzor hülye, ha a Nobel-díjasok is hülyék, az akadémiák, írók, pápaszemes értelmiségiek, kígyóvállú deákok, ördögbotos társadalomtudósok, sorosista külföldbérencek, nyivákoló civilek, az utcákon tiltakozó tízezrek mind-mind hülyék, akkor ők – remélik, akarják, hiszik – nyugodtan helikopterezhetnek.

A gravitáció, a felhajtóerő, mind adott. Annak felismeréséhez azonban, hogy mi tartja a levegőben a helikoptert, a tudás óriási, szisztematikus felhalmozására volt szükség. Lehet minderre szotyolahéjat köpködni, de akkor nagyon kemény lesz a landolás.

Cikk: http://hvg.hu/itthon/201715_huje_aki_olvas

Pósfai: Tökéletessé vált az agymosás  / 2017. április 17.

„Viszket a tenyered? Mosd meg és nyújtsd oda Felebarátodnak” – üzente Orbánnak a Decathlon ügyvezetője
Pósfai Gábor, a Decathlon magyarországi ügyvezetője Facebook-posztban reagált Orbán Viktor húsvéti nyilatkozatára, melyben arról beszélt a miniszterelnök, hogy tüntetésektől még a békés és derék keresztény embereknek is viszket a tenyere.

Orbánnak viszket a tenyere / 2017.04.17.
Sok békés keresztény embernek viszket már a tenyere. Ezt Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke mondta a tüntetőkről, akik szerinte meg nem engedhető mondatokat skandálnak. - Békés keresztény emberekről beszélt a miniszterelnök, akiknek fogytán a türelmük és ezért viszket a tenyerük. A magyar nyelvben arra mondják, hogy viszket a tenyere, aki ütni készül, és akiről tudvalevő, hogy meg is van az ereje ahhoz, hogy üssön.

Pozsár László: A keresztény, akinek viszketett a tenyere | Amerikai Népszava / 2017.04.17.
Orbán Viktor a Kossuth rádiónak adott húsvét vasárnap reggeli öninterjújában azt mondta, hogy a tüntetők miatt “sok békés és keresztény embernek” viszket a tenyere. Magyarul: szerinte sokan vannak, akik megvernék azokat, akik szabadságjogaikért kiállva békés tüntetéseken vesznek részt. Csak azért nem teszik, mert hát ők keresztények. “Erőpróba ez mindannyiuk számára” – tette hozzá, besorolva önmagát is ezen “békés és keresztény” emberek közé, akik nagy önuralommal próbálják visszafogni az ütéstől a viszkető tenyerüket.

Tombol a keresztényi szeretet húsvétkor: 5 gyűlölködő üzenet, amitől „viszket az ember tenyere”
Orbán Viktor viszkető tenyere, G. Fodor gyűlölködése a szabad sajtóról, a 888 etikátlan újságírása, a pestisrácok és az Origo buzizása, vagy a TV2 hazaárulózása fejezi ki a legjobban a keresztényi szeretetet Ön szerint?

 

• Előző
• Tovább