Hírek
Nemzeti inzultáció
- Részletek
- Készült: 2017. április 08. szombat, 00:39
- Találatok: 1590
Ez most nem lesz rövid. Az összes eddigi – darabonként egy milliárdba kerülő – „nemzeti konzultációnak” becézett álságos parasztvakítás sorsáról semmit nem tudunk.
Az első alkalommal még pontosan közölték, hogy hány érkezett vissza: 1 millió fölötti darabszám. De ezt követően, már csak annyit: több mint 900 ezer. Arról, hogy a 8 millió kipostázott, és az 1 millió körül visszaküldött kérdőívek válaszai mit tartalmaztak: egy hang se, sehol. Hányan értettek egyet az egésszel, hányan nem; mely kérdéseknél milyen volt az egyetértés, és milyen jellemző kifogások érkeztek – mély hallgatás. Valószínű, a szándék nem is ez volt – csak arra voltak kíváncsiak: van-e még milliónyi aktív támogató – hiszen biztos szavazóként ennek kb. a kétszerese várható. Szerintem föl se bontották a leveleket: lemázsálták a visszaérkezett pakkot, és elosztották egy levél súlyával: ennyi db. érkezett vissza.
A kérdések, és a válaszlehetőségek megfogalmazása minden alkalommal világosan mutatja, mennyire lenézi a kollégiumi hálószoba egylet és az imakör az egész magyar népet, a választóikat is beleértve. Nem népszavazáson eldönthető ügyekről van szó, a megadott válasz-lehetőségek pedig hamisak. Mintha a „Hogy vagy?” kérdésre két válasz lehetne. Az egyik, hogy „Fél tizenegy”, a másik meg: „Dél felé indulj”.
Már a papír címe is értelmetlen: Állítsuk meg Brüsszelt! Ne akadjunk fenn azon, hogy a belga főváros köszöni, jól van, felállt már több száz éve. Fogadjuk el, hogy egy politikai hatalmat központi városaként is szoktak emlegetni. Ez meg azért nem passzol, mert „Brüsszel” mi is vagyunk, a mi hatalmunk is benne van az Unióban, méghozzá a magyar nép többségének akaratából. Az európai parlament képviselőinek arányos részét a magyar szavazók közvetlenül választották, mint ahogyan a kormányukat is, ami meg az európai tanács munkájában vesz részt azonos jogokkal, mint bármely más uniós ország kormánya. A kérdések és a választható válaszok homályos, helyenként zavaros megfogalmazása is világosan mutatja: valami nagyon alantas és kétes ügyletbe akarja a magyarokat belerángatni mai kormánya.
Muszáj mind a hat kérdést és a lehetséges válaszokat is szó szerint idézni, különben nem lesz érthető, vagy csak általános vagdalkozásnak tűnhet a kormánnyal szemben.
1. Brüsszel veszélyes lépésre készül. A rezsicsökkentés eltörlésére akar kényszeríteni bennünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?
a.Védjük meg a rezsicsökkentést. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy a magyar energiaárakat Magyarországon határozzuk meg.
b. Fogadjuk el Brüsszel tervét és bízzuk a nagyvállalatokra a rezsidíjak megállapítását.
HMMMM. Ehhez persze széles körben tudni kellene, hogy az enerigaárak – főként a kőolaj és a földgáz ára – 2010 óta mintegy a felére – egyes időszakokban ennél is olcsóbbra csökkent. A nagy csinnadrattával kísért 10-20 %-os rezsicsökkentés tehát ennek köszönhető, és ami a piaci árakat illeti, lehetett volna nagyobb is. „Brüsszel” nem az energiaárak hatósági megállapításába, pláne nem a „rezsiizélésbe” akar beleszólni. Azt kifogásolja, hogy a Magyarországon évtizedig a közszolgáltatásban működő, jelentős tőkét befektető uniós cégeket ez a kormányzat maffiamódszerekkel üldözi el: államosítással, „baráti” felvásárlással. Ez pedig ellentétes az EU a tőke szabad mozgására vonatkozó elvével. Ámde: a kőolajárak – márpedig a magyar villamos erőművek többsége földgázzal működik, tehát az áram árát is érinti – ismét elkezdtek emelkedni, várható, hogy emelni kell az árakat, hiszen csak nem várhatjuk, hogy a kormány és vazallusai zsebébe az energiapiacról csorgó százmilliárdok (!) csökkenjenek?
2. Az elmúlt időszakban egymást követték a terrortámadások Európában. Ennek ellenére Brüsszel kényszeríteni akarja Magyarországot, hogy az illegális bevándorlókat engedjük be. Ön szerint mit tegyen Magyarország?
a. A magyar emberek biztonsága érdekében felügyelet alá kell helyezni az illegális bevándorlókat addig, amíg a hatóságok döntenek ügyükben.
b. Engedjük, hogy az illegális bevándorlók szabadon mozoghassanak Magyarországon. 
HMMMM. Ez ugyan legalább két kérdés, hiszen a bevándorlókat „beengedni” egészen más, mint a már ittlévőket „felügyelni” vagy „szabadon mozogni” hagyni. Az a bizonyos kvóta, amit egyébként Magyarország első szolgája is aláírt, arról szólt volna, hogy a ma az Unió államaiban tartózkodó bevándorlók, menekültek, migránsok, közül Magyarország vállalja kb. 1300 ember ellátását, átvételét. Így segítve az uniós országokat – Görögországot, Olaszországot –, amelyeknek nagy terhet jelentenek az ott lévő százezrek. A „beengedés”, vagyis a határvédelem egészen más kérdés, szerintem elkerülhetetlen, hogy az EU közös határvédelmet építsen ki.
3. Mára kiderült, hogy a Magyarországra tartó illegális bevándorlókat az embercsempészek mellett bizonyos nemzetközi szervezetek is törvénytelen tevékenységre ösztönzik. Ön szerint mit tegyen Magyarország?
a. Az illegális bevándorlást segítő tevékenységeket – mint az embercsempészet és az illegális bevándorlás népszerűsítése – büntetni kell.
b. Fogadjuk el, hogy létezhetnek olyan nemzetközi szervezetek, melyek következmények nélkül buzdíthatnak a magyar törvények kijátszására.
HMMMM Nem derült ki. Az, hogy több szervezet is segíti, eteti, itatja az ideérteket, az nem a „bevándorlás népszerűsítése”, főképp meg nem „a törvények kijátszására” buzdítás. Ezen az alapon, az a görög határőr, aki partra segíti az átjutottakat, ahelyett, hogy géppuska-sorozattal fogadná a csónakokat, „törvények kijátszására buzdítja” a jövevényeket. Meg mi az, hogy „fogadjuk el…??? „ És mi az, hogy „bizonyos”???? Ki, mikor, mivel buzdít, milyen szervezeteket kellene elfogadni/betiltani???
4. Egyre több külföldről támogatott szervezet működik Magyarországon azzal a céllal, hogy hazánk belügyeibe átláthatatlan módon beavatkozzon. Ezek működése veszélyezteti függetlenségünket. Ön szerint mit tegyen Magyarország?
a. Kötelezzük őket arra, hogy regisztráltassák magukat, vállalva, hogy melyik ország vagy szervezet megbízásából , és milyen céllal tevékenykednek.
b. Hagyjuk, hogy továbbra is ellenőrizetlenül fejthessék ki kockázatos tevékenységüket.
HMMMM. Hagyjuk, hogy egy szervezet nem „aki”, hanem „ami”, ezért nem „őket”, hanem „azokat” kellene kötelezni. A kérdés viszont nem kérdés, hanem állítás, így válaszolni se lehet. Ráadásul utólagos igazolást kér a parlament többsége a minap elfogadott, a civil szervezeteket regulázó törvényéhez. De. Ma Magyarországon minden szervezet regisztrált, társadalmi egyesületeknek, alapítványoknak a helyileg illetékes bíróságon kell működési engedélyt kérniük, amelyben részletesen le kell írniuk működési területüket, céljaikat, és minden évben kötelező a gazdálkodásukról is számot adni. Akkor is, ha az állam egyetlen fillérrel sem járul hozzá a költségeikhez. Tehát ma is tudható a kötelező bevallásokból, hogy melyik szervezet miből, hogyan és miért működik. Vajon még milyen „ellenőrzésre” gondol a fogalmazó? Esetleg nem is tudta, hogy az itt működő szervezeteknél mi a rend?
5. Magyarországon az elmúlt években azért volt eredményes a munkahelyteremtés, mert a saját utunkat jártuk. Brüsszel azonban támadja a munkahelyteremtő intézkedéseket. Ön szerint mit tegyen Magyarország
a. A magyar gazdaság jövőjéről továbbra is nekünk, magyaroknak kell döntenünk.
b. Döntse el Brüsszel, hogy mit kell tenni a gazdaságban.
HMMMM. A nem munkaviszonyban, hanem kegyként, és a hivatalosnál is alacsonyabb, a költségvetésből fizetett bérért végzendő kényszermunka, ínségmunka nem hatékony. Többek között ennek is a következménye, hogy az ország jelentősen lecsúszott a versenyképességi listán. A magyar gazdaság jövőjéről sose tudtak a „magyarok” dönteni: tekintve, hogy évszázadok óta szorosan kötődik az európai, ázsiai, afrikai később amerikai (XVI. sz. óta) gazdasághoz. Ráadásul egy péküzem működtetésénél is több változat lehetséges, és nem biztos, hogy a család minden tagja azonosan képzeli el a jövőt. Hát még egy sokmilliós társadalomban! Hacsak nem arról van szó, hogy a gazdaság ügyeiről, „nekünk, kormányfőnek” kell döntenünk. Ja, „Brüsszel” nem is akar dönteni. Az Uniónak – tehát nekünk, magyaroknak is – egy feltételünk van: be kell tartani a munkaerő, az áru és a tőke szabad áramlásának elvét.
6. Magyarország elkötelezte magát az adócsökkentés mellett. Brüsszel most emiatt is támadja a hazánkat. Ön szerint mit tegyen Magyarország
a. Ragaszkodjunk ahhoz, hogy mi magyarok dönthessünk az adócsökkentésről.
b. Törődjünk bele, hogy Brüsszel diktálja az adók mértékét.
HMMMM. Lehet, hogy az ország „elkötelezte magát” az adócsökkentés mellett, de a fránya adómérték csak nem akar mérséklődni. Sőt, kicsit még emelkedett is a jövedelmek központosítása. A személyi jövedelemadó csökkent: a felső sávokban, viszont a minimálbérnél 0-ról 16%-ra emelkedett. Az áfa 25%-ról 27%-ra. De a közvetlen személyi adóknál is jobban emelkedett a közvetett adók mértéke és kb. 40(!) fajta új adót vezettek be, a kommunikációs adótól (a telefonhívások után fizetendő) a készpénzforgalom megadóztatásáig. Mellesleg: bizony nagyon jó lenne, ha az Európai Unióban egységes lenne az adózás! Pontosan a nagyvállalatok, meg a bankok miatt. Nem tudnának egyik országból a másikba sasszézni „adóoptimalizálási” céllal. Ja, „Brüsszel” nem az adócsökkentést kifogásolja: hanem azt, hogy a magyar adórendszer nem normatív: vagyis, ahol pénzt remélnek különadót vetnek ki, nem azonos módon adózik a magyar mezőgazdasági munkás, ha pl. társaságban húzza az igát, vagy „őstermel”. Ráadásul gyakran – sokszor egy üzleti éven belül – és kiszámíthatatlanul változik. Egyházi jövedelmek például nem adóznak – ez is egy eszköz arra, hogy a nem szimpatikus vallási közösségeket ellehetetlenítsék. Arról a törvénytelenségről nem is beszélek, hogy az adóhatóság ellenőrzési gyakorlatában a baráti cégek elkerülhetik az ellenőrzést, ez nyilvánvaló bűntény. Lenne, ha az ügyészség a bejelentés állításait vizsgálná, és nem a bejelentőt vegzálná. Több mint árulkodó, hogy a bejelentés tényeinek vizsgálatával az adóhatóság vezetőjét bízták meg(!), aki két nap múlva bejelentette, hogy minden rendben van a NAV háza táján, és ebbe az ügyészség belenyugodott!
Kedves honfitársaim! Teljesen mindegy, hogy visszakülditek-e a hamis és igen ügyetlenül manipuláló papírt. Ha három darab levél érkezne vissza, és mindhárom az „a” válasszal értene egyet, akkor a mai rezsim a „magyarok százszázalékos” egyetértéséről harsogna, ahogyan tette a tavalyi, érvénytelen népszavazás után.
Cikk: http://gepnarancs.hu/2017/04/nemzeti-inzultacio-2/
Személyes adatokat küldött el - 2017.04.09. - Oroszországba továbbította a nemzeti konzultációt interneten kitöltők személyes adatait az oldalon futó orosz analitikai program. Ezt a 444.hu derítette ki. Pedig a kormányzati oldal adatvédelmi nyilatkozata egyértelműen leírja, nem továbbítják harmadik félnek a személyes adatokat. A kormány és a Fidesz-KDNP tagadja, hogy illetéktelenek is hozzájutottak az adatokhoz. Azóta lekapcsolták az orosz programot azzal az indokkal, hogy rosszindulatúan félremagyarázták a működését. Az MSZP feljelentést tesz. - Link: //rtl.hu/rtlklub/hirek/szemelyes-adatokat-kuldott-el
Vajon miért kapnak sokan 2 egyforma konzultációs levelet? / 2017.04.07.Egy budapesti lakótelep postaládáiban a saját szememmel ellenőriztem, hogy sokan két konzultációs borítékot kaptak. A paksaméta úgy van megszerkesztve, hogy csalni lehessen vele. Az illetékesek eloszlathatnák a gyanút, ám nem válaszolnak.
Álnevekkel szavaztunk a kormány internetes konzultációs oldalánInterneten is lehet konzultálni Brüsszel és a migránsbiznisz megállításáról, de a kormányzati oldal könnyen kijátszható: érvényes e-mail-címek segítségével bárki annyi levelet küldhet el, amennyit nem szégyell – és nem kizárt, hogy ezzel a lehetőséggel a honlap tervezői is számoltak.
Orosz kód fut a kormány nemzeti konzultációs weboldalán / 2017.04.08.Az orosz megoldással az oldal forgalmát, illetve az oda látogató emberek kattintásait mérhetik. - Különös választás az orosz cég megoldására támaszkodni, nem valószínű, hogy sok uniós vagy NATO tagországnak jutna eszébe ilyesmi egy hivatalos kormányzati oldalon. Ennek az is oka lehet, hogy a Yandex 2011-ben, tőzsdei bevezetése előtt nyilvánosságra hozta, hogy adatokat szolgáltatott felhazsnálóiról az orosz titkosszolgálatnak.
Ez a konzultáció már az a szint, amitől leesik rólam a gatya - 444 / 2017.04.07.Schilling Árpád egészen váratlan húzással hozta össze a hét Facebook-slágerét: Falus Ferenc-i vizuál mellett válaszolt a nemzeti konzultáció kérdéseire. Azoknak szánta, akiknek van humoruk, de nagyon fel is bosszantotta az ügy.
Kapcsolódó cikkeink:
Fektess fel az asztalra és pelenkázz be, édes Viktor bácsi / Készült: 2017.03.28
Nem szeretnék nagyobb bajba keveredni, mint amilyenben amúgy is vagyok – de bármennyit is kutattam, nem találtam arra vonatkozó megbízható információt, hogy vajon a társadalmi és a nemzeti konzultáció ugyanaz lehet-e, avagy valamelyik magasabb rendű, mint a másik: bocsássatok meg, amiért kételyek között gyötrődve kell tovább élnetek…