Hírek
"Akkor fegyvergyárat, bordélyt is vehet a jegybank?"
- Részletek
- Készült: 2016. április 29. péntek, 08:52
- Találatok: 2024
Olyan centrális hatalma van a Matolcsy György által vezetett jegybank igazgatóságnak, hogy "fölötte már csak az Isten van" - ezt a megállapítást tette az ingatlanvásárlásokról jelentést készítő Nyikos László, aki szerint az MNB-torvény nem is ad lehetőséget sokmilliárdos villák, épületek vásárlására.
"Nagyon ügyes, szellemileg nagyon magas szinten végiggondolt akció volt. De az ember erkölcsi érzéke tiltakozik az ilyen üzletek ellen" - ez a véleménye Nyikos Lászlónak, a Magyar Nemzeti Bank Jobbik által delegált felügyelőbizottsági tagjának az Eiffel Palace 2014-es megvásárlásáról. Nyikos László készített jelentést a jegybanki ingatlan-vásárlásokról, melyet az MNB felügyelőbizottsága pénteken tárgyal. Szintén ma lesz napirenden a műkincs- és zongoravásárlásokról szóló jelentés is, melyet Szényi Gábor (KDNP) jegyez.
A Népszabadságnak nyilatkozva Nyikos László csütörtökön méltatlannak és visszásnak nevezte, hogy offshore hátterű cégtől vásárolt 17 milliárdos ingatlant a nemzeti bank (a cég egyik tulajdonosa larnacai bejegyzésű, a másikat pedig a Kis-Antillákon alapították). A volt számvevőszéki alelnök azt mondta, a vizsgálatával és a jelentéssel odáig jutott, hogy az épületet eladó Eiffel Palace Kft. 20 százalék fölötti tiszta haszonra tett szert - ez 3 milliárd forint. Azt is különösnek nevezte, hogy 2014-ben az Eiffel Palace Kft.-nek egyetlen bevétele volt, az, ami a nemzeti banktól származott, ez volt az egyetlen forrása.
"Az általam megkérdezett üzletemberek szerint ilyen arányú osztalék projekt-cégek esetében sincs"
- konstatálta, hozzátéve: azt nem lehet tudni, hogy mi volt a rekord osztalék útja, kiknél landolt, pedig ez lenne az érdekes.
Munkatársunk kérdésére, hogy az elkészített jelentésében megfogalmazza-e bűncselekmény gyanúját, Nyikos László úgy válaszolt: meggyőződése, hogy túl drágán vette meg az MNB a belvárosi irodaházat (ráadásul euróért és lakottan), de jogilag nem támadható, szabályos volt az ügylet minden részlete,
"a történetben mégis sok a képtelenség".
- Apró kis szépségpötty, hogy a Nagy és Trócsányi ügyvédi iroda bonyolította a jogi procedúrát - tette hozzá Trócsányi László igazságügyi miniszterre utalva. Arra, hogy a jelentés készítése során kiderült-e a számára, mi indokolhatta a jegybanki vételt, nevetett, és azt mondta: a társadalmi felelősség-vállalási stratégia, a népboldogító narratíva.
"De könyörgöm, ez is képtelenség!"
A jegybanki ingatlanvételek - megállapítása szerint - formálisan szabályosak voltak ugyan, de jogilag nem történhettek volna meg. Hiszen a jegybanktörvény nem mond semmit a hatalmas, milliárdos forrásokat mozgató úgynevezett társadalmi felelősség-vállalási stratégiáról, ilyesmire utalás sincs a törvényben.
Közpénz pedig csak arra költhető, amire a törvény felhatalmazást ad - állapította meg Nyikos László, felidézve, hogy már a rendi országgyűlés adómegajánlási jogát felváltó parlamentarizmus esetén is volt zárszámadási szabály.
Munkatársunk felvetésére, hogy eszerint törvénytelenek az MNB ingatlanvásárlásai, a jobbikos delegált úgy válaszolt, hogy "ez nagyon erős megállapítás", de végső soron nincs rá más megfogalmazás. Hiszen közpénz nem költhető bármire. Mert ha a jegybanki vezetési elvi megközelítése az érvényes („amit nem tilt a törvény, azt szabad"), akkor az MNB vehetne egy fegyvergyárat is? "Vagy elnézést, ad abszurdum egy bordélyházat?" - vetette fel Nyikos László. Idézve a jegybanktörvény passzusait, felhívta a figyelmet arra is, hogy kizárólag az MNB bírságbevétele lehet a forrása alapítványok támogatásának. Ez pedig csak néhány milliárd, nem pedig több mint 200 milliárd!
 |
|
Nyikos László súlyos megállapításokat tett / Földi Imre / MTI |
Nyikos László nagyon súlyos elvi problémának nevezte, hogy a felügyelőbizottságról (fb) a jegybank-törvény csak annyit mond, hogy "a folyamatos tulajdonosi ellenőrzés szerve", de a jogalkotó nem definiálta, mi is ennek a szakmai tartalma. Értelmezése szerint az fb-nek nem csak az ingatlanvásárlások jogi szabályszerűségét kell vizsgálnia, hanem racionális szempontból is, azt is, hogy kellő bölcsességgel költötte-e a pénzt a jegybank.
Az általa vizsgált hat ingatlant (a Budai városháza a Várban a Mátyás templommal szemben, a Kálmán Imre utcai IPOSZ-székház, a tiszaroffi üdülőkastély, a rózsadombi MTA kutatóközpont, a Kecskeméti megyei kórház és az Eiffel Palace irodaház) közvetlenül az MNB vásárolta, de közülük csak 2 maradt az MNB tulajdonában, az Eiffel Palace és a tiszaroffi kastély.
Ezen hat ingatlan megvásárlása - az MNB-igazgatósági döntéseket követően - szabályosan történt, az ingatlanbecslés, az adásvételi szerződés, a birtokba vétel, a leltárak, a földhivatali nyilvántartásba való bejegyzések is.
Viszont aggályos, hogy az MNB egy olyan részvénytársaság, ahol összemosódik a tulajdonosi funkció, a végrehajtó funkció és az ellenőrzési funkció - azaz olyan centrális hatalma van az igazgatóságnak, hogy
"fölötte már csak az Isten van",
vagy persze az Országgyűlés - fogalmazott Nyikos László, aki jelentésének megállapításait úgy foglalta össze: "eljárásilag" minden szabályos volt az ingatlanvételeknél, de nem volt bölcs, sem ésszerű.
Végül szükségesnek tartotta megjegyezni: az MNB gazdálkodásáról szóló jelentést az Országgyűlés elfogadta, megszavazták a kormánypárti képviselők mindazt, amiről most a sajtó ír. Az Országgyűlés az elfogadó határozatával felmentést adott a gazdálkodás felelőssége alól a jegybank elnökének és az igazgatóságnak is. Mindez azt üzeni:
"Minden úgy van jól, ahogyan történik".
Cikk: http://nol.hu/belfold/akkor-fegyvergyarat-bordelyt-is-vehet-a-jegybank-1613393
Matolcsyék szerint ők nem szórták szét a pénzt, csak befektették - klikk!
Ha én ezzel előállok, elmeorvost hívnak - Bod Péter Ákos:
Kapcsolódó cikkeink:
A hatályos jogszabályok értelmében a kormány magasról tesz a nemzetre / Készült: 2016.04.26
Még csak a hét első napja van, de nyugodtan beletörődhetünk, ha eddig még nem: ilyen ország, ilyen elmebeteg kormánnyal és államvezetéssel biztosan-tényleg nincs a földkerekségen. És ha van is, megérdemli, úgy ahogy mi.
Jár-e ötmilliós fizetés Matolcsynak? / Készült: 2016.04.19
Nem. Még a saját indoklása szerint sem. Eltüntetett közpénzek, hibás gazdaságpolitika, brókerbotrányok - ezeket tudja felmutatni Matolcsy György.
A falánk kisgömböc / Készült: 2016.04.14
Évtizedekbe telik majd Magyarországot visszavezetni a versenyképes államok közé. A kormánynak nincsenek válaszai olyan globális kihívásokra, mint a fenntarthatóság, a tudásalapú társadalom vagy a digitalizáció. Nem tudja kezelni az elvándorlást, miközben a hazai vállalkozások számára kiszámíthatatlan környezetet teremt. Az ország versenyképessége pedig egyre romlik.
A titkosítást nem értették, Matolcsy 5 millióján kiakadtak a Fideszben / Készült: 2016.03.09
Ha Áder János aláírja az MNB-törvény módosítását, az szégyenfolt marad a Fidesz lelkén – mondták az atv.hu-nak kormánypárti képviselők, akik abban bíznak, hogy az államfő az Alkotmánybírósághoz fordul. Ez a forgatókönyv szerintük annyival jobb, mint az országgyűlésnek való közvetlen visszaküldés, hogy legalább az alkotmányosság irányába determinálja az új szöveg véglegesítőit.
Mellár: Orbán elárulta a konzervatív szellemi elitet / Készült: 2016.02.25
Egyelőre alig több egy baráti társaságnál, de az Orbán-rezsimet igazoló jobboldali értelmiségtől már határozottan elkülönül az a konzervatív szellemi csoport, amely Eötvös József nevét választotta. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. Őt kérdeztük.
Mellár: szinte mindent elölről kellene kezdeni / Készült: 2015.10.17
Ha a kormány azt akarja, hogy kevésbé függjünk a külföldi tőkétől, versenyképesebb legyen a hazai ipar, akkor Mellár Tamás szerint szinte mindent elölről kell kezdeni. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, ehhez az általános iskolától az egyetemekig meg kellene reformálni az oktatást. Állítja, ma a gazdasági siker nem a teljesítménytől, hanem a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt helytől függ, ám a gazdasági és államigazgatási kontraszelekció semmi jóra nem vezet. Mellár szerint a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, ez hosszú távon 1 százalék körül van.