Hírek
Hét bizonyíték arra, hogy Rogán Antal kisiskolásoknak néz bennünket
- Részletek
- Készült: 2016. április 06. szerda, 23:15
- Találatok: 1807
Bizonyára sokan kezükbe vehették már pártunk és kormányunk legújabb propagandaanyagát, azt a füzetet, mely tartalmában és küllemében is mindent elmond arról, milyennek képzelnek bennünket azok, akik az adónkból ilyen kiadványokat készítenek. A kék füzet címkéje büszkén hirdeti, hogy a magyar reformok működnek, de sehol egy reform, és a működés is leginkább úgy kell értelmeznünk, mint Uri Geller kanálhajlítását.
Ha már ilyen iskolás kivitellel ajándékozott meg bennünket Rogán Antal propagandaminisztériuma, akkor elemezzük úgy a tartalmát, ahogy szorgalmas diákokhoz illik. Anélkül, hogy elkábítanának bennünket az általánosságok, figyeljünk a részletekre, és elemezzük, mit is ír nekünk Tóni bácsi a kis kiadványában.
1. Az első oldalon egy középkorú házaspár mosolygós képével illusztrálva szembesülhetünk azzal, hogy csökkent a személyi jövedelemadó. Tény: kemény egy százalékkal. A nagy bűvésztrükk azonban az, hogy az illusztrációként használt térképen feltüntetik néhány uniós állam személyi jövedelemadó kulcsát. Svédország 57 százalék, Hollandia 52 százalék, Ausztria 50 százalék, Franciaország 45 százalék. Igen ám, csak ezekben az országokban progresszív adózás van érvényben, ami konkrétan azt jelenti, hogy ezek a legmagasabb jövedelműek adókulcsai, vagyis a mi egykulcsos 15 százalékunkkal nem összehasonlítható. Csak példaként: nálunk a minimálbéres is ugyanazzal az adókulccsal járul hozzá a közös terhekhez, mint az ötmilliós bruttóval rendelkező állami vezető. Svédországban a szuper gazdagok fizetnek 52 százalék adót, a szegények viszont ennél jóval kevesebbet. A svédek, franciák és a hollandok is úgy kapitalisták, hogy soha nem veszítik szem elől a szolidaritás elvét, vagyis aki tehetősebb, több terhet visel, aki pedig rászoruló, az állam támogatását élvezi. Nálunk ennek a szempontnak nyoma sincs adórendszerben (és máshol sem).
2. No, de ugorgyuk! - ahogy Pósalaky úr mondaná. A következő oldalon szembesülünk azzal, hogy nő a családi adókedvezmény. A dolog egyik szépséghibája, hogy elég kevéssel (idén kétgyerekes család esetében 12500 forint adókedvezmény), de nagyobb baj, hogy lényeges javulás nem is várható belátható időn belül, hacsak a 2019-re beígért 20 ezer forint nem számít annak. De ahogy a bölcs öreg dakoták szokták mondani: Meg is kell még azt élni!
3. Aztán itt egy nagy kedvenc: Csökken az új lakások áfája. Nagyon klassz, hogy csak 5 százalék lesz, de kinek van pénze most építkezni? Jöhet a válasz, hogy a következő oldalon hirdetett CSOK-ból beindul majd az építőipar, ám a Családi Otthonteremtési Kedvezményért sem kapkodnak úgy a polgárok, ahogy a kormány elképzelte. Mielőtt valaki túlságosan beleélné magát, hogy a CSOK által ígért milliók talált pénznek számítanak a családi költségvetésben, nézzen körül alaposabban. Komoly feltételekkel adják a pénzt, ugyanakkor az újbóli eladósodás réme is fenyeget.
A legrosszabb azonban az, hogy a CSOK megint csak azokat segíti, akik legkevésbé vannak rászorulva az állami mankóra. Azok például, akik még nem tudtak kikecmeregni a devizahiteles csapdából, nem igényelhetik meg az ingyenes támogatást. Ja, és még egy fontos dolog: az építőipar sokéves vergődésének köszönhetően alig maradtak itthon jó szakemberek, így csak nagyon lassú felfutás várható a magánházak építésének piacán.
Ha valaki mostanában próbált elintézni valamit a kormányhivatalok, járási hivatalok és a települési önkormányzatok Bermuda-háromszögében, annak sokkal több ismerete van a témáról, mint aki megengedhette magának azt a luxust, hogy csak kormánypropagandát olvasgatott az utóbbi években.
4. És jöjjön a következő oldal, ahol az ordas hazugság és az összekacsintós csúsztatás elegye köszön vissza ránk. Jól teljesít a gazdaság. A közmunkások országában ez tényleg elég pofátlan állításnak tűnik, de vizsgáljuk meg a bizonyítékként tálalt GDP adatokat. Rogán Antal és csapata kiválasztotta bázisszámnak 2009-et, amikor a válság legalján jártunk, vagyis 6,6 százalék mínuszban voltunk (ahogy a világgazdaság általában), és mellébiggyesztette a kiugró tavalyelőtti 3,7 százalékos növekedést. Ez utóbbi önleleplező adat, hiszen még a tavalyi számot sem merték felvállalni, pedig alig maradt el a 3 százaléktól. Igaz, a GDP szépséghibája, hogy csökkenő tendenciát mutat, és mutatói elsősorban az uniós források lehívásának mértékétől függ. Egyszóval, a magyar gazdaság addig teljesít jól, amíg rendelkezésre állnak az EU-s források, és jól megy a hazánkba települt jármű-összeszerelő üzemeknek.
5. És jöjjön egy másik nagy kedvenc: Emelkedik a minimálbér. Ennél a témánál azért nem időzünk hosszasan, mert a Szegedi Kattintós ennek a témának egy egész bejegyzést szentelt, melynek lényege, hogy a rendszerváltás óta lényegében minden évben emelkedett a minimálbér, tehát Rogán Antalnak kár vernie a mellét emiatt.
6. Aztán a következő oldalon azzal szembesülünk, hogy egyszerűsödtek a hétköznapok. Ha valaki mostanában próbált elintézni valamit a kormányhivatalok, járási hivatalok és a települési önkormányzatok Bermuda-háromszögében, annak sokkal több ismerete van a témáról, mint aki megengedhette magának azt a luxust, hogy csak kormánypropagandát olvasgatott az utóbbi években. És még egy apró megjegyzést a bürökrációról: Mintha éppen az ellen küzdene a kormány napjainkban, hogy túl nagy apparátust tart fenn az állam! Ez nem azt bizonyítja, hogy egyszerűsödtek volna a hivatali ügyek. És az Orbán Viktor által említett söralátétből is csak a kocsmákban látunk néhányat, az adóhivatalban viszont ugyanolyan bonyolult elintézni valamit, mint évekkel ezelőtt.
7. És zárásként a kormány nagy kedvence: Megvédjük az országot. A Szegedi Kattintós ezzel a témával is kimerítően (szó szerint és szimbolikusan értve) foglalkozott, úgyhogy csak vázlatosan említsünk meg néhány tényt: Magyarország nem áll hadban senkivel, a hazánkon áthaladni próbáló menekültek elenyésző része szeretne nálunk letelepedni, ami ugyan nem túl barátságos hozzáállás, de akkor sem minősíthető ellenséges tettnek. Terrortámadás nem érte az országot, ugyanakkor magyar katonák teljesítenek szolgálatot olyan országokban (például Irakban), ahonnan menekültek érkeznek Európába. Van egy baklövés ugyanakkor ezen az oldalon, hiszen David Cameron brit miniszterelnöktől egy olyan idézetet használnak a magyar intézkedések helyességének igazolására, melynek lényege, hogy Európának a külső határait kell megerősíteni. Mi meg ugye a saját határunkra építettünk kerítést. Ahogy egy dakota közmondás tartja: „Kicsire nem adunk!”
Cikk: http://szeka.blog.hu/2016/04/06/het_bizonyitek_arra_hogy_rogan_antal_kisiskolasoknak_nez_bennunket
Hárs Ágnes / 2016.04.06.Az Esti Start műsorvezetője: Péterfi Judit.
Zavar az ERŐ-ben - klikk!
Kapcsolódó cikkeink:
Nem nyilvános Nézőpont-kutatás: nagyon kínos eredmények a kormánynak / Készült: 2016.03.26
Februárban nem sikerült a kormánynak átvernie a közvéleményen a terrortámadásos alaptörvény-módosítást. A Nézőpont Intézet VIP-jelentése szerint kifejezetten többségben voltak az ellenzői, így nem csoda, hogy csöndben ejtették. Az is kiderült, hogy kétharmad érzi jogosnak a tanárok követeléseit, és hasonló arányban utasítják el a kormány adópolitikájának irányát. A számok sok mindent megmagyarázhatnak az elmúlt hetek történéseiből.
Tóni! Hazudsz, mint a vízfolyás / Készült: 2016.03.14
Rogán Antal nyilatkozott a magyarhirlap.hu-n és elmondta, mennyire jól élünk. Már megint. Bár tisztában vagyok azzal, hogy a politikusokat, kiemelten a kormány tagjait a legkevésbé sem szokták zavarni a tények, amennyiben ezek a tények nem a hurráoptimista kijelentéseket támasztják alá és nem a kormányzati jobbanteljesítés irányába mutatnak, én voltam olyan pofátlan és feltúrtam a Központi Statisztikai Hivatal vonatkozó adatait.
A Magyar Reformok Működnek / Készült: 2016.03.09
Elönti a szar a tarnazsadányi iskolát.
Mellár: Orbán elárulta a konzervatív szellemi elitet / Készült: 2016.02.25
Egyelőre alig több egy baráti társaságnál, de az Orbán-rezsimet igazoló jobboldali értelmiségtől már határozottan elkülönül az a konzervatív szellemi csoport, amely Eötvös József nevét választotta. Sólyom László, Kádár Béla, Bod Péter Ákos, Chikán Attila, Csaba László, Urbán László tartozik az alapítók közé, de ott van Mellár Tamás közgazdász is. Őt kérdeztük.
Mellár: szinte mindent elölről kellene kezdeni / Készült: 2015.10.17
Ha a kormány azt akarja, hogy kevésbé függjünk a külföldi tőkétől, versenyképesebb legyen a hazai ipar, akkor Mellár Tamás szerint szinte mindent elölről kell kezdeni. A Pécsi Tudományegyetem tanára úgy véli, ehhez az általános iskolától az egyetemekig meg kellene reformálni az oktatást. Állítja, ma a gazdasági siker nem a teljesítménytől, hanem a politikai kapcsolatrendszerben elfoglalt helytől függ, ám a gazdasági és államigazgatási kontraszelekció semmi jóra nem vezet. Mellár szerint a magyar gazdaságban nincsen 3 százalékos fenntartható növekedési pálya, ez hosszú távon 1 százalék körül van.