Százezernyi gazdát semmiznek ki a fideszes kegyencek kedvéért

Részletek

Készült: 2015. július 22. szerda, 21:17

Print 

Találatok: 1605

A Magosz után immár a Nemzeti Agrárkamara is jelezte, hogy támogatja a földpályázatok nyerteseinek földtulajdonhoz juttatását. Bár a kormánypárt vezetése jó ötletnek tartja a privatizációt, a földvagyon eladása a Fideszen belül is új törésvonalat hoz létre, ráadásul jogilag is nehezen kivitelezhető.

– A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) azt szeretné, hogy a kormány tegye meg a szükséges lépéseket a gazdák földhöz juttatásáért az állami földvagyonból – nyilatkozta Győrffy Balázs, a szervezet elnöke az elnökségi ülés után az M1 hírcsatornának. Ahogyan lapunkban beszámoltunk róla, néhány hete a parlamentben a Magosz elnöke, Jakab István fideszes frakcióvezető-helyettes is hasonló kezdeményezéssel élt, de a hivatalos kormányálláspont egyelőre nem ismert, és az ügyet a nyilvánosságban elsőként felvető Sallai R. Benedek LMP-s képviselő kérdésére a Fidesz-frakció sem volt hajlandó egyértelmű véleményt mondani a kérdésről.

Dodonai válaszuk szerint „az új földpolitika működik, egyre csökken a nagybirtokok és egyre nő a kisbirtokok aránya, a családi gazdaságok és a fiatal gazdák száma is jelentősen nőtt”.

Az állítás – azon túl, hogy még papíron is nehezen igazolható – elfedi azt a tényt, hogy a Fideszben sem ért mindenki egyet az állami földek eladásával.

Ezzel új híveket már nem lehetne szerezni: mivel a földpályázatok érezhetően növelték a birtokkoncentrációt, a privatizációnak legfeljebb 4-5 ezer nyertese lehetne, a legalább százezer, magát kisemmizve érző potenciális vesztessel szemben. Turi-Kovács Béla már kijelentette, hogy semmiképpen sem fog megszavazni olyan jogszabályt, amely az állami földvagyon eladását segíti, de úgy tudni, az ellenzők közé tartozik például Bencsik János is – emellett több, egyéniben megválasztott vidéki fideszes képviselőhöz érkezett olyan jelzés, hogy légüres térbe kerülnek a választókörzetükben, ha támogatják a földprivatizációt.

Az okokról egy Fejér megyei gazda azt mondta a Népszabadságnak: már a sajátosan irányított földbérleti pályázatok eredményét is nehezen nyelték le, hiszen azzal, hogy a kormány húsz évre olyanoknak adta bérbe a földeket, akiknek semmi közük az adott településekhez és a helyi mezőgazdasághoz,

egy egész generációtól elvette a gazdálkodás lehetőségét.

Ha a bérletet tulajdonra váltják, akkor ez az egy nemzedéknyi korlátozás örök időkre úgy marad: nem csupán egyes falvak, de megyényi térségek mondhatnak le arról, hogy a mezőgazdaság a helyben élők számára jövedelemforrás lehessen, a továbbiakban legfeljebb napszámosként lehet közük a földhöz.

Hogy a földpályázatok nyertesei kedvezményesen megvásárolhassák a bérleményüket, azt jogszabályváltoztatás nélkül nem lehet megoldani.

A jelenlegi szabályozás azoknak biztosít elővásárlási jogot, akik már legalább három éve bérlik a földet, ez a feltétel az Orbán-kormány által bérbe adott földeknek csak egy részére igaz. A nyertesek számos esetben – az ismert oligarchák körében szinte kizárólag – cégek voltak, gazdasági társaság pedig legálisan nem szerezhet földtulajdont. Ráadásul a földpályázatokon indulók a teljes bérleti időszakra vállaltak olyan állattartási, foglalkoztatási, természetvédelmi előírásokat, amelyeket még egy bérleti jogviszonyban is nehéz érvényesíteni, egy tulajdonossal szemben pedig szinte lehetetlen

– ez megkérdőjelezi az egész pályáztatás értelmét és jogszerűségét, sőt, alkotmányossági aggályokat is felvet.

A fentiek miatt sarkalatos törvények módosítására lenne szükség, amihez az ellenzék aligha lesz partner. Az LMP, az MSZP és a Jobbik már felsorakozott a javaslattal szemben. Mind a három párt deklarálta, hogy nem fognak asszisztálni a Fidesz-közeli új földesurak további kistafírozásához.

 Jogi lépésekre készül a Párbeszéd Magyarországért is: a pártnak a földbérletekkel kapcsolatos visszaélések feltárásában kulcsszerepet játszó szakpolitikusa, Szabó Rebeka szerint az összes lehetséges fórumon meg fogják támadni a földprivatizációt. Szabó emlékeztetett rá: legutóbb a Kishantosról kiebrudalt ökogazdaság esete kapcsán derült ki egy jogerős bírósági ítéletben, hogy megfelelő politikai kapcsolatokkal olyanok is hatalmas földeket nyerhettek, akik jogszerűen el sem indulhattak volna a pályázatokon. A kormány most belőlük, vagyis a visszaélésekkel teli, titkos pályáztatás nyerteseiből csinálna földtulajdonosokat.

A kormányzati szándékok viszont határozottnak tűnnek: a Népszabadság forrásai szerint már a fölvásárlási konstrukció részleteit egyeztetik az érdekeltekkel.

A hosszú távú kamatmentes vagy kedvezményes kamatozású, a földalapú támogatásból törleszthető hitel azt jelenti, hogy a kedvezményezettek ingyen kapják meg az állam földjeit:

a kedvezményes bérleti díj nagyjából a földalapú támogatás harmada, és egy jó szántó ezen felül még évi 50-100 ezer forintot is hozhat hektáronként (akkor is, ha a nyertes nem saját maga műveli), vagyis munka nélkül is több bevételt termel az államnak részletekben fizetendő vételárnál.

Cikk: http://nol.hu/belfold/ingyenbirtok-a-holdudvarnak-1552969

Kapcsolódó cikkek:

• A föld azé, aki ellopja
  „Akitől a földem kapom, / szavazatom annak adom.” Ez a versike szerepelt kisgazdapárti plakátokon 1990-ben. A nagykörúton! Emlékeznek még? A kisgazdákon kívül mindenki életveszélyes őrültségnek tartotta a négy évtizede elvett földek reprivatizációját (túlnyomórészt a már rég urbánus örökösök számára). A Fidesz és az SZDSZ ellenezte, és legfeljebb nagyon rövid, átmeneti időre tartotta elfogadhatónak a termőföld-kereskedelem bármilyen korlátozását, az Antall-kormány pedig ingadozott, és hetente változtatta a véleményét, mígnem a korlátozás mellett döntött. Emlékeznek még? Az első MSZP–SZDSZ-kormány el volt szánva rá, hogy a jogi személyekre, tehát a komoly, tőkeerős, hatékony agrártermelőkre vonatkozó termőföld-vásárlási tilalmat megszünteti. Aztán fölhagyott ezzel. Mert a kisebbségnek módjában állt ezt az őrült, önpusztító tilalmat fenntartani. Ebből a kisebbségből lett az a többség, mely ezt a tilalmat most speciálisan a hozzá tartozó jogi személyek számára megkerülhetővé teszi.
• Sallai Róbert Benedek belenyúlt a darázsfészekbe - 2015.07.20.
  Közadatkéréssel fordult a Nemzeti Földalaphoz a földpályázatok ügyében Sallai R. Benedek, az LMP képviselője. Az állami termőföldpályázatok eredményével kapcsolatos adatokat kívánja kikérni, ám a Nemzeti Földalap nettó 7,7 millió forintos fénymásolási költséget állapított meg, mivel a csak úgy kapná meg az adatokat, hogy a pályázatokból kitakarnák a nevet és a bírálati jegyzőkönyvet.
• Válaszol: Gőgös Zoltán, az MSZP elnökhelyettese - 2015. júl 16.
  A kormány azért állhat elő ezzel az ötlettel, mert a kliensei nem tudják tartani a vállalásaikat a bérelt földeken, s ezért kormányváltás esetén ezek a szerződések felbonthatók lennének. Ha a kétharmados törvénymódosítást át tudja verni a Fidesz a parlamenten, az állami bérelt földek eladását nem lehet megakadályozni. Ám államérdekből vissza lehet majd venni ezeket a birtokokat közösségi tulajdonba. Nem arra való ugyanis az állami föld, hogy haverok boldogulását szolgálja.
• Gőgös Zoltán: “Soha semmilyen bűncselekményt nem követtem el”
  A volt szocialista államtitkár jogi lépéseket tesz a Földművelésügyi Minisztériummal (FM) szemben, amely másfél milliárdos vagyonzárt kért Gőgösre.
• Fideszes lázadás a földrablások miatt
  A Népszabadság információi szerint a Fidesz-frakcióban sem mindenkinek tetszik a nemzeti parkok földjeit elvevő törvényjavaslat: akadnak, akik szakmai alapon bírálják, mások inkább a negatív politikai hatásaitól, egy újabb földbotránytól tartanak.
• A Fidesz úgy viheti el a földeket, ahogy akarja
  A rá jellemző cinizmussal viszi keresztül a fideszes többség a védett földek lenyúlását: a kétharmados többséget igénylő részek elhagyásával, de a természetvédelem szempontjából káros passzusokat maradéktalanul megtartva terjeszti a korábban elbukott földkezelési törvényjavaslatot a kormány a parlament elé.
• Megszavazták a nemzeti parkok kifosztását
  Elfogadta a parlament kedden az állami földvagyon kezeléséről szóló törvénymódosítást, amelyhez két héttel ezelőtt a kormánypártoknak nem sikerült biztosítaniuk a szükséges kétharmados többséget, így a képviselők most egy átdolgozott - minősített többséget igénylő rendelkezéseket már nem tartalmazó - előterjesztést szavaztak meg.
• „A korrupció a fideszes kormányzás alapja”
  Az MSZP levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz azt kérve, ne írja alá a földvagyonról szóló törvényt, hanem kérjen alkotmánybírósági kontrollt a nemzeti parki földterületeket a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet (NFA) tulajdonába helyező jogszabályról.
• Kishantos: hazudott a minisztérium
  A Földművelésügyi Minisztériumnak immáron papírja van arról, hogy hazudott, és ezzel tönkretette a kishantosi biogazdaságot.


Lopásnak tartja az MSZP az állami földek értékesítését - Közzététel: 2015. júl. 21. - Az ATV Start vendége Gőgös Zoltán; agrárpolitikus, MSZP.


LMP: Az állami földrablásnak véget kell vetni - Közzététel: 2015. júl. 17. - Az ATV Start vendége Sallai Róbert Benedek országgyűlési képviselő, LMP.


Az Egyenes Beszéd vendége Sallai Róbert Benedek - Közzététel: 2015. júl. 15. - Azért kell komolyan venni a felvetést, hogy az állami földek a bérlők által megvásárolhatóak legyenek, mert napirend előtti felszólalásban hangzott el, a frakcióvezető-helyettestől, tehát a Fidesznek nem csak tudnia kellett róla, de bele is kellet egyeznie, mondta Sallai Róbert Benedek az ATV Egyenes Beszéd című műsorában.


Gőgös: hazugság a cikk - Közzététel: 2015. júl. 14. - A Napi Gazdaság szerint különösen nagy vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés gyanúja miatt nyújtott be vádindítványt a Földművelésügyi Minisztérium a Gőgös Zoltán államtitkársága idején soron kívül kiutalt félmilliárd forint miatt.

 

• Előző
• Tovább