Hírek
Közpénzek a Quaestornál: csúcsra jár a kormányzati ködgép
- Részletek
- Készült: 2015. április 30. csütörtök, 03:26
- Találatok: 1868
Hiába kerülnek nyilvánosságra naponta új információk a Quaestor-ügyben, a kérdések gyorsabban szaporodnak, mint a válaszok. Különösen messze vagyunk attól, hogy kiderüljön, hogy milyen konstrukcióban, ki és mennyi közpénzt rakott a bebukott cégcsoportba, illetve hogy a befektetésekről, majd azok kivonásáról szóló döntések meghozói mit tudtak a csoport működésének kockázatairól és pénzügyi helyzetéről. Az üggyel kapcsolatos adatigénylésekre érkezett válaszokból szemlézünk.
Mennyi közpénz volt a Quaestorban?
Az elmúlt napok egyik legabszurdabb brókerbotrányos pillanata az volt, amikor Lázár János kancelláriaminiszter és Borkai Zsolt győri polgármester került a másik szavahihetőségének kétségbe vonásáig jutó ténybeli ellentmondásba arról, hogy állampapírt vagy kötvényt vett-e Győr városa a Quaestortól – illetve, hogy mindezt 825 millió vagy egymilliárd forintért tette-e az önkormányzat.
Igaz, itt legalább Győr dokumentumokkal igazolta, hogy valóban vásárolt államkötvényt a cégtől: részben amúgy olyan dokumentumokkal, amelyeket egy bő héttel korábban adatkérésünkre még nem adott ki, mert – ha jól értjük a nyakatekert érvelést – nem tudta azonosítani, hogy milyen szerződést is kérünk. Pedig ha valóban csak egy szerződés van, akkor ez kis jóindulattal nem lett volna nagyon nehéz.
A győri ügy – amit különösen pikánssá persze az tesz, hogy a befektetés január 16-án, a forint-svájci frank árfolyam beszakadásának másnapján történt – azonban csak egy jele annak, hogy a kormányoldalon még most sem hozott eredményt a brókercégekbe rakott közpénzek utáni hajsza, vagy ha hozott is, akkor sem gondolják, hogy ez a választókra tartozna.
A Tóth Bertalan szocialista országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes által adott válasz szerint ugyanis a kormányzati szektorban „a vizsgált teljes időszak [2010-2015] alapján jelenleg is aktív befektetési szolgáltatóknál kezelt ügyletek összértéke mintegy 259 milliárd forint”, de ennek „jelentős százaléka” 2010 előtti ügyletek maradéka, 2002 és 2010 között pedig a szocialista kormányok több mint 300 milliárd forint ügyleti összegben szerződtek brókercégekkel.
A megadott adatokból tehát pont az nem egyértelmű, hogy azok milyen időszakra vonatkoznak, mint ahogy a tárcák hasonló tárgyú válaszaiból sem rajzolódik ki semmi.
A KüküM-nek mindenesetre volt ügyfélszámlája a Quaestornál, ezt a tényt tagadni sem próbálták, de a hivatalos magyarázat minimum zavaros. A minisztérium „költségvetési körbe” tartozó szervezetként csak az államkincstárnál vezethet számlát – a KüKüm mint az Eximbank felett a tulajdonosi jogok gyakorlója tartott számlát a Quaestornál: a hivatalos magyarázat szerint ez „az Eximbank tőkeemeléséhez kapcsolódó értékpapírok technikai nyilvántartását segítő számla.” (Ezen túlmenően a Magyar Nemzeti Kereskedőháznak (MNKH) volt itt 3,8 milliárd forintnyi állampapírja.)
A minisztérium magyarázata szerint
„A technikai nyilvántartást segítő számlát azért a Quaestor kezelte, mert a piaci szereplők közül a számla kezelését egyedül a Quaestor vállalta díjmentesen.”
Önmagában is érdekes a megoldás: van egy 100 százalékban állami tulajdonú, zártkörű részvénytársaságként működő bank, amely fölött az állam nevében az egyik minisztérium gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A tulajdonos tőkeemelést hajt végre, a bank részvényeket bocsájt ki, az államkincstárból pedig elutalják a banknak a kibocsájtott (forgalomképtelen) részvények ellenértékét. Az egész ügyletben tehát csak állami szereplők vannak, a kibocsájtott (forgalomképtelen) értékpapírok „technikai nyilvántartását” mégis egy magántulajdonú társaság végzi. Ingyen.
A KüKüM és a Quaestor között tavaly szeptemberben létrejött számlaszerződésben ugyanakkor semmi nem utal arra, hogy a szerződés tárgya mindössze egy „technikai számla” lett volna: opcionálisan ugyan, de ügyfélszámlát, értékpapírszámlát, értékpapír-nyilvántartási számlát és egyéb számlákat említ a szerződés 1. pontja. Az is nyilvánvaló ugyanakkor, hogy nem egy szerződéssablont írtak alá, vagyis a fenti opciók nem a felek szándékától függetlenül szerepelnek a szövegben.
A szerződés 7.1 pontja szerint ugyanis „A Felek megállapodnak abban, hogy a Társaság az ügyfél részére nem számít fel számlavezetési díjat (…)”. Márpedig nem tűnik valószínűnek, hogy a Quaestor ügyfelei közül túl sokkal lett volna ennyire nagyvonalú. (Persze nem kizárt, hogy a Quaestornál volt egy ilyen szerződéssablon is a díjmentes számlavezetéssel; ez megmagyarázná, miért tartott tucatnyi önkormányzat legalább 8 milliárdot Tarsoly Csaba műintézetében.)
A számlaszerződés mellett szerettük volna megtudni, milyen tranzakciók zajlottak a KüKüM Quaestornál vezetett számláján, ezért kikértük az Eximbank feletti tulajdonosi jogok gyakorlása körében a Quaestor-csoportnál vezetett értékpapírszámla számlaforgalmi adatait is. A KüKüm válasza elég megdöbbentő: „(…) a minisztérium nem rendelkezik az értékpapírszámla tételes forgalmi kimutatásával.”
Teljes cikk: http://atlatszo.hu/2015/04/29/kozpenzek-a-quaestornal-csucsra-jar-a-kormanyzati-kodgep/
Kapcsolódó cikkek:
- Tőzsdekormány - 2015. április 13.
Mellár Tamás: A miniszterelnöké a felelősség - A közgazdászprofesszort főképp a Quaestor-botrány kapcsán kérdeztük. Például arról, le kell-e mondania Orbán Viktornak. Mellár Tamás úgy véli: ha ez az ügy nyomtalanul, felelősségre vonás nélkül cseng le, akkor minden megtörténhet Magyarországon. De azt is mondja, a brókerbalhé akár végleg erodálhatja a Fideszt. Viszont az ellenzék gyenge, alkalmatlan a kormányzásra. Mi lesz így velünk? - Magyarázatokból bukásra áll a kormány - 2015. április 03.
Egyetlen kormánytag sem vállalja a felelősséget a brókerbotrányban elbukott közpénzekért, sőt a kabinet egyes tagjai már magát Orbán Viktort is meghazudtolták. Fazekas Sándor miniszter szerint ő nem felelős, holott a Földművelésügyi Minisztérium csaknem félmilliárd forintot bukott, a tárca gazdasági ügyekért felelős helyettes államtitkára pedig korábban az érintett Hungária Értékpapírnál dolgozott. A kormányoldal eszeveszetten magyarázkodik, a sorozatos önellentmondásokat nem oldják fel. Kérdés, elviszi-e valaki a balhét? - Összeérnek a Quaestor-botrány szálai - 015. március 31.
A Quaestor-csoport ingatlanait kezelő cégnél Tarsoly Csaba feleségét Orgován Béla váltotta fel az ügyvezetői poszton, de az egykori közmunkás ma is vezérigazgató a Questor anyacégénél. Kiderült, az előzetes letartóztatásba helyezett Tarsoly diplomata útlevelét alig két napja vonta vissza Szijjártó Péter külügyminiszter, aki a miniszterelnök februári - az eddig közöltnél korábbi - utasítására vette ki a közpénzeket a cégből. Orbán Viktor csütörtökre tájékoztatást ígért arról, milyen állami pénzek lehetnek még a Quaestornál és más brókercégeknél. Polt Péter az emberi jogokkal magyarázta, hogy nem hallgatták ki korábban a Quaestor-vezért. A szappanopera-szerű történet szálai összeérnek: Orbánhoz, illetve a Fideszhez vezetnek. - Nem korábban, aznap vette ki pénzét a külügy a Quaestortól - 2015. március 25.
Úgy tudjuk, csak a döntés született március 5-én arról, hogy a külügy cége, a Magyar Nemzeti Kereskedőház vegye ki a vagyonát a Quaestortól. Maga a tranzakció március 9-én történt, vagyis pontosan azon a napon, amikor a Quaestor bejelentette, hogy csődbe megy. - Rogán keményen nekimenne a brókercégeknek - 2015. március 17.
A Fidesz szerint a közelmúlt brókerbotrányai miatt zajló büntetőeljárásokban el kell kobozni a csalásokban részt vevők teljes magánvagyonát. - A Quaestor nyakig benne volt a keleti nyitás legzsírosabb üzleteiben - 2015. március 11.
Szerteágazó ügyletekben volt benne Tarsoly Csaba birodalma, a Quaestor, ami a jelek szerint 210 milliárd forintnyi kötvényállomány alatt omlott össze, amiből az MNB becslése szerint 150 milliárd forintnyit illegálisan bocsátottak ki.