A magyar gazdasági modell problémáira utal, hogy a bérek ugyan forintban emelkedtek, de a gyenge forint és a magas infláció miatt a lakosság vásárlóereje nem javult megfelelően – mondta a professzor. Szerinte nem igaz az az állítás, hogy a magyarok azért fogyasztanak kevesebbet, mert sokat takarítanak meg.
Közzétette az Eurostat az első becslését az Európai Unió polgárainak 2025-ös tényleges fogyasztásáról. Ez az a mutató, amely alapján először 2023-ban mondhattuk el, hogy Bulgáriával holtversenyben az EU legszegényebb országa volt Magyarország, majd 2024-ben az első becslés szerint már egyedül voltunk a legszegényebb, viszont az újraszámolás után kiderült, hogy csak a második legrosszabb helyzet a mienk. A 2025-ös adatsorral sem büszkélkedhetünk: ebben Lettországgal együtt áll Magyarország az EU utolsó helyén.
„Sajnos az utóbbi években az utolsó három helyek valamelyikén végzett Magyarország, míg a kilencvenes évek elején még az első háromban voltunk. Úgyhogy ez valóban elég kellemetlen dolog, de nem meglepő” – mondta a Reggeli gyors pénteki adásában Bod Péter Ákos volt jegybankelnök. Ugyanakkor hozzátette, hogy az ilyen összehasonlítások módszertanilag nehezek, mert a fogyasztás és az árszintek mérése bizonytalan.
Matolcsy Gyurka, az ország megmentője
A szakember szerint a magyar gazdasági modell problémáira utal, hogy a bérek ugyan forintban emelkedtek, de a gyenge forint és a magas infláció miatt a lakosság vásárlóereje nem javult megfelelően. Szerinte nem igaz az az állítás, hogy a magyarok azért fogyasztanak kevesebbet, mert sokat takarítanak meg: a megtakarítási ráta nem kiugró. Inkább az árfolyam-politika és az infláció okozta a fogyasztási színvonal romlását. „Végső soron annak a gazdasági modellnek a csődje volt, amit én Orbán-Matolcsy vagy Matolcsy-Orbán felfogásnak gondolok ez is szépen.”
A jövővel kapcsolatban optimistább. Úgy látja, hogy a fogyasztói bizalom javulhat, a gazdaság a második félévben erősödhet, és újraindulhatnak a beruházások.
Magyarok az EU legszegényebbjei, az utolsók vagyunk a fogyasztási rangsorban / 2026.06.17. Az Eurostat kiadta az adatokat, a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai az uniós átlag 73 százalékára rúgnak. - A magyarok tudnak legkevesebbet vásárolni a jövedelmükből, az Eurostat szerdán publikálta adatai szerint a magyar háztartások egy főre jutó fogyasztási kiadásai az uniós átlag 73 százalékára rúgnak. Ezzel az adattal Magyarország az utolsó helyre került Lettországgal együtt. Magyarország relatív helyzete 2024-es adatokhoz képest kis mértékben romlott: az akkori számok szerint is a magyar háztartások fogyasztási kiadásai az uniós átlag 73 százalékára rúgtak, akkor Bulgáriával voltunk egy szinten, és Lettország volt a sereghajtó 72 százalékkal. A legutóbbi adathoz képest mind Lettország, mind Bulgária tudott javítani, emiatt a magyar mutató az utolsó előtti helyről az utolsóra csúszott vissza …
youtube / videó
Márciusban még úgy tűnt, erőre kap az ipari termelés, ám áprilisra megint visszaesett / 2026.06.08. - A KSH szerint kissé korai volt az öröm a márciusi ipari teljesítmény láttán: áprilisban ugyanis ismét visszaesett, és 1,1 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző havihoz képest. - Az ATV Start vendége Németh Dávid vezető elemző, K&H.
youtube / videó
Matolcsy börtönbe kerülhet? Felcsuti Péter súlyos állításai a jegybanki botrányról / 2026.05.28. - Ez a videó az egyik legkeményebb gazdasági és politikai elemzés, ami az utóbbi időben a KlikkTV-ben elhangzott. Felcsuti Péter közgazdász, a Bankszövetség korábbi elnöke nem köntörfalaz: a Magyar Nemzeti Bank körüli eseményeket egyszerűen „fehérgalléros bűnözésnek” nevezi, és rávilágít arra, miért nem úszhatja meg a felelősségre vonást Matolcsy György.
youtube / videó
Hol van az "eltűnt" 500 milliárd? A rendőrség közleményt adott ki | PROVOKATŐR / 2026.05.28. - Hová tűnt az a bizonyos 500 milliárd forint, és mit tesz az ügyben a hatóság? A PROVOKATŐR legfrissebb adásában a Magyar Nemzeti Bank körüli nyomozás legújabb fejezeteit boncolgatjuk, miután a rendőrség hivatalos közleményt adott ki. Örülünk az eddigi eredményeknek, vagy a nyomozás jelenlegi állása inkább újabb kérdéseket vet fel?
youtube / videó
"Itt rossz döntések születtek” – Továbbra is csak kullogunk a szomszédos országok mögött / 2026.05.25. - Bár az elmúlt 20 évben csökkent Magyarország lemaradása a nyugati országokkal szemben, összességében azonban jóval lassabb ütemben növekedtünk, mint a régió többi országa - olvasható az Egyensúly Intézet tanulmányában, amely a magyar gazdasági növekedés gyorsítására keresi a választ. - Az Egyenes Beszéd vendége Kozák Ákos gazdaságkutatási igazgató, Egyensúly Intézet.
youtube / videó
„A NER-t csak sebészeti beavatkozással lehet kioperálni” - Oszkó Péter / 2026.05.22. - A Klubrádió Eurozóna című műsorának új adása a NER gazdasági rendszerének működését, a magántőkealapok szerepét és az elszámoltatás lehetséges következményeit elemzi Oszkó Péter vendéggel és Zentai Péter műsorvezetővel. A beszélgetés középpontjában az állami pénzek útja, az MNB-alapítványok ügye, valamint a politikailag bekötött gazdasági szereplők felelőssége áll. A vendég részletesen elmagyarázza, hogyan működnek normálisan a magántőkealapok, és miért jelent problémát, ha az állami forrásokat politikai alapon osztják szét. Szó esik arról is, hogy a magyar gazdaság megtisztítása miért hasonlít „sebészeti beavatkozáshoz”: úgy kell lebontani a korrupt struktúrákat, hogy közben maga a gazdaság működőképes maradjon. A műsor kitér a 4iG helyzetére, az állami támogatások rendszerére és arra, hogyan lehetne újra versenyképes magyar vállalkozásokat építeni európai szinten. Hosszabban elemzik Európa lemaradását az Egyesült Államokkal és Kínával szemben, különösen az AI és a technológiai fejlesztések területén. Oszkó Péter szerint Magyarországnak újra be kell kapcsolódnia az európai gazdasági integrációba, különben tartósan perifériára szorulhat. A beszélgetés végén arról is szó esik, hogy a politikai változás javította Magyarország nemzetközi megítélését, de a valódi gazdasági áttöréshez még hosszú és precíz munka szükséges.
Kapcsolódó cikkeink:
Hiába érnek plafonig az aranytömbök / Készült: 2026.05.23 Sándor-palota, lefagyás ide vagy oda, beszéljünk pár szót arról, hogy legalább kormányozni mindig is tudtak. Hogy attól koldulunk. Ez azonnal kiderül, ha ránézünk a számokra. Például. A tavalyi 74,6 százalékról idén 75,1-re nő a GDP-arányos államadósság. A hiány jövőre is csak 5,8 százalékra mérséklődne, az államadósság pedig elérné a 76,8 százalékot. Az Európai Bizottság csütörtöki gazdasági előrejelzésében említi, hogy az emelkedő kiadásokat csak részben fedezték a kivetett különadók, ráadásul az állami beruházások két éve csökkennek, ami várhatóan folytatódni fog. Ezt nem írták le a brüsszeli bürokraták, de ez azzal függ össze, hogy Orbánék a választási osztogatást jelentős részben adósságkibocsátásból, valamint a befektetések visszafogásából fedezték. Amely beruházások most is csúnya mélyponton vannak. Ahogy mások is rámutattak: ennek az idén lejáró helyreállítási alap kihasználásánál lehet meg a böjtje, ha hiányoznak előfinanszírozandó fejlesztések. A testület úgy számolt, hogy például csak a bevezetett adókedvezmények a GDP 0,6 százalékát teszik ki.
Aszály – Józsa Márta jegyzete / Készült: 2026.05.17 Víz nem lesz több, vagy az egyik, vagy a másik szomjazik. Szóval úgy tűnik, nem lesz mifelénk se kecske, se káposzta, egy szál sem. Hogy egy szellemi aszály által sújtott klasszikust idézzek: ez az óriási kognitív disszonancia.