Hírek

Elnöki akadálypálya

bubekvgyA magyar közjogi rendszerben a mindenkori országgyűlési többség munkáját, a törvényalkotást két fontos szereplő tudja szinte bármikor akadályozni: a köztársasági elnök és az Alkotmánybíróság (AB). Ugyan a többi közjogi szereplő – az ombudsmantól a Kúria elnökén át az Állami Számvevőszékig – is keresztbe tud tenni (különösen a Költségvetési Tanács a büdzsé kapcsán), de az államfő és az AB bármely jogszabály hatályba lépését megakadályozhatja, jó esetben késleltetheti. Mivel kivétel nélkül minden mai közjogi szereplő a Fidesz-KDNP-nek köszönheti megbízatását, és eddigi működésük azt bizonyítja, hogy politikai lojalitásuk is Orbánékhoz kötődik, a jövő évi választásokon esetlegesen hatalomra kerülő Tisza Pártnak egy ilyen ellenséges helyzetre kell felkészülnie. Úgy tűnik azonban, a Fidesz-KDNP is készül, méghozzá a vereségre, mással ugyanis nehezen magyarázható, hogy egy múlt héten benyújtott kormánypárti javaslat, amelyet ma el is fogadhat a Ház, megakadályozná, hogy a parlament – kimondva átmeneti akadályoztatását – félreállíthassa az államfőt.

Bár a köztársasági elnöknek több olyan jogosítványa is van, amellyel gátolhatja egy kormánytöbbség munkáját, például eleve nem a legtöbb mandátumot szerzett párt vezetőjét kéri fel kormányalakításra (erre célzott Fleck Zoltán egy nyári beszédében), leginkább azzal tehet keresztbe, ha nem írja alá az elfogadott jogszabályokat. Ilyenkor két lehetősége van: a parlamentáris vétó, amikor egy törvényt megfontolásra visszaküld a Háznak, illetve az alkotmányos vétó, amikor egy jogszabály alkotmányossági vizsgálatát kéri az AB-től. nepszava Ráadásul nem csak az államfő fordulhat az AB-hez egy jogszabály miatt, ezt megteheti maga a kormány, a képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész és az alapvető jogok biztosa is. Vagyis, ha Sulyok Tamás nem lép, lesz helyette más. A csupán Fidesz-KDNP káderekből álló, immár Polt Péterrel kistafírozott AB-ről pedig sejtjük, mi várható. Összefoglalva, az államfő és az AB párosa (esetleg kiegészülve más közjogi szereplőkkel) ott akadályozhatja a leendő kormánytöbbséget, ahol csak akarja.
 
Sulyokot és az AB tagjait még kétharmados többséggel is nehezen tudná elmozdítani egy hatalomra kerülő ellenzék – együtt kell tehát élni velük, vagy valamilyen módon meg kell kerülni őket. Egy erre szolgáló kiskaput zár most be a Fidesz-KDNP javaslata; az alaptörvényben eddig is szerepelt a köztársasági elnök „átmeneti akadályoztatásának” meglehetősen homályos fogalma, amelyet a parlament mondhat ki feles többséggel. Ha ez megtörténik, az elnöki feladat- és hatásköröket az Országgyűlés elnöke veszi át, akit a Ház többsége választ. A jövőben viszont az elnök akadályoztatását kimondó határozatot az AB-nek jóvá kell hagynia, de maga az államfő is dönthet – egy erről szóló nyilatkozattal – az akadályoztatás megszűnéséről.
 
Már csak az a kérdés, hogy az új szabályozást Sulyok személyére szabta-e a Fidesz-KDNP, vagy pedig jövő áprilisig lecserélik őt egy új ötéves ciklust kezdő köztársasági elnökre.
 
 

444.hu
Bloomberg: Orbán fontolgatja, hogy köztársasági elnök lesz, ha veszít a Fidesz / 2025.12.11.
A kérdés az időzítés. Ha ugyanis Orbán tényleg erre készül, még a Fidesz jelenlegi kétharmados többségét felhasználva kell ezt meglépni. Egy szakértő szerint ez lenne az Orbán-rendszer megmentésének vészforgatókönyve. - A nemzetközi környezet is kedvező lehet, a 2022-es választás után az EU ugyan felfüggesztette a támogatások jelentős részét, de ez nem fékezte meg Orbánt, aki tovább mélyítette kapcsolatait Oroszországgal és Kínával, és folytatta a szabadságjogok korlátozását. „Külső nyomás nem nehezedik Orbánra. A nemzetközi környezet elképesztően engedékennyé vált az alkotmányos mérnökösködéssel szemben” …

youtube / videó
MAGYAR PÉTER: Zsarolják SULYOK TAMÁS köztársasági elnököt!  / 2025.12.10.

youtube / videó
Leváltható a Fidesz a választáson? - Kéri László vendége Tóka Gábor politológus // KÉRI KÉRDI  / 2025.12.08.

youtube / videó
Orbán elnökként élne túl? – Célegyenes  / 2025.12.08. - Habár a kormány korábban állította, hogy a Szőlő utcai botrányban nincsenek kiskorú áldozatok, mostanra már nagyon úgy tűnik, hogy igenis voltak. Dobrev Kláránál meg is szólalt egy fiatal a vele történt borzalmakról, Magyar Péter számon is kérte Orbán Viktort, aki a konkrét ügyről ugyan nem beszélt, de azt azért elmondta, hogy aki a gyerekekhez nyúl, azt miszlikbe kell aprítani. De tényleg eszerint cselekednek? De ez csak az egyik kérdés arról, hogy mit mond a kormány és mi történik valójában. 2030-ra az európai vezetők háborúba mennének, mint ahogy a kormányfő állítja? Ez is téma volt a műsorban. Végül pedig, de nem utolsósorban Sulyok Tamás esetét is elemeztük, hiszen egy friss törvényjavaslattal bebetonoznák a hivatalát. Lampé Ágnes és Egri Viktor mellett vendégünk a műsorban ezúttal Stefano Bottoni, akinek új könyve, Balsors, akit régen tép? frissen jelent meg a Magyar Hang gondozásában …

youtube / videó
Törvénymódosítással betonozhatja be Sulyok Tamást a Fidesz?  / 2025.12.05. - Törvénymódosítással erősítené meg a Fidesz a köztársasági elnök pozícióját. A javaslat értelmében a Parlament nem dönthetne az Alkotmánybíróság nélkül az államfő akadályoztatásáról. Az ellenzéki pártok szerint a tervezet a Fideszes mélyállam erősítéséről szól. - Az Egyenes Beszéd vendége Bárándy Gergely ügyvéd, volt országgyűlési képviselő.

youtube / videó
Vereségre készül a Fidesz?  / 2025.12.05. - A Fidesz törvénymódosítással erősítené a köztársasági elnök pozícióját. Eszerint az államfő akadályoztatásáról nem dönthetne a Parlament az Alkotmánybíróság nélkül. Az Ügyvédkör elnöke a hatalmi egyensúly eltolódásáról, a Párbeszéd országgyűlési képviselője a fideszes mélyállam erősítéséről nyilatkozott Híradónknak. Hack Péter alkotmányjogász viszont úgy látja: hiánypótlást végzett a kabinet.

 

Kapcsolódó cikkeink:

judasvgyNagyon nem mindegy, hogy bukik a gazda, vagy megmarad a királyság / Készült: 2025.12.07
Királyság vagy tahóság? Szerintem Csiszár Jenő most hálálta meg azt az ölébe hullott álommelót, amit 2017 óta birtokol, és amiből – gondolom – kurva jól él, természetesen neki is mi álljuk a fizetését, ugyanúgy, ahogy a másik senkiházinak is, akit kérdezgetett. Ha valaki látott már szánalmas, szar műsort, akkor felejtse el, ez a tegnapi kecskeméti szeánsz mindent alulmúlt. Legalábbis a ritka ócska szervilizmus tekintetében, de gondolom, hogy ez volt a cél. Mert az szentesít mindent, de legfőképpen a hazugságokat, amelyekre ezek az úgynevezett kampányukat építik. Lényegében egyik választástól a másikig van szerencsénk megtapasztalni, milyen az, amikor egy kormánypárt közpénzmilliárdokból hülyíti a közt, ennek megfelelően ha a hazudozás egy vírus lenne, ami levegőben terjed, akkor a kecskeméti sportcsarnokban mindenki megfertőződött volna, az kurvaélet. Bár szerintem már eleve betegen érkezett a zöm, mert ugye egy ilyen eseményre csak azok tehetik be a lábukat, akik igazolt digitális polgárok. De ne keltsük a pánikot, meg rémisztgessük egy jól kezelt Covid-19 járvány után a tisztelt olvasót, mert az nem a mi feladatunk, arra ott van a doktorminiszterelnök uraság.

nemvgydeIdegőrlő hadviselés / Készült: 2025.11.23
„Először is mindenkinek sok sikert kívánok! Tehát az, aki Magyarországon arra vállalkozik, hogy részt vesz a közéletben és hajlandó az életenergiájának egy részét a saját személyes vagy családja boldogulásán túl politikán keresztül a köz érdekében mozgósítani, az minden elismerést megérdemel”.

nemvgyxSzellőztetni kellene, és nem csak a vörösbort / Készült: 2025.10.12
Hát kérem tisztelettel, tudom, hogy háttal nem kezdünk mondatot, de egy olyan írónak a Nobel-díjával sem feltétlenül dicsekszünk, mintha a sajátunk volna, aki nyílt és kérlelhetetlen kritikusa a mi embertelen, gonosz, despotikus rezsimünknek. Na meg aztán nem isszuk magunkat gatyára és vállalhatatlanra, egy olyan párt születésnapján, amelyet simán szembeköptünk májusban, a szomszédos ország elnökválasztási kampányának hevében, amikor e párt vezetőinek feje fölött átkiabálva, elméletileg, józanul, az erdélyi magyarok egyik legnagyobb ellenségét dicsértük a felújított Tihanyi Bencés Apátság átadóján, ahol természetesen jó szokásunkhoz híven politizáltunk. Amikor egekig magasztaltuk azt a George Simon nevű szélsőjobbos kretént, aki az úzvölgyi katonai temető meggyalázásával kezdte karrierjét – és aki a megismételt romániai elnökválasztás május 4-én tartott első fordulóját nagy fölénnyel nyerte meg, és úgy tűnt, hogy ő lesz az új miniszterelnöke Romániának.