Hírek
Önazonossági védelem – Józsa Márta jegyzete
- Részletek
- Készült: 2025. május 19. hétfő, 00:13
- Találatok: 216
Tippeljük meg, mi történhet, ha egy önazonos faluba szeretne beköltözni egy roma család. Vagy akár valami közismert libernyák elfajzott.
Egy rendes újságíró, vagy akár egy elkötelezett hírfogyasztó okkal számíthat az álmatlanságtól szenvedő kormánypárti képviselők hagymázas éjszakai törvénybeadványaira. Melyek, hogy, hogysem rendszerszinten pirkadatkor látnak napvilágot. Amikor a bagoly típusú ember éppen a másik oldalára fordul, a pacsirta alkat meg éppen kimegy megfejni a tehenet. Vagy ilyenkor írja legszebb verseit. Esetleg ez a legmegfelelőbb óra egy nemes vad kilövésére, mert mit tegyünk ha a miniszterelnök helyetteséről elsőként mindig egy helikopterező rénszarvas jut eszünkbe.
Szóval a nevezett bátor hadfi, Semjén Zsolt egy borús éj leple alatt benyújtotta a Navracsics Tibor minisztériumában kidolgozott, a „helyi önazonosság védelméről” szóló törvényt. Dolgunk meg is nevezni az egyéni indítványok mögött lapuló felelősöket is. 

Nagy megkönnyebbülésünkre az eredetileg beharangozott tervhez képest kikerült a szövegből az a lehetőség, amellyel az önkormányzatok közvetlenül megtilthatnák a beköltözni akarók ingatlanvásárlását. Pusztán csak elővásárlási joguk, meg beköltözési adó kivetésére való jogosítványuk, meg pár hasonló apróság lesz, éppen a füstadó még nem került elő, de csak hajrá, jöhetnek még módosító indítványok. Azt érteni véljük, hogy mondjuk egy ötszáz fős Balaton-felvidéki település lakói nem szeretnék, ha hirtelen megháromszorozódna a szomszédaik száma. Mondjuk ezt úgy lehetne elérni, hogy nem adják el a tulajdonukat. Nem tűrnék, hogy hamisított telekkönyvekkel, tervrajzokkal tűzivíz-tározóknak álcázott úszómedencéket építsenek a faluba. Vők, feleségek, volt asszonyok, és más rokonok. Hacsak nem ezt szeretnék, mert akkor minden rendben is volna.
Amúgy nem történelmi újdonság a zárt városok, települések kialakítása. Ezek olyan, ma is létező, közvetlen szövetségi irányítás alatt álló területek, ahova senki nem léphet be külön engedély nélkül, és az oda- illetve elköltözés is korlátozott. A közigazgatási találmány az egykori Szovjetuniót dicséri, ám remek utódpéldányai jöttek létre, a mai Oroszországban például negyvenkettő van, több mint egymillió ember él így. Hogy az ingatlanának csak eszmei értéke van, neki magának meg csak annyi, amennyit megszolgált. Egyébként magam is éltem zárt városban, úgy hívják, hogy Kolozsvár. 1968-ban iktatták törvénybe, hogy Románia minisztertanácsa szabályozhatja bizonyos városok lakosságának nemzetiségi arányát. Ha zárt városnak minősítettek egy települést, a román nemzetiségű lakosok oda- és elköltözése zavartalan volt, de a magyar lakosok csak elköltözhettek onnan, oda nem. Így sikerült nagyon gyorsan megváltoztatni a városokban élők etnikai arányát.
Vissza a mai magyar valósághoz: tippeljük meg, mi történhet, ha egy önazonos faluba szeretne beköltözni egy roma család. Vagy akár valami közismert libernyák elfajzott. Mégiscsak jobb, ha van az ilyesmi megakadályozására valami rendes, éjfélkor szült jogszabály. Vagy ha nem is ezt mondják, a tények és irányzatok ismeretében mégis mi a jó büdös cél lebeg a szemük előtt?
Útszélen - Józsa Márta jegyzete