A nap grafikonja: a magyar minimálbér a második legalacsonyabb az EU-ban

Részletek

Készült: 2025. április 16. szerda, 02:27

Print 

Találatok: 338

Ismét egy olyan uniós statisztika, amit nem szívesen teszünk ki az ablakba, s ami még ennél is keserűbb, az uniós összehasonlításban nyamvadtnak mondható magyar életszínvonal újabb bizonyítéka. Ez nálunk jelenleg 707 eurót tesz ki, aminél egyetlen tagállamban, Bulgáriában kapnak kevesebbet a dolgozók. A legjobban a luxemburgiak járnak, a magyaroknál 3,7-szer magasabb minimál órabérért dolgoznak. Magyarországon az utóbbi öt évben nemhogy javult volna, még romlott is a minimálbéresek helyzete.

Az idén januártól az Európai Unió 27 tagja közül 22-ben hirdetnek meg nemzeti minimálbért – a kivétel Ausztria, Dánia, Finnország, Olaszország és Svédország. A 22 érintett országból tízben havi 1000 euró alatt van ez a bér az idén az első félévben – olvasható az EU statisztikai hivatalának friss összeállításában. Sajnálatos módon, Magyarország ebben a csoportban van, s ami még rosszabb, azon belül is a sereghajtók között. Nálunk – mint az alábbi grafikon is mutatja – 707 euró a havi minimálbér, Bulgáriában pedig csak 551. A listavezetőkhöz képest ugyanakkor sokszoros a lemaradásunk.

Forrás: Eurostat

Forrás: Eurostat

Kapcsolódó cikkeink:

A hét grafikonja: egy év alatt 14 százalékkal csökkent a magyarok száma! / Készült: 2025.03.31
Az idei év sem indult jól a magyarok számának alakulása szempontjából: februárban tovább folytatódott a természetes fogyás, 5653 gyermek született, és 10 934 ember halt meg. Hiába udvarol a kormány a fiataloknak, hiába veti be a leghatékonyabbnak remélt eszközt, a pénzt és a támogatást csáberőként – a magyarok szülési kedve egyre mérséklődik. Csak egy adat erre: a teljes termékenységi arányszám egy nőre becsült értéke 1,34, egy évvel korábban 1,40 volt. Objektíven nézve, ez nem csoda, a mai magyar valóság messze nem kedvez a családalapításnak, -bővítésnek. A másik oldalon pedig látjuk, tapasztaljuk a szétvert állami egészségügy helyzetét, s ismertek a szegénységi mutatók, amelyek nem éppen hosszú életre predesztinálják a magyart. Köszönjük, Orbán-kormány!

A magas infláció jól jön a kormánynak és a költségvetésnek – nem is tesznek ellene / Készült: 2025.03.29
„Azokban a gyenge államokban, ahol nem tudják tartani a költségvetést, rendszerint alkalmazzák ezt a metódust: felpörgetik az inflációt, ami a bevételeket nominálisan megnöveli, miközben a kiadásokat reálértéken csökkenti, s ezzel az egyensúly irányába tereli a büdzsét.” Ez jutott Mellár Tamás eszébe arról, hogy a kormány bejelentette, 1,3 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az idei inflációs várakozást. Az árát a szegények fizetik meg, egyrészt a vásárlóerejük csökkenése, másrészt az állam szociális, jóléti, egészségügyi, oktatási kiadásainak a csökkenése miatt – mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. A kormány nem is akar számottevően tenni az infláció ellen, ha akarna, akkor általános antiinflációs politikát folytatna – szögezte le. 

A nap grafikonja(i) – gyengén muzsikál a kiskereskedelem, de a kormány ezt is próbálja kimagyarázni / Készült: 2025.02.07
Nem véletlenül mondogatta már a kormány hetek óta, hogy a decemberi kereskedelmi forgalom „szokatlanul” alakult – a ma megjelent KSH-jelentésből feketén-fehéren látjuk a magyarázatát. Ugyanis pocsék decemberi adat érkezett: a forgalom volumene 1,2 százalékkal elmaradt a novemberitől, az előző év decemberéhez képest pedig mindösszesen 0,1 százalékos növekedésre futotta. A jelentés – ahogy korábban már a kormány is – a karácsonyi vásárlások előrehozatalára – és a külföldi bevásárlásokra – hivatkozik. Igen ám, de novemberben sem volt nagy durranás: az előző év novemberéhez képest ugyan 5,3 százalékos volt a bővülés üteme, ám könnyű ezt elérni egy alacsony bázison, amilyen pedig a 2023 novemberi volt. 

Aligha lesz 2025 a száguldás éve / Készült: 2025.01.10
A szakértők megosztottak, mi várható a magyar gazdaságban az idén, bár egyetértenek abban, hogy a növekedés gyorsabb lehet a tavalyinál. „Az egyik probléma, hogy a hivatalos nyilatkozatokban megfogalmazott célok lényegében álmok, a másik az, hogy a magyar gazdaság irányítói nem ezen a világon élnek” – mondta a Hírklikknek Molnár László, a GKI vezérigazgatója. Így reagált arra, hogy a kormány és az MNB optimistán 2,6-3,6 százalékos GDP-növekedést vár, míg az Európai Bizottság mindössze 1,8 százalékos bővülésre számít. Az elemzők szerint a gazdaság bővülését több tényező is befolyásolhatja, köztük az EU-s források hiánya, a beruházások gyenge teljesítménye, valamint a fogyasztás várható növekedése – írja a Portfolio. 

Az év grafikonjai: egyre csak fogy a magyar a családbarát kormány idején / Készült: 2024.12.29
Lehetetlen kiválasztani, melyik grafikon jellemzi legjobban az idei évet, annyi közül lehetne választani. Mi – önkényesen – azonban csak „ráböktünk” egyre, mégpedig az ország siralmas demográfiai helyzetét demonstráló adatsorra. Pontosabban, adatsorokra: merthogy az élveszületések, a halálozások, és e kettő eredményeként a népesség természetes változása – nálunk hosszabb ideje már csökkenése – az, amit alább grafikonok segítségével plasztikus formában megmutatunk.

• Tovább