Aki másfél évtizede nyugdíjas, aligha tudja tartani a korábbi életszínvonalát, mert a kormány valójában befagyasztja a nyugdíjakat. Egyebek között ebben látja a jelenlegi nyugdíjrendszer fő hibáit Juhász István, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozatának elnöke. Ezzel reagált arra is, hogy a kormány tagjai gyakran hangoztatják, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét az inflációkövető nyugdíjemeléssel. A miniszterelnök a közösségi oldalán rendszeresen üzen az idős embereknek, és biztosítja őket arról, hogy őrá mindig számíthatnak, ez a kormány soha nem hagyja magára az idős embereket.
A Fidesz elkötelezett hívein kívül elhiszi bárki, hogy ez a kormány nem hagyja magára a nyugdíjasokat?
Ma már nagyon szűk az a tábor, amelynek ebben a kérdésben nincsenek aggályai. A napokban a sajtó gyakran megszólítja az idősebb járókelőket, a bevásárlásból éppen haza induló idős embereket, hogyan jönnek ki a havi ellátmányukból? Mire elegendő az a néhány százalékos emelés, amire a kormánypropaganda olyan gyakran hivatkozik? A válaszok kiábrándítóak. Mindenki arról panaszkodik, hogy az élelmiszerárak drágulása köszönőviszonyban sincs a KSH hivatalosan kimutatott hét százalékos inflációjával. Az utca embere pontosan tisztában van azzal, hogy a nyugdíjasokat magukra hagyják, ettől a kormánytól semmi jóra nem számíthatnak. Persze a választások előtt mindig fontosak lesznek a nyugdíjasok, akkor némi többlet juttatás csurran-cseppen, ígéretekben sincs hiány, de többségük aztán feledésbe is merül.
Mennyire lehet elvárni a jelenlegi nyugdíjrendszertől, ettől a kormánytól, hogy az idős emberek életük végéig meg tudják őrizni korábbi életszínvonalukat?
Pusztán az inflációt követő nyugdíjemelések erre alkalmatlanok. A szakszervezetnél úgy gondoljuk, hogy a nyugdíjrendszernek fontos feladata volna nemcsak az, hogy éhen ne haljanak az idős emberek, hanem az is, hogy mindenki, aki egy élet munkájával valamilyen pozíciót vagy szintet elért magának a társadalmi ranglétrán, azt meg tudja őrizni élete végéig. Erről keveset beszélnek a kormányoldalon, mert a Fidesz narratívája csak a „nyugdíjak vásárlóerejének” megőrzésére terjed ki. Ez pedig önmagában a legnagyobb becsapás, amit hallhatunk. Az idén is a miniszterelnök mintegy jó hírt jelentette be a 3,2 százalékos emelést, de nem gondolom, hogy ennek minden idős kortársunk örülni is tudott. Azt soha nem teszik hozzá a kormány megszólalói, hogy mikori vásárlóerőről beszélnek? A tavalyiról? A tavaly előttiről? Vagy a még régebbiről? Ha ezen a soron végigmegyünk, eljutunk odáig, hogy ma a nyugdíjasoknak legfeljebb arra van esélyük, hogy azon az életszínvonalon élhessenek, ami a nyugdíjazásuk pillanatában megvolt. Hol van mondjuk a jelenlegi árszínvonal a 15, vagy a még több évvel korábbihoz mérten? Ez azt jelenti, aki másfél évtizede nyugdíjas, aligha tudja tartani a korábbi életszínvonalát, mert a kormány valójában befagyasztja a nyugdíjakat. Mit jelent ez? A nyugdíjasok folyamatosan elszegényednek. Előbb csak relatíve, később ez az abszolút elszegényedéshez vezet.
A jelenlegi magas kezdő nyugdíjak és a korábbiak között meglehetősen szélesre nyílott az olló…
A jelenlegi nyugdíjrendszer egyik legnagyobb hibája, hogy az aktívak és a nyugdíjasok jövedelme között nem csak kinyílt az „olló”, mára valóságos szakadékká szélesedett. Az elmúlt 15 évben nem egyszer két számjegyű volt a béremelés, a nyugdíjemelés meg jó, ha meghaladta a három százalékot. Van még egy másik negatív hatása is a jelenlegi a nyugdíjemelési rendszernek: nyugdíjas és nyugdíjas között is óriási szakadék keletkezik, amiatt, hogy az induló nyugdíjak viszonylag jók, a régiek meg lemaradnak. Ezen kellene sürgősen változtatni, de erre csak egy kormányváltás esetén van remény.
Mi a kiút ebből a csapdából?
A közelmúltban egy 19 pontos javaslatban foglaltuk össze az általunk jónak tartott megoldást. A legsürgősebb a nyugdíjak indexálási rendszerének megváltoztatása lenne, hogy minden idős ember is részesüljön a gazdasági fejlődés eredményeiből. Egyfajta vegyes indexálás jelentené a megoldást, aminek egyik lába az éves infláció, a másik 50 százalék a kiáramló béreket venné figyelembe. El lehetne kezdeni 25:75 százalékkal, aztán később ez emelkedhetne 30:70-re, és így tovább.
A nyugdíjas parlament mindenkit egyformán érintő átlagos nyugdíj-kiegészítésről beszél például a 13. havi nyugdíj esetében is. Támogatják ezt?
Ez ellentétes azzal a gyakorlattal, hogy aki életében többet fizetett be a nyugdíjkasszába, az több ellátmányt kapjon idős korában. Ha egy ilyen nivellálás történne, abból megint az lenne, hogy szép lassan visszaszorítanák egy alacsonyabb szintre azokat, akik magasabb nyugdíjat kaptak valamikor, és még esélyük sem lenne megőrizni a korábbi életszínvonalukat. Szerintünk még a papírnak is le kellene vetni magáról az ilyen gondolatokat! Semmiféle egyenlősdiben nem vagyunk partnerek, mert ez több szempontból igazságtalan. A legelső hatása az lenne, hogy ellenérdekelté tenné az érintetteket, hogy lehetőség szerint minél kevesebb járulékot fizessenek a kasszába, ami pedig a nyugdíjnak kifizetésének a forrását veszélyeztetné. Elfogadom, hogy minden ember egyenlő, de az egyéni érdekeltség hiánya zsákutcába vezet, ezt a történelem már bebizonyította. Sok formában megjelenik ez a javaslat, de a differenciált nyugdíjemelés eltérítené a nyugdíjrendszert az alapokat képező biztosítási elvtől.
A járulékplafon eltörlése nyitotta ki az ollót a sokmilliós nyugdíjak és a kisnyugdíjak között. Vissza lehetne ezt „csinálni”?
Valóban emiatt lehetnek most akár többmilliós havi nyugdíjak is. Úgy gondoljuk, ezen mielőbb jó volna változtatni, még azon az áron is, hogy ezzel csökkenne a költségvetés bevétele. Egy társadalombiztosítási nyugdíjrendszernek nem feladata befogadni milliós nyugdíjak kifizetését, ami hosszú távon a nyugdíjak kifizethetőségét is veszélyezteti. Egy másik probléma, ha a nyugdíjemelés rendszerét eltérítjük a százalékos emeléstől. Azzal egyrészt a biztosítási elvet rúgnánk fel, másrészt igazságtalan volna, hogy a nyugdíjasok felétől elvennének valamennyit, hogy azt a pénzt odaadják másoknak. Gondoljunk bele, valakinek most éppen fölötte van a jövedelme a szegénységi küszöbnél, még meg tud élni a nyugdíjából, de ha később nem kapja meg azt az őt megillető százalékot, vagy annak csak egy részét, mert a többit a kisnyugdíjasoknak adják oda, akkor ők is nagyon gyorsan a szegénységi küszöb alá süllyednek, ez pedig nem lehet cél. Ezzel csak növelnénk a nyugdíjas szegénységet, ami az elmúlt 14 évben arányaiban amúgy is az ötszörösére emelkedett. Több százezer embert még gyorsabban elszegényítenénk.
NyugdíjGuru: A választásokig már fű sem nő a nyugdíjreform területén / 2025.04.03. Lejárt a magyar nyugdíjreform végrehajtására kijelölt 2022-es határidő, és nincs nyugdíjreform. Mi van akkor most? Erről kérdeztük a Reggeli gyorsban Farkas András, NyugdíjGurut. - A határidőt a kormány vállalta, saját magának szabta annak érdekében, hogy az Európai Unió által elfogadott magyar helyreállítási és ellenállóképességi program teljesülhessen, és azért hozzájuthasson Magyarország az úgynevezett, helyreállítási és ellenállóképességi eszközben foglalt több milliárd euróhoz. Mivel ennek 27 feltétele volt, és azok közül csak nagyon kevés teljesült, tavaly októberben elengedte a kormányzat ezt a nyugdíjreform ügyet is …
A magas infláció jól jön a kormánynak és a költségvetésnek – nem is tesznek ellene / Készült: 2025.03.29 „Azokban a gyenge államokban, ahol nem tudják tartani a költségvetést, rendszerint alkalmazzák ezt a metódust: felpörgetik az inflációt, ami a bevételeket nominálisan megnöveli, miközben a kiadásokat reálértéken csökkenti, s ezzel az egyensúly irányába tereli a büdzsét.” Ez jutott Mellár Tamás eszébe arról, hogy a kormány bejelentette, 1,3 százalékponttal 4,5 százalékra emelte az idei inflációs várakozást. Az árát a szegények fizetik meg, egyrészt a vásárlóerejük csökkenése, másrészt az állam szociális, jóléti, egészségügyi, oktatási kiadásainak a csökkenése miatt – mondta az országgyűlési képviselő, a Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnöke. A kormány nem is akar számottevően tenni az infláció ellen, ha akarna, akkor általános antiinflációs politikát folytatna – szögezte le.
Jó hírek / Készült: 2025.02.11 „Egyértelműen kijelenthető tehát, hogy nem a középosztály tűnt el Magyarországon, hanem a szegénység szűnt meg, legalábbis ma egy átlagos „szegény” család az alsó ötödben jobban él, mint 2010-ben egy átlagos „gazdag” család a felsőben” ‒ hirdette ki a végső győzelmet a szegénység felett még múlt hét elején Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője. A közpénz százmilliárdok segítségével felturbózott kormányközeli agytröszt szakértője azóta sem tud leállni, olyan vehemenciával osztja meg szinte napi rendszerességgel Facebook oldalán a „jó híreket”, hogy még a miniszterelnök is példát vehetne róla. Fent idézett kijelentését többek között arra alapozza, hogy manapság egy a társadalom alsó jövedelmi ötödébe tartozó családnak több mobilja és laptopja, és majdnem ugyanannyi mikrohullámú sütője, mosogatógépe és autója van, mint másfél évtizeddel ezelőtt a leggazdagabb 20 százalékba tartozóknak.
Tényellenőrzés: nem mond(ott) igazat Orbán a 13. havi nyugdíjról / Készült: 2025.02.08 Az a baj Orbán Viktor – és amúgy az embereinek is – a megszólalásaival, hogy mindig tele vannak tűzdelve csúsztatásokkal, hazugságokkal. A kormányfő a péntek reggeli Kossuth Rádióban elhangzott álinterjúiban számos ilyenre lehet példát találni. Ezúttal a 13. havi nyugdíjra vonatkozót vetjük tényellenőrzés alá. Eláruljuk: egyetlen válaszban háromszor hasalt el az ellenőrzésen.
A kormány Kánaánt ígér a nyugdíjasoknak, a valóság azonban egészen más / Készült: 2025.01.14 A nyugdíjas olló szétnyílásáért valóban az Orbán-kormányok a felelősek – mondta a Hírklikknek az ismert nyugdíj-szakértő. Simonovits Andrással annak kapcsán beszélgettünk, hogy a nemzetgazdasági miniszter újra kijelentette, a kormány megvédi a nyugdíjasokat, megőrzik a nyugdíjak vásárlóerejét. Nagy Márton szerint 2025-ben összesen 7200 milliárd forintot fognak költeni a nyugdíjasok kifizetésére. Januártól 3,2 százalékkal emelték a nyugdíjakat, s míg az átlagos nyugdíj 2010-ben 97 ezer forint volt, az idén ez már 242 300 forintra emelkedik. Akinek ez sem elég, februárban érkezik a 13. havi nyugdíj is. „Badarság összevetni a 2010-es nominális átlagos nyugdíj számait a maival” – mondta a szakértő.
A statisztika annyit ér, amennyire megbíznak benne, a KSH pedig bizalomvesztésben van / Készült: 2023.12.07 „Nem szabad félrevezetni az embereket!” – húzta alá Mellár Tamás azzal kapcsolatban, hogy a Központi Statisztikai Hivatal minden valószínűség szerint befolyásolta az inflációs adatot. Így a papíron kimutatott javulást nem a gazdasági eredményekben következett változás eredményezte. A Központi Statisztikai Hivatal korábbi elnökétől, országgyűlési képviselőtől megtudtuk, hogy a nagy cégek ma már saját profi statisztikai csapattal dolgoznak, s az alapszámokból kiszámolják, hogy mi is a valós helyzet. A KSH iránti bizalom szintjét ez is mutatja. „Szerintem egyébként kormányzati szinteken is ez a gyakorlat, hiszen a valóságot azért nekik is tudniuk kell – más persze a nép számára propagandacélból használt adat és más az, amivel a kormánynak is dolgoznia kell” – tette hozzá.
Aki másfél évtizede nyugdíjas, aligha tudja tartani a korábbi életszínvonalát, mert a kormány valójában befagyasztja a nyugdíjakat. Egyebek között ebben látja a jelenlegi nyugdíjrendszer fő hibáit Juhász István, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) nyugdíjas tagozatának elnöke. Ezzel reagált arra is, hogy a kormány tagjai gyakran hangoztatják, hogy megőrzik a nyugdíjak reálértékét az inflációkövető nyugdíjemeléssel. A miniszterelnök a közösségi oldalán rendszeresen üzen az idős embereknek, és biztosítja őket arról, hogy őrá mindig számíthatnak, ez a kormány soha nem hagyja magára az idős embereket.
NyugdíjGuru: A választásokig már fű sem nő a nyugdíjreform területén / 2025.04.03.
A problémamegoldás bajnokai - Herskovits Eszter jegyzete / Készült: 2025.04.03
A magas infláció jól jön a kormánynak és a költségvetésnek – nem is tesznek ellene / Készült: 2025.03.29
Jó hírek / Készült: 2025.02.11
A kormány Kánaánt ígér a nyugdíjasoknak, a valóság azonban egészen más / Készült: 2025.01.14
A statisztika annyit ér, amennyire megbíznak benne, a KSH pedig bizalomvesztésben van / Készült: 2023.12.07