Hírek

Vanília álomkex

bamobilMintegy varázsütésre, viszont jól körülírthatóan jelennek meg vagy valós, vagy pediglen kitalált felmérések arról, hogy a magyar társadalom igenis azt szeretné, ha azok a komisz kölkek (vö.: közjószágok) nem vinnék be az iskolába az okostelefonjukat. Mert miként azt az egyik nervezető újságíró megdörgedelmeskedte, azon csak a 2X2-őt számolnák ki, és ők is milyen jól megvoltak a maguk palatáblás idejében enélkül.

A nervezető újságíró múlta révedése több okból is fakadhat. Például éltes korából következve – amit az is bizonyít, hogy még a jelenleginél is lelkesebb ifjúságában a Szovjetuniót éltette az akkori pártlapban – már azt is elfelejtette, hol él és mikor, azaz, a XXI. században. A mostani pártlapban tehát a jelenleg regnáló hatalom valagát nyalja, következésképp semmiféle tartása (morál) nincsen, csak élni akar, s minél jobban minden körülmények között.

siserehad

Például erről is lehetne dolgozatot írni épp ma, ám fenyegetne az a veszély, hogy az embert az a vád érné, már megint bedőlt a NER gumicsontképző taktikájának, aminek – a közvélekedés szerint – az a feladata, hogy az igazán fontos dolgokról elterelje a figyelmet. Azonban bizonyos szempontból minden gumicsont, másfelől viszont semmi sem az, mert a sok apró részletből áll össze a nagy egész, minden mindennel összefügg, egyik a másikából fakad.
 
Ha például tollhegyre tűzné az ember ezen a nyárvégi forró reggelen, hogy Orbán személyes odahatására a Nemzeti Sport munkatársainak nem kell fizetéscsökkentéstől tartania, mint más állami cégek csinovnyikjainak, ez is rengeteget elmond a helyről, ahol élünk. Ezen a mezsgyén tovább haladva eljutnánk ahhoz a dilemmához, miért állami cég egy sportújság, majd oda, mi szükség volt arra, hogy közpénzből a kormány tízezer példányra fizessen elő.
 
Mint kitetszik, ezzel is a rendszer alávaló lényegéről tudnánk mesélni, mégis fenyegetne a dolog, hogy mindez csak terelés. Az is annak minősülhetne, hogy például a Demokrata nevű nyomdaipari termékben jelent meg egy feltételes jövő, amelyben Donáth Anna meg nem születése kell ahhoz, hogy kies hazánk 2024-ben nagyszerű olimpiát rendezhessen Orbán legnagyobb dicsőségére. Az írás annyira ordenáré, hogy megérne pár szót.
 
Viszont ez is csak gumicsontnak bizonyulna. Épp emiatt kezdenénk el dilemmázni azon is, vajon Szijjártó újabb verbális ámokfutása, amikor megint mindent és mindenkit lehazugoz és háborúpártisággal vádol, ma épp megér-e egy misét. Főleg, amikor az aktuális eszmefuttatás végén azt hörgi toppogatva, hogy mi „nyíltan, őszintén és egyenesen megvesszük az orosz olajat Oroszországból”. Holott éppen ez a baj. Két éve kérik, hogy váljunk le róla.
 
Ugyanakkor talán nem is ez a legérdekesebb, hanem, hogy hol mondta. Brüsszelben mondta, holott Budapesten kellett volna neki, csak épp a többi külügyminiszterek nem voltak hajlandók ideutazni, mert Szijjártónak, így kies hazánknak, következésképp nekünk is Putyin szagunk van. Most, hogy közelít az ősz, és az EU is éledezik, számos más tanácskozásról derül ki, hogy nem igazán szeretnék Budapesten megtartani az előbb mutatott ok miatt.
 
A magunk egyszerű módján nem tudjuk eldönteni, hogy akkor ez lényeges történés-e, vagy ez is csak a figyelem elterelésére szolgál. Ki kell jelentenünk, hogy nem látunk ki a gumicsonterdőből, ami viszont azt a régi panaszunkat éleszti újjá, napra nap annyi mocsok történik, hogy alig is lehet kiválogatni belőlük a legnagyobb ganajságot, ami az elbeszélő nehézségeit mutatja szintén. De ez véletlenül sem panasz, hanem tényközlés.
 
Amiről itt hosszú ideje mesélek, az mind tegnapi sztori, de még közel sem jutottunk a végére, sőt, még az elején is alig tartunk a rögzítésnek. Arról szó sem esett, mit hazudott a kormány legfrissebben a Madách igazgatója kapcsán, hogy Nagy Márton miként kezdett el szemezni a lakossági megtakarításokkal, hogy a határon túliaknak elkezdték utalni a gyerekenként százezer forint iskolakezdési támogatást, nektek meg nem.
 
Itt dilemmázunk azon is, hogy mennyire fontos az általános közjó szempontjából az a szintén egynapos hír, hogy miként zaklatják a rendőrök a gyermekvédelemben dolgozókat, vagy például az, milyen Lázár kapcsolata a vasúttal éppen, s mi ezt miként szenvedjük meg. És még most sem lenne vége, ha folytatni akarnánk, de nincsen ahhoz nekünk már moslékunk, hogy Pelikán gátőr kisfiának szavaival éljünk. De minek is, ugye.
 
Mert meglegyint minket már a spleen meg a melankólia, és hajlamosak vagyunk megidézni az örökbecsű AE. Bizottság Tánczenekar „Vanília álomkex” című opuszát, amiben így panaszkodtak: „Mindenkinek annyi baja van,/ Az annyi bajnak annyi baja van,/ Hogy annyi baj legyen”. És ők sem vittek okostelefont az iskolába, miként Bencsik sem, de micsoda különbség van közöttük, hogy ezt sem lehet elmesélni soha már.
 
 

klubradio.hu
Magyar Péter: A Madách gimnázium ügyében az történik, amit a Rogán-művek eltervezett / 2024.08.29.
Ne legyenek illúzióink, ez megtervezett akció volt – mondta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke a Madách gimnázium igazgatójának kirúgásáról. Szerinte amikor a kormány bajban van, akkor inkább bedob egy vállalhatatlan döntést is azért, hogy a sokkal nagyobb, strukturális problémákról elterelje a figyelmet. …

youtube / videó
Oroszpárti, cinikus, szembemegy a közösséggel - mondták a magyar kormányról az EU-találkozón  / 2024.08.29. - Szijjártó Péter szerint viszont tombol a háborús pszichózis. Ott voltunk Brüsszelben a külügyminiszteri találkozón, amit nem lehetett Budapesten megtartani.

youtube / videó
Szembement a kormányrendelettel, kirúgták a Madách Gimnázium igazgatóját  / 2024.08.28.