Hírek
Magyarország előre megy, vagy hátra!
- Részletek
- Készült: 2021. december 23. csütörtök, 10:09
- Találatok: 2892
A kormány szerint sikeres a Fidesz gazdaságpolitikája, hiszen uniós összehasonlításban is gyors a növekedés. Ennek köszönhetően, emelkednek a minimálbérek, a nyugdíjasok prémiumot és 13. havi juttatást kapnak, a családok pedig visszaigényelhetik az szja-t. Ennek viszont gyökeresen ellentmond a gyorsuló infláció, az emelkedő árak és a forint folyamatos gyengülése. A gazdaságpolitika sikeréről vagy kudarcáról beszélgettünk Király Júliával, a Magyar Nemzeti Bank volt alelnökével.
Az Egyenes Beszéd vendége Surányi György közgazdász, egyetemi tanár, az MNB volt elnöke.
Gazdaságilag sikeresebbnek tartja a Bokros Lajos pénzügyminiszter és Surányi György jegybankelnök nevéhez köthető 1996-os pénzügyi stabilizációt követő tíz évet Farkas Zoltán. A HVG újságírója ezzel ellentmond Matolcsy György állításának, aki szerint az utóbbi tíz év volt a legjobb gazdasági időszak Trianon óta …
A Pénzügyminisztérium késő esti közleményéből egyetlen aprócska részlet maradt ki. - "A megtakarítás olyan beruházások átütemezésével érhető el, amelyeknek közbeszerzési, tervezési vagy kivitelezési késedelme lehetővé teszi a 2022-es költségvetés tehermentesítését."
„Az elmúlt 10 évben Magyarország alapvetően elszalasztott egy páratlan történelmi modernizációs lehetőséget” – mondta a KlikkTV Tíz című műsorában a közgazdász professzor, aki szerint „hazánk exportszerkezete és termelési szerkezete bemerevedett, amiből borzasztó nehéz ma már továbblépni” …
A Romániában és a Magyarországon élő átlagpolgárnak lényegében ugyanannyi pénze jut a rezsire, illetve marad ezenfelül a kezében szabadon elkölthető jövedelemként, amivel az EU szegénynegyedében tanyáznak. - Tavaly Európában átlagban 15 055 euró állt minden egyes lakos rendelkezésére vásárlásra, szórakozásra, utazásra, a közüzemi számlák kifizetésére és más kiadásokra - idézte a Maszol a GfK piackutató cég Purchasing Power Europe 2021 című tanulmányát. A GfK 42 államban hasonlította össze, hogy mennyi pénzük marad az embereknek miután befizetik a jövedelmüket terhelő valamennyi adót és hozzájárulást.
A pénzügy-minisztériummmal együtt túlfűtik a gazdaságot, ami nem jó. A világ szétesik, mégpedig a technológiai fejlettség határvonalán. Magyarország jelentősége csekély. - A Magyar Nemzeti Bank korábban egész tisztességesen látta el a feladatát, azonban az utóbbi időben választási működésre állt át. A pénzüggyel együtt túlfűtik a gazdaságot, öntik bele a pénzt, olyan keresletet gerjesztve, amelyet a kínálati oldalon nem lehet kielégíteni. A nemzetgazdasági érdekekről mintha elfeledkezett volna a jegybank …
A világjárvány sújtotta 2020 után az idei esztendőre nézve, eleve jobbra lehetett számítani. Már csak azért is, mert tavaly év végére megvolt az oltóanyag a vírussal szemben, ezért mérsékelhetőnek tűntek a lezárások. A mély visszaesést követően mindenki növekedést, foglalkoztatás-bővülést várt úgy, hogy közben az infláció sem erősödik érdemben. Olyan 2021-re elfogadott költségvetéssel jöttünk át erre az évre, amelyben öt százalékot közelítő GDP-többletet és három százalékos inflációt feltételezett a kormány, amellett, hogy a fiskális politika rendbetételét is kilátásba helyezte: három százalék alatti államháztartási hiányt és 70 százalék alá szorított államadósságrátát ígért. A jegybank tavaly decemberi prognózisában is javuló államháztartási hiányráta szerepelt a külső deficitek csökkenése mellett és az, hogy 2021-ben erősödik Magyarország külső finanszírozási képessége (vagyis, hogy mi tudunk hitelezni másoknak!) Tudjuk, hogy kellő ügyességgel a gazdaságról szóló számokkal bármit igazolni lehet, a példátlan sikereket éppen úgy, mint a legborúsabb kilátásokat. Közelebb juthatunk a valós folyamatok természetéhez, ha nem kiragadott adatokkal dobálódzunk, hanem megpróbáljuk az év egészére érvényes folyamatokat a maguk összefüggéseiben végiggondolni …
„Ez egy teljes agyrém” ezekkel a szavakkal illette Mellár Tamás a kormány legújabb húzását, miszerint már közvetlenül a tavaszi országgyűlési választások után be kívánja nyújtani a 2023-as központi költségvetés tervezetét, amit aztán júniusban már el is fogadtatnának. Az ellenzéki országgyűlési képviselő szerint ez „egyértelműen megmutatja, hogy Orbán nem veszi komolyan a költségvetést, csak csináltat valamit, majd utána szabadon, kénye-kedve szerint úgy csoportosít át, ahogy csak akarja”. Ha az ellenzék győz, visszaállnak arra, hogy szeptemberben nyújtják be a következő évi költségvetés tervezetét …
Kapcsolódó cikkeink:
Száguldás a semmibe / Készült: 2021.12.02
Most, hogy Orbán Európa legaljával szeretett volna szövetkezni, hogy tényező lehessen az öreg földrészen, most értjük meg Varga J. Fidesz-kongresszusi lelkesedését, miszerint a saját képükre formálják az egész művelt világot, hogy lehúzzák a kultúrát magukhoz a sárba. Ez az idea, illetve mégsem egészen ez, mert jól kivehetően itt a kedves vezető mérhetetlen egójáról van szó leginkább, hogy olyan homokozót keres, ahol ő pakolászhatja a tyúkszaros vödröt. Ehhez és ezért akár az ördöggel is hajlandó cimborálni. A jelek szerint azonban még az ördög maga sem szívesen kvaterkázik vele.
Oroszok, Holle anyó, megazisten / Készült: 2021.11.30
Hogy Orbán személyesen szabadította fel Magyarországot annak idején, viszont nem tud intézkedni afelől, miszerint fehér legyen a karácsony, ez engemet mérhetetlenül elkeserít. A történet így nem kerek, a szobor nem elég nagy, a delírium nem teljes. Ha gyerek volnék, akinek módja nyílt kérdezni a kedves vezetőtől a minap állítólag, azt az eldöntendő dilemmát tárnám a mindenható atyaúristen elé, hogy vajh, tudja-é, milyen elképesztően mélyre süllyedt, ha volt egyáltalán valaha is odafönt.