Hírek

A lengyelek elhúztak mellettünk, de legalább a görögöket megelőztük

Részletek
Készült: 2019. augusztus 23. péntek, 23:00
Print 
Találatok: 2052

d_kzg2016042Tavaly a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai alapján a magyar gazdaságban egy dolgozó átlagosan nagyjából 33,4 dollárnyi értéket állított elő egy óra alatt. Ez kilenc százalékkal több 2010-hez képest, ugyanakkor a régióban mindenhol gyorsabb volt a termelékenység növekedése, mint Magyarországon.

A termelékenység egy több tényezőből összeálló érték, ami azt mutatja meg, mekkora gazdasági értéket termel egy dolgozó adott idő alatt. Az határozza meg a nagyságát, hogy mennyire képzett a munkaerő, mennyi tőke van a gazdaságban, és mennyire fejlett a technológiai színvonal egy ágazatban vagy a nemzetgazdaságban. De az is számít, hogy mennyire hatékony a cég munkaszervezése, vagy hogy mennyire működnek megbízhatóan az intézmények az országban.
 
Ez azért nagyon fontos mutatószám, mert hosszú távon elsősorban ez határozza meg, hogy mekkora bért tudnak kifizetni a cégek a dolgozóiknak, azaz társadalmi szinten a nagyobb jóléthez a magasabb termelékenységen át vezet az út.

g7.hu
Magyarországnak döntenie kell: többet vagy okosabban? / 2019.01.02.
Dolgozzunk többet ugyanígy, vagy kevesebbet okosabban? Végső soron erről a dilemmáról szól a túlóratörvény körüli vita. - “Azok, akik dolgozni akarnak, hadd dolgozzanak többet és keressenek több pénzt.” Ez volt a magja a gondolatmenetnek, amivel Orbán Viktor miniszterelnök több alkalommal is a Munka Törvénykönyvének legutóbbi módosítása mellett érvelt.

Bár a 2010 és 2016 közötti stagnálás után 2016 és 2018 között csekély mértékben nőtt a magyar gazdaság hatékonysága, a régió többi országa elhúzott Magyarország mellett ebben a mutatóban.

Az ábrán látható, hogy 2010-ben a magyar gazdaság termelékenysége még meghaladta a lengyelét, azonban 2014 óta már nemcsak a cseh és a szlovák, hanem a lengyel gazdaság is hatékonyabb a magyarnál. Bár a román termelékenység még nem haladja meg a magyart, a felzárkózás tempója elég látványos.
 

Különösen jól látható ez, ha nem a termelékenység nominális értékét nézzük, hanem a trendet 2010-hez képest. Itt az látszik, hogy a román termelékenység a visegrádi négyek (Magyarország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország) bővülési tempóját messze meghaladva, 46 százalékkal nőtt.
 
A V4-ek közül minden ország lehagyta az átlagos uniós növekedést, bár a magyar adat csak egy százalékponttal haladta meg a 8 százalékos uniós átlagot. A két ábrán a görög gazdasági katasztrófa hatásai is jól láthatóak: a válság sújtotta országot Magyarország a visegrádi országok közül utolsóként 2017-ben hagyta le.
 

A román felzárkózás akkor is nagyon látványos, ha a termelékenységet az EU 28 tagállamának átlagához képest nézzük. Románia 2010-től 2018-ra 44 százalékról 60 százalékra jött fel, de a lengyel és szlovák felzárkózás is jól látszik az ábrán. A visegrádi négyek közül valójában Magyarországon kívül minden országnál látszik ez a trend, miközben a magyar termelékenység éppen csak egy hajszálnyival nőtt nagyobbat, mint az uniós átlag.
 

De mi az oka a magyar lemaradásnak? A magyar munkatermelékenységgel részletesebben 2017-ben foglalkozott az OECD. Akkor a nemzetközi szervezet arra jutott, hogy nem csak amiatt stagnált a magyar gazdaság termelékenysége, mert a közmunkaprogramon keresztül nagyon alacsony hatékonyságú munkaerőt vontak be a munkaerőpiacra.
 
A magyar gazdaságban ugyanis a cégek egy része nem versenyez, ezért aztán nincs is rajta nyomás, hogy innováljon, pedig ez lenne a termelékenység növekedésének a kulcsa. Emellett a kormány szabályozási döntéshozatala sok esetben átláthatatlan, egész gazdasági szektorok működnek úgy, hogy nem vonatkozik rájuk a versenyjog. A szervezet szerint a munkaerő minőségének javításában is bőven van potenciál Magyarországon, legyen szó oktatásról, szakképzésről vagy a közmunkások továbbképzéséről.
 
Mint a 2018-as konvergenciaprogram megjelenésekor megállapítottuk, a kormány csak úgy tudja fenntartani a nagyon optimista jóslatait (2022-ig végig évi 4 százalékos potenciális növekedéssel számol), hogy fokozatosan egyre nagyobb termelékenységjavulást vár a magyar gazdaságtól. A Magyar Nemzeti Bank elemzői is a versenyképesség, illetve a hatékonyság javításában látják a magyar gazdaság felzárkózásának kulcsát, ehhez a jegybank egy 330 javaslatból álló csomagot is kidolgozott, de ezzel párhuzamosan a kormány is előállt egy versenyképességi programmal az év elején.
 
A versenyképességi fordulat azonban egyelőre még várat magára, és ahogy Matolcsy György nemrég megjelent publicisztikájában fogalmazott: 
 

teljes versenyképességi fordulat nélkül a hozzánk érkezett import tőke csak szigetként működik tovább, mert nincs hová kötődnie.